Budapesti hétköznapok
Az, hogy Nagy Márton nem a szavak embere még benyeltük, na de, hogy a számoké sem?
Tisztázzuk: Nagy Márton jelenleg Magyarország nemzetgazdasági minisztere. Mint ilyen, talán még ebben a fejetlenségben is elvárható tőle, hogy a matek az anyanyelve legyen, bár felelős közszolgaként az sem ártana, ha a szó nem számítana „veszélyes fegyverré” számára és a kommunikációtól nem ódzkodna annyira, hogy fontos ügyekben közösségi oldalán keresztül ossza előre megírt -feltehetően többször átnyálazott- posztokban informáljon.
„Folytatólagosan elkövetett” bejegyzések….
Eddigi „remek ötletei” abban merülnek ki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünket próbálja nekünk eladni, mint sikertörténet. Most éppen a főváros vezetésének „segítene”, mert úgy látja, hogy gáz van. A csütörtöki nap híre volt, hogy Nagy Márton Facebook oldalán osztotta ki Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert arról, hogy mit csinál rosszul és helyette mit lenne ildomos tennie.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Köszi…
Karácsony Gergely, mint megszólított, illedelmesen válaszolt:
„Egy országgal együtt szurkolok önnek, hogy a magyar gazdaság, és immár a költségvetés teljhatalmú uraként legyen legalább egy fránya szám, egy darab előrejelzés, amit eltalál, sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez Budapest kapcsán most sem sikerült.
Mindenekelőtt felhívnám a figyelmét arra, hogy a főváros nem a hazug nevű szolidaritási hozzájárulásról magáról, hanem annak mértékéről folytat vitát évek óta. Tudja, ez az a sarc, ami Tarlós István utolsó évében még 5 milliárd forint volt, idén pedig már 89 milliárdot akarnak elvenni a várostól. Vajon van észszerű indoka a 18-szoros emelésnek, már a Budapest-ellenes politikai hozzáálláson túl?
Üljetek már le dumcsizni!
Pénteken újabb bejegyzést szült Nagy:
„Akkor beszéljünk a számokról. 2024-ben Budapest – ideértve a Fővárosi és a Kerületi Önkormányzatokat is – az országos iparűzési adó 41 százalékát szedte be, miközben a GDP termelésen belüli részesedése 37 százalék volt, ez egyből 4 százalékpontos különbség. Miből is ered ez? Abból, hogy nagyon sok cég adózási szempontból Budapestre jelenti be a székhelyét, miközben az ország más területein termel.
4 százalék, azaz 55 milliárd forintnyi iparűzési adó tehát úgy kerül a főváros kasszájába, hogy azt valójában az ország más térségei termelik meg. Ezt hívhatjuk korrekciós tényezőnek. És még figyelembe sem vettük azt, hogy Budapest fejlettsége akár háromszor is meghaladja egyes vármegyék fejlettségét, így a szolidaritásról még szó sem esett. Igazságosság és szolidaritás, ami alapján ez az összeg 89 milliárd forintra emelkedik.
A gazdasági növekedés és a fejlesztések fenntarthatósága érdekében a források és a közterhek arányos elosztása nem büntetés, hanem felelősségvállalás – amely hosszú távon Budapest érdeke is.”
Karácsony sem volt rest:
„Tegnap még szurkoltam önnek, tisztelt miniszter úr, hogy sikerüljön eltalálnia egy számot az előrejelzéseiben, ma viszont, mint egyszerű magyar állampolgárt is komolyan megrémít: az adózás alapvető szabályaival kapcsolatban is téved, a fogalmak használata sem stimmel. Van baj, miniszter, van baj…
Az a helyzet ugyanis, hogy az iparűzési adót a hatályos szabályok szerint a vállalkozások nem az ön által hivatkozott székhely után fizetik, hanem a telephely után. Nem ugyanaz. Vagyis ott fizet a vállalkozás, ahol a pénzt megtermeli. Ha netán tud olyan cégről, amely nem így jár el, akkor bizony feljelentést kellene tennie.
Tegnap még ön akart költségvetési szakembert küldeni a fővároshoz, de ennek alapján az a szomorú helyzet, hogy ilyenre önnek lenne nagy szüksége, és ez, teszem hozzá, az országnak is javára válna.
Fura módja ez az üzengetés a Budapest pénzügyi helyzetéről szóló indokolt vitának, bár nem haszontalan.
Mert legalább azt a hamis érvelést már elengedte, hogy a várostól elkobzott pénz a kisebb településeket szolgálja, helyes, ha ezzel már nem érvel, hisz ez nem igaz.
Ma, a hibás fogalomhasználat és/vagy a hatályos szabályok ismeretének hiányában kifejtett logikája kapcsán hadd ajánljak egy másikat: mivel Budapest fejlettsége valóban érdemben meghaladja más régiók fejlettségét, mi lenne ha nem Budapestet rombolnák le, hanem a többit fejlesztenék fel?
De amúgy teljesen abszurd, hogy a gazdasági csúcsminisztert a főpolgármesternek Facebook-posztokban kell tájékoztatnia, javaslom, személyesen vitassuk meg, hogyan tudja Budapest még jobban szolgálni az egész ország fejlődését. Kollégáim keresni fogják a titkárságát a személyes eszmecsere megszervezése érdekében.”
Szerző
