Voks 2024
EP – Elítélték Orbánékat, szerintük a magyar kormány veszélyezteti az uniós értékeket
Az EP szerint a magyar kormány veszélyezteti az uniós értékeket, intézményeket és forrásokat, azért ezek uniós szintű védelmére van szükség az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségének ideje alatt – tájékoztatott az uniós parlament.
Erős többség
A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi eróziója miatt, különösen a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény révén, amelyet az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlítottak.
Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikk szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust. Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését. Elítélték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is.
„Orbán Viktor megsértette a lojális együttműködés elvét”
Véleményük szerint Orbán Viktor
„teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”. „Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak”
– emelték ki.
A képviselők sajnálatát fejezte ki az Európai Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy – véleményük szerint – Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.
A képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során állítólagosan alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek állítólagos nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy – véleményük szerint – uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.
Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért – mint írták –
meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére.
Vannak eszközök
Megjegyezték, hogy az Európai Parlament számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.
Az európai képviselők továbbá megkérdőjelezték, hogy a magyar kormány képes lesz-e ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején. Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. A képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e „kockázat” elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.
Fidesz reakció
Egy újabb „szégyenletes”, Magyarországot elítélő határozatot fogadott el az Európai Parlament „sorosista” többsége
– jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője,
„színtiszta politikai zsarolásnak”
minősítve a határozatot. A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta:
továbbra sem engednek a zsarolásnak, nem hagyják, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák, és megvédik gyermekeiket az LMBTQ-propagandától
-írta meg az infostart.
