Ma zárja nyári rendkívüli ülésszakát az Országgyűlés. A képviselők délután szavaztak a kormánypártok által benyújtott fontos illiberális (nem szabadelvű) törvényjavaslatokról.


Az Országgyűlés pénteken 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

Varga Mihály pénzügyminiszter a törvényjavaslat ismertetésekor a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. A miniszter szerint 2019-ben a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. A 2019-es költségvetés alapján jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést.

A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.

A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg az elfogadott törvény, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka.

A törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke közölte, az egységes törvényjavaslat összhangban van a tervezett és várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal, valamint teljesíti az alaptörvény államadósság-szabályainak követelményét.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányítója

A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) irányítása – döntött 131 igen, 54 nem szavazattal a parlament.

A hatályos szabályozás szerint az intézmény fenntartója a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével működő fenntartói testület. A kormánypárti javaslattevők álláspontja szerint azonban a testületi formában működő irányítás a fenntartó működését lassabbá és körülményesebbé tette.

A modern közigazgatás és a minőségi oktatás megteremtése érdekében indokolt, hogy az egyértelmű felelősség és az irányítás a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerüljön – indokolták a módosítást.

A törvény az elfogadott változtatások alapján rendelkezik egy tanácsadó testület létrehozásáról, amely a Miniszterelnökség vezetésével és az igazságügyért, valamint a honvédelemért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter és a rendészetért felelős miniszter részvételével működik.

A testületet a fenntartó hatáskörébe tartozó egyes feladatok tekintetében – különösen az egyes miniszterek feladatkörét érintő kérdésekben – javaslattételi és véleményezési jog illeti meg. A testület tagjai a fenntartó által megállapított összegű tiszteletdíjat kapnak.

A hatályos szabályozást követve, továbbra is adott lesz annak lehetősége, hogy az igazságügyért, a honvédelemért, a külgazdasági és külügyekért, valamint a rendészetért felelős miniszter az NKE-vel kötött megállapodás alapján, költségvetési támogatást biztosítson az egyetemnek az általa vezetett tárca költségvetési fejezetében.

A törvény augusztus 15-én lép hatályba.

Módosult a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény

A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! nevű program fedezetét – többek között ezt tartalmazza az alapról szóló törvény módosítása, amelyet 159 igen, 20 nem és öt tartózkodó szavazattal fogadtak el a képviselők.

A külhoni magyar területekre szervezendő tanulmányi kirándulásokat célzó program forrásai eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél voltak, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben.

A kormánypárti képviselők javaslatára elfogadott törvény egyetlen szerkezeti egységben, koherensen sorolja fel az alap rendeltetését. Az alap forrásai között feltüntetik az előző évi maradványokat, illetve a központi költségvetésből származó támogatások között a költségvetési törvényben esetlegesen megjelenő, az 1 milliárd forintos minimum támogatáson felüli, külön támogatásokat is.

Egyértelművé tették a változtatással azt az előírást, hogy az alapkezelő a feladatai, illetve azok egy részének ellátására más jogi személyt létrehozhat, abban alapítói jogokat, részesedést szerezhet, közreműködő szervezetet megbízhat.

A törvény alkalmazása során felmerült tapasztalatok alapján egy olyan felhatalmazás is megjelenik, amely szerint az alapkezelő – kormányrendeletben vagy -határozatban meghatározott nemzetpolitikai céllal összefüggésben – jogosult ingatlan tulajdonjogát megszerezni, azt fenntartani, üzemeltetni, valamint az állam tulajdonában álló ingatlan vagyonkezelői vagy használati jogát megszerezni, ilyen jogokat gyakorolni.

Módosította az adótörvényeket pénteki ülésén az Országgyűlés. A képviselők úgy döntöttek: a labdarúgó-mérkőzések közvetítési joga visszaszáll a sportszervezetre.

A labdarúgó-mérkőzések közvetítési joga visszaszáll a sportszervezetre

A fideszes Bánki Erik, Dunai Mónika és Nagy Csaba kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a sportról szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítását. A képviselők 131 igen, 48 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett hagyták jóvá a törvényjavaslatot.

Ennek értelmében a sportszövetség által el nem vont vagy nem elvonható labdarúgó-mérkőzések televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (például interneten) történő közvetítésével kapcsolatos szerződések hatálya szeptember 30-án megszűnik.

Ha ezen a napon a közvetítésekkel kapcsolatos szerződésekből eredő vagyoni értékű jogokkal a sportszervezeten vagy sportszövetségen kívül más személy vagy szervezet rendelkezik, a közvetítésekkel kapcsolatos jogok kártalanítás ellenében – a törvény erejénél fogva – a sportszervezetre szállnak vissza.

A kártalanítás mikéntjére a civiltörvény az irányadó: összegét a felek megállapodása hiányában, az egyesület székhelye szerint illetékes bíróság állapítja meg, a jogoknak azok visszaszállása időpontjában képviselt valós piaci értéke alapján.

A kártalanítási igény december 30-án elévül.

Rögzítették azt is, hogy sportszervezetek jogvitáiban csak a Sport Állandó Választottbíróság és a svájci székhelyű Court of Arbitration for Sport választottbírósági intézmény járhat el. Ezt a rendelkezést a törvény hatálybalépése előtt kötött szerződésekből eredő jogviták esetében is alkalmazni kell.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az atomenergia-törvény módosítása

Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal módosította az atomenergiáról szóló törvényt, a kormány kezdeményezésére. Döntésével kiegészítette a jogszabály független műszaki szakértő-szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit.

A Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint a több szakterületet érintő engedélyezési eljárásokban – például új nukleáris létesítménnyel összefüggő eljárásban – célszerű az egyéni szakértők mellett, több szakterületet együttesen értékelni tudó független műszaki szakértő-szervezetek szakvéleményét is beszerezni.

A most elfogadott szabályok szerint az a szervezet végezhet szakértői tevékenységet, amely legalább egy, az általa végezni kívánt szakértői területen szakértői minősítéssel rendelkező embert foglalkoztat. A szervezeteket a Magyar Mérnöki Kamara veszi nyilvántartásba.

A törvény pontosítja az összeférhetetlenségi szabályokat is.

A jogszabály a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Igen a magyar-ománi diplomáciai vízummentességi megállapodásra

Az Országgyűlés 178 igen szavazattal, kilenc tartózkodás mellett jóváhagyta a Magyarország kormánya és az Ománi Szultánság kormánya között a diplomata, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetését.

A dokumentum értelmében érvényes diplomata, szolgálati és különleges útlevéllel rendelkező magyar, illetve ománi állampolgárok száznyolcvan napos időszakonként kilencven napot meg nem haladó időtartamra vízum nélkül utazhatnak be a másik ország területére, illetve tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodhatnak ott.

A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot

A 131 igen, 33 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett meghozott döntés nyomán a 15 százalékos személyi jövedelemadó nem változik, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül. A kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában.

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) kell fizetni.

Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat.

Változik a cafeteria-rendszer is. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Elfogadta az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot

Elfogadta az Országgyűlés az átalakított szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot, az új szabályozás 2019. január 1-jén lép hatályba.

A 131 igen, 48 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett meghozott döntéssel összevonták a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket is az új törvény tartalmazza.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, amely főszabályként a kifizetőt terheli.

Az adó a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bérmegállapodása értelmében a bérek növekedésének függvényében a következő években további négy alkalommal 2-2 százalékponttal csökkenhet.

Elfogadták az új gyülekezési törvényt

Elfogadta az Országgyűlés az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát – amely az 1989-es törvényt váltja fel – 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.

A jogszabály kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A törvény alkalmazása során az minősül gyűlésnek, amikor legalább 2 ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak.

Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

Módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

Törvényt fogadott el az Országgyűlés a magánélet védelméről

A magánélet védelméről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Erre figyelemmel javasolta a kormány a magánélet védelméről szóló törvényt, amely kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák.

Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását.

Módosul a Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére vonatkozó része. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

Az ipari kémkedés elleni szigorításokat fogadott el a Ház

A know-how-k és az üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló uniós irányelvet ültetett át a magyar jogba az Országgyűlés. A szabályozás emellett nemzetközi egyezményeknek is megfelel és összhangot teremt a tagállamok szabályozásai között.

A Ház 129 igen, 17 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett fogadta el az üzleti titok védelméről szóló javaslatot az innovatív vállalkozások védelmében. A változtatás lehetőséget nyújt az engedély nélküli másolatkészítés, az ipari kémkedés vagy a titoktartási kötelezettség megsértése elleni hatékonyabb fellépésre annak érdekében, hogy az innovációból adódó előnyök kihasználhatók legyenek.

Az üzleti titok védelme kikerül a polgári törvénykönyvből, és önálló jogszabályban kap helyet. Az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi, hanem vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd, kiterjedtebb szankciórendszerrel.

Bővülnek a védelem alatt álló üzleti titok kivételei, a többi között azzal az esettel, amikor az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény teszi lehetővé, de azok sem tartoznak a jövőben az üzleti titok körébe, amelyeket az infotörvény közérdekből nyilvános adatnak minősít.

A szankciók köre kiegészül például alternatív pénzbeli ellentételezés jogintézményével, a határozatnak a jogsértő költségére történő közzétételével. Az üzleti titok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárások során a bírósági ítéletek végre nem hajtása esetén akár ismétlődően is bírság szabható ki.

Szigorúbbá válnak a polgári perrendtartás által szabályozott perek esetében az iratbetekintéshez kapcsolódó titokvédelmi rendelkezések.

A jogszabály a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

Szlovák-magyar államhatár-szerződés

Az Ipoly határfolyó mederváltása is indokolja az új magyar-szlovák államhatár-szerződés megkötését, amelyet 161 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A jogszabály egy 1956. október 13-án, Prágában megkötött, elavult szerződést vált ki.

Az új szerződés megkötésének indokai között szerepel még a somoskőújfalui, határon átnyúló szennyvízberuházás megvalósítása, valamint más, csekély mértékű területcserék, amelyek összesen 0,18 négyzetkilométert tesznek ki.

Az elavulttá vált határjelek megújulnak, és a jövőben a felek a határ mindkét oldalán biztosítanak egy úgynevezett karbantartó sávot. Emellett külön nemzetközi megállapodás létrehozása nélkül is megvalósulhatnak a határtérségben közlekedést, határrendészeti vagy vízgazdálkodási célokat szolgáló létesítmények, államhatáron áthaladó vezetékek.

Október közepétől szabálysértés az életvitelszerű utcán tartózkodás

Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.

Az Országgyűlés 132 igen, 54 nem szavazattal igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt.

A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be: ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására.

Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.

Nem kell engedélyeztetni a kútfúrást 80 méteres mélységig

Nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. A változtatást 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Fennmarad ugyanakkor az engedélyezési kötelezettség a hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint a gazdasági célú vízkivétel esetében. Ennek részletes szabályairól a kormány rendeletet alkot.

A döntés lehetőséget ad arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük van arra, hogy legalizálják a helyzetet.

A módosítás a kihirdetése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.

Elhalasztották a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását

Az előterjesztő Belügyminisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását.

A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja.

Módosult a Btk. a veronai buszbalesettel összefüggésben

Büntetendő lesz a jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetése, és a hivatalos személyt hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben érő zaklatás – döntött az Országgyűlés.

Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító javaslatát 130 igen, 22 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A tavalyi, 17 halálos áldozattal járó veronai buszbaleset nyomán megalkotott módosítás szerint a jövőben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át. Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű személyek szállítására szolgáló járművel követik el.

A jövőben két, súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követ el.

A kiemelt budapesti fejlesztésekről fogadtak el törvényt

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését a kiemelt budapesti fejlesztésekről és a filmszakmai közvetett támogatások emeléséről 127 igen és 56 nem szavazattal fogadta el a parlament.

A jogszabály szerint a magyar állam száz százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése, ezen belül a kormányzati döntés-előkészítés, a beruházás előkészítése, a tervezési program összeállítása, a terveztetés és az engedélyeztetés, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezési jogának megszerzésére irányuló pályázattal és szerződéskötéssel összefüggő feladatok ellátása.

A törvény a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program (korábbi nevén Kemény Ferenc Program) megvalósítására irányadó különös szabályokat is meghatározza, valamint a Budai Palotanegyed és környezete megújítása és hatékony fejlesztése érdekében két, felülépítmény nélküli önkormányzati telket von az állami tulajdon körébe.

A törvény módosítja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló jogszabályt, kiegészítve azt a „kiemelten közérdekű beruházás” intézményével.


A jogszabály a filmszakmai közvetett támogatás mértékét 25 százalékról 30-ra növeli. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára expozéjában ezt azzal indokolta, hogy ezzel szeretné a kormány megőrizni Magyarország versenyképességét a filmforgatások tekintetében.

(Forrás: MTI)

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét