Áder János Magyarország volt köztársasági elnöke évek óta mint klímaharcost és zöld környezetvédőt igyekszik meghatározni magát a nem tudni kinek készülő Kék bolygó című podcastjában is. A nagy ho-ho-horgász ugyanakkor meg nem szólalna az ellen a környezet és jövő rombolás ellen amit elvbarátai mostanság ipartelepíésnek álcázott akkumulátorgyár programjukkal végeznek, vagy ha mégis csak nyugtatgat, de erről később.
Áder a pozitív
A podcast legutóbbi „Az eltünt víz nyomában” című adásában arról ömlengett a „műsorvezető”, hogy egy magyar cég, nevezetesen a Waterscope Zrt. milyen csodálatos eredményeket ért el a víz monitoringozás területén, még ott is, azaz a föld alatt, ahol a versenytársai képtelenek erre.
Van miért aggódni
Áder János a műsorában megjegyezte: látszólag rengeteg víz van a bolygónkon, ám ennek csak 2,5 százaléka édesvíz és annak is túlnyomó része fagyott állapotban van vagy mélyen a föld alatt. Csupán 0,007 százalék a könnyen hozzáférhető ívóvíz aránya. A 20. század az olaj százada volt, a 21. század a vízé lett – jegyezte meg a volt államfő.
Ilcsik Csaba a Waterscope Zrt. első embere elmondta:
Magyarország évente mintegy 550 millió köbméter vizet használ, ám ebből 144 millió el sem jut el a fogyasztókhoz a vízvesztség miatt. Hozzátette, hogy a hálózati veszteség csökkentésével sok energiát lehetne megtakarítani.
Apropó vízveszteség
A komoly vízveszteség legnagyobb részéről az állam tehet, mert nem foglalkozik folyamatosan a még a Kádár -rendszerben lefektetett csövek karbantartásával, így mint a fentiekből is kiderül brutális kárt okozva a jelenben, és még drámaibb helyzetet előállítva a jövő nrmzedékeinek. Hiába igyekszik tehát nyugtatgatni a volt államfő még a vele együttműködni szándékozó, de tisztességes vendégei sem képesek optimizmust sugározni, ahogy nem sikerült ez Ilcsik Csabának sem.
A nép arcába….
Áder egy másik alkalommal így próbálta mosdatni a felelőtlen kormány akkumulátorgyár telepítési stratégiáját, a debreceni felháborodás után:
A 200 ezres lakosú város (Debrecen, szerk.) napi vízfogyasztása ma 38 ezer köbméter, és ha az ellenzők véleménye szerint valóban ugyanennyi vizet igényelne naponta a gyártás, azt akkor is biztonságosan fedezni tudják. A víz 70-80 százalékát ugyanis hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében „szürke vízből”, vagyis a közeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. A hiányzó 20-30 százalékot pedig bőven biztosítja a Keleti-főcsatornán naponta érkező 30 ezer köbméter felszíni víz.
-ahogy ezt annak idején az Index meg is írta.
Előzmény.
