6. Féltékeny leszel azokra, akiknek a szülei még élnek
Féltékeny leszel azokra, akik az ünnepek közeledtével munkahelyi szabadságot vesznek ki, hogy ezt a család körében töltsék el. Gondolatban átkozol mindenkit, aki azt panaszolja, hogy „köteles” időt tölteni a szüleivel. Ne tedd ők még nem érzik azt amit Te már igen.
7. Az ünnepek sokkal magányosabbak lesznek, még ha családod is vesz körül
Még ha férjed/feleséged melletted is van, vagy akár gyermekeitek is, a karácsony, az újév és minden más ünnep most üresnek és magányosnak tűnhetnek számodra.
8. Sok titkot fogsz megtudni
Minden bizonnyal megtanulsz valamit a szüleid életéből, amelyek miatt kellemetlenül fogod érezni magad. Meg fogod érteni, hogy azon a tényen kívül, hogy szüleid voltak, ők voltak a legegyszerűbb emberek, akiket a Te szereteted és emlékeid emelnek mindenki fölé. Nem fogod tudni, hogyan kell kezelni ezt, mert nem beszélhetsz velük többé.
9. Felhívnád őket, ha történik valami
Időről időre azon kapod magad, hogy fájdalmasan ismerős számot fogsz hívni, legalábbis lélekben, de az soha többé nem válaszol.
10. Meg fogod érteni, mennyire szerettek téged
A szüleid halála után érted meg igazán, mennyire szerettek téged, igen ez a sors gonosz fintora, hogy amikor már nincsenek velünk, akkor értünk meg, utólag sok mindent.
Ha az embernek meghalnak a szülei (és előbb vagy utóbb ez megtörténik, függetlenül attól, hogy mennyire másképpen szeretnénk), akkor megértjük, milyen érzés vágyakozni utánuk minden nap. Hidd el, miután elmentek egy másik világba, sok olyan szó fog a fejedben kavarogni, amit nem mondtál nekik, amikor még éltek… és ezt mindig bánni fogod.
Epilógus:
D. Tóth Kriszta: Az ember akkor lesz felnőtt – legyen akárhány éves -, amikor elveszti mind a két szülőjét.
