A migránsokat gyűlölik a legtöbben, az antiszemiták aránya változatlan

A magyar társadalom egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ez az arány lényegében évek óta nem változik. Ami viszont változott: az antiszemita csoportok összetétele.

Mindez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felméréséből derül ki, amely a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült.

A felmérés egyik érdekes megállapítása,

hogy a szélsőséges antiszemiták aránya a szocialista szavazók körében emelkedett, bár ennek igazolására a következő évek adatai adhatnak majd megerősítést. A felmérés – amelyet a TEV 2013 óta minden évben megrendel – kimutatta, hogy „az általános érzelmi elutasítást és a társadalmi távolságtartást mutató affektív antiszemitizmus csekély mértékben emelkedett a korábbihoz képest, és nem függetleníthető a magyar társadalom általános idegenellenességétől”. Mert az is kiderült ugyanis, hogy a magyarok még a cigányoknál is jobban utálják a migránsokat.

A kutatást megrendelő TEV titkárától, Szalai Kálmántól a 168 Óra egyebek között azt kérdezte, nem ijesztő-e, hogy úgy dönt rekordokat Magyarország Európában az idegenellenességben, hogy hazánk nem célországa a menekülőknek. Szalai  azt felelte: sajnálatos, hogy e témában nincs értelmes vita.

Szalai Kálmán azt hangsúlyozza, hogy – Magyarországgal ellentétben – Nyugat-Európában a személyek ellen elkövetett bűncselekmény kategóriája jelentős az antiszemita incidensek között.

A TEV megrendelésére készült kutatásba most először kerültek bele olyan kérdések, amelyek Soros György megítéléséről szólnak. Ez amiatt volt indokolt, mert a kormány elképesztő méretű és költségvetésű propagandát indított a magyar-zsidó származású amerikai üzletember ellen.

A legtöbben Sorost is utálják

A Medián abban a kérdéscsomagban próbálta kideríteni a Sorosról alkotott véleményt, hogy mennyire foglalkoztatják a választópolgárokat a zsidósággal kapcsolatos ügyek. A kérdezőbiztosok válaszlehetőségek megjelölése nélkül kérdezték, mi az, ami Soros Györgyről elsőre beugrik. Nos, a legtöbben elítélően nyilatkoztak vele kapcsolatban, a leggyakoribb konkrét említés a migránsokhoz kötődött. Két százalék asszociált közvetlenül is a zsidóságra Soros nevéről, azonban többen voltak azok, akik közvetetten kapcsolták össze a kettőt: a „Soros” és a „zsidó” szóról is minden harmadik válaszadónak a pénz, a hatalom, a befolyás, a meggazdagodás jut eszébe, jellemzően inkább negatív kontextusban. Az is tényszerű, hogy nagyobb valószínűséggel említették Sorost negatív kontextusban azok, akik a többi válaszuk alapján antiszemitának bizonyultak – olvasható a kutatási jelentésben. Szalai Kálmán ezt úgy kommentálja, hogy az eredmények igazolták a TEV azon korábbi feltevését, hogy a kampánynak nem volt antiszemita motivációja.

(Forrás: 168 Óra)