Ez a nap
Az akadémia letámadása nem is a pénzről, hanem a kinevezésekről szól!
Még hetekig tarthatnak a tárgyalások Palkovics László miniszter, illetve az MTA elnöksége között az Akadémia jövő évi finanszírozásáról, azonban a megkérdezett kutatók, akadémikusok pesszimisták, és nem is bíznak a miniszterben.
Szerintük ez nem a pénzről, hanem az autonómiáról szól, arról, hogy a kormány megmutassa, ő a legerősebb gyerek a homokozóban, bárki lapátját összetörheti. Kulcskérdés a bérek elvonása, ezzel ugyanis sötét idők kezdődhetnek.
Míg Palkovics a kutatások összehangolását hangsúlyozza, több akadémiai szereplővel beszélve úgy tűnt, nem ez a kulcsfontosságú elem a történetben. Az Akadémia egyik munkatársa a hvg.hu-nak már korábban felvetette, a 28 milliárd forint átvételével valójában a személyzeti vonalra akar nyomást gyakorolni a kormány. Ezt bizonyosan nem tudta állítani senki, inkább csak a megérzéseikről, félelmeikről beszéltek, találgattak, jellemzően azt kérve, a nevük ne szerepeljen a cikkben. Lovász László elnököt is megkérdezte a portál írásban, tart-e ettől, de válasz helyett csak egy általános közleményt küldött.
Mindenesetre többekkel beszéltek, akik ugyanezt az aggályt hangoztatták. Arról eltérőek a vélemények, hogy milyen mélyen avatkozhat bele a kormány a „személyzeti politikába”.
A jelenleg érvényes jogszabályokkal akadémikust nem lehet akárkiből csinálni – itt volt, aki konkrét, a kormányhoz közel álló tudósok nevét is fölsorolta –, mert szigorú előírások, teljesítménybeli követelmények vannak. Azonban nincs garancia arra, hogy a szabályok nem változnak, és akkor kézi vezérléssel dönthetnek majd a pozíciókról. Az egyetemeknél már megborult rendszer – magyarázták nekünk –, ott az összes előmenetelről a rektor és a kancellár dönt egy kiszámítható metódus helyett. „Attól félek, itt is az lesz, hogy majd ők megmondják, kiből mi lesz.”
A ceausescui időket idézné
Laki Mihály, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója szerint nem kell az akadémiai tagok kicserélődésétől tartani. Ha mégis megtennék, az Laki számára a ceausescui időket idézné.
„Egyetemi rektort néhány hét alatt lehet csinálni egy nímandból, akadémikust a mai jelölési, kiválasztási rendszerben nem. Ha valaki ezt ambicionálná, egy ilyen folyamat eltarthatna akár 2030-ig.”
A kutatási témákat vonná kontroll alá a kormány
Egy másik, névtelenséget kérő kutató úgy látja, az átalakítással a kutatási témákat vonná kontroll alá a kormány. Attól tart, az átalakítás részeként olyan vezetőket neveznek ki, akik a kormányhoz közel állnak ugyan, de a tudományos életben súlytalannak számítanak. Más is osztja ezt a véleményt, így könnyebb lesz a politikának beleszólnia abba, ki legyen egy kutatóközpont vagy intézet vezetője.
Arról eltérőek az álláspontok, hogy a kormány mely kutatóintézeteket vehet célkeresztbe – van, aki szerint mindet, amelyik „visszapofázik”, többen viszont a társadalomtudományokkal foglalkozókat említették.
(Forrás: hvg.hu)
Szerző
Friss
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten