Az Emberi Méltóság Tanácsa kitüntette Karikó Katalin biokémikust

Az Emberi méltóságért kitüntetéssel ismerte el Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az egyik koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke munkásságát pénteken Budapesten az Emberi Méltóság Tanácsa.

Karikó Katalin beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára megannyi neves előd után ezt a kitüntetést megkapni.

A biokémikus felidézte, hogy több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide. Lánya Francia Zsuzsanna, vagy ahogyan az Egyesült Államokban nevezik Susan Francia kétszeres olimpiai bajnok vezős.

Karikó Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el alkalmazni a tudását, a vírusokat kutatni.

Az Egyesült Államokban sem volt mindig könnyű az élet, hiszen olyan tudományterületet választott, amelyben sokan nem hittek – emlékezett.

Nyolcadik éve Németországban dolgozik munkacsoportjával, amellyel tovább folytatják kísérleteiket az mRNS más típusú alkalmazásait – például rákos betegségek vagy szívelégtelenségek kezelése – is kutatva – mondta a kitüntetett biokémikus.

Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az egyik koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke, miután átvette az Emberi Méltóságért kitüntetést idősebb Lomnici Zoltántól, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökétől Budapesten. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A díjazottat Bajkai István országgyűlési képviselő méltatta

„Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobbikára”

– méltatta Karikó Katalint, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert.

Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd munkahelye 1985-ös megszűnése után döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását.

A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS kutatással foglalkozni, amit először még nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó-Weissmann technikának hívnak és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja

– emlékeztetett Bajkai.

Azt a kutatót tüntetik ki, aki „meglátta azt, amit mások nem láttak, és gondolt arra, amire senki nem gondolt. Nem kétséges:

Karikó Katalin a magyar tudomány legnagyobbjai között van és az egyetemes tudomány legnagyobb elismerésére is méltó”.

Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kiemelte: Karikó Katalin jelenleg a világban az egyik legismertebb magyar, aki egy szörnyű időszakban olyan kutatási eredményt tudott felmutatni, amely reményt ad az emberiségnek.

Hozzáfűzte, az emberi méltóság még fontosabb ezekben a nehéz hónapokban, amikor az emberiség még mindig küzd a koronavírussal, Indiában például most is milliók élete van veszélyben.

Sajnos egy ilyen világjárványnak kellett bekövetkeznie, hogy megértsük a tudósok munkájának fontosságát

– emelte ki Lomnici Zoltán. Hozzátette: fontos a tudósok megbecsültségének további erősítése, hiszen minden Magyarországról távozó kutatóval rengeteg szellemi tőke is elmegy.

Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára azt mondta:

Karikó Katalinnak az egész világon nagyon sokan köszönhetnek nagyon sokat. Egész életével, tudományos tevékenységével, hazaszeretetével is méltó arra, hogy példakép legyen

– méltatta a kutatót.

(MTI)

Karikó Katalin a vakcinákról – Jelenleg kb. 7 hónap a védettség

https://varosikurir.hu/kariko-katalin-nem-a-dijakert-dolgozom/