Kerítésen innen
Az sokakat megmozgat, hogy hány lábujja van Orbánnak, közben simán átlépünk egy életéért küzdőn
Rengeteg „fontatlan” dolog eléri az ingerküszöbét Magyarországon a mindennapi életünket vészesen leuraló politikának köszönhetően az „átlagembereknek” -ha van ilyen- és ebben ki is merül a munka-bevásárlás-„családdal levés”-telefon buzerálás-alvás ötszög, ami 24 óránként rotál. Ebbe nem fér bele az empátia, az egymásra figyelés, a kapcsolatteremtés és ápolás, átlépünk ezeken a só szoros és átvitt értelmében is.
2025, Magyarország….
„A közelmúltban egy budapesti mentőegység azért kényszerült rendőrök segítségét kérni a mentésirányítás segítségével, mert egy forgalmas piacon végeztek újraélesztést, a vásárlókat azonban olyannyira hidegen hagyta az életmentés, hogy többen átléptek a betegen, belerúgtak az életmentők felszerelésébe, többszöri felszólításra sem biztosították az ellátáshoz szükséges helyet, mozgásteret a mentőknek, ezzel veszélyeztetve a mentés sikerességét”
– olvasható az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztjában, amit azért írtak, mert szerintük elkeserítő az emberek közönye. Hozzátették:
sajnos az ilyen és hasonló esetek egyáltalán nem ritkák.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Ember a földön!
„A napokban a központi rohamkocsi bajtársai egy fővárosi pláza étkező részénél kezdték meg egy huszonéves férfi újraélesztését. Az csak egy furcsaság, hogy a mentés körül helyet foglalók zavartalanul folytatták ebédjüket, ügyet sem vetve a történésekre, azonban a pláza biztonsági őreinek folyamatosan rá kellett szólni a vásárlókra, hogy ne sétálgassanak a mentők körül, a felszólításra pedig néhányan felháborodottan reagáltak…”
– írták. Miután sikerült a fiatal állapotát stabilizálni, akkor sem volt könnyű dolguk,
„sokaknak egy csapat életmentő, egy hordágy és több biztonsági őr sem volt elég ahhoz, hogy észrevegyék a feléjük közeledő mentőcsapatot, folyamatosan fel kellett szólítani a vásárlókat, hogy álljanak félre az útból, többen pedig ennek ellenére is majdnem nekimentek a hordágynak.”
A mentők kérése: „Szeretnénk megkérni mindenkit, hogy empátiával forduljon embertársaihoz, közterületi ellátás esetén törekedjen a mentés zavartalanságának biztosítására. A bámészkodás, fotózás legalább annyira zavaró, mint a közöny, amivel (szó szerint) átlépnek egy betegen, akinek épp az életéért vívnak harcot bajtársaink. Amennyiben adekvát segítséget nem tudtok nyújtani, kérjük ne menjetek közel a mentés helyszínéhez, ne zavarjátok az életmentők munkáját!”
A hozzászólásokból….
„Zavart néni fejreállt a boltban, egyedül én próbáltam összekaparni, határozott felszólításomra sem jöttek segíteni- mert fontosabb sorban állni a palackvisszavaltónál. Az ott dolgozókat is utasítani kellett, segítsenek hívjanak mentőt. Ekkor jött egy segítség. Az ott dolgozót is úgy kellett meggyőzni, lehet azt mondja a néni, hogy jól van, de fejjel beesett a raklapok közé, volt eszméletvesztés is, zavart is, és maga alá piszkított is. Én nem aludtam volna nyugodtan, ha nem látja orvos… végül el is vitte a mentő a nénit. Sokkoló az emberek érdektelensége.”
„Ilyen lelki szinten /àllapotban vannak Magyarországon az emberek…. Tegnap a kutyám elszaladt az erdőben ès egy súlyos mellkasi sèrülèssel talàltam meg shockos állapotban 4 óràval kèsőbb.Minden jàrókelő, biciklis, futó, kutyasètáltató őt kereste….. majd szintèn egy vadidegen vitt el minket az állatkórházba… Folyamatosan kapom az üzeneteket ma reggel teljesen ismeretlen emberektől akik segítettek a keresèsben , èrdeklődnek hogy van a kutya. A szomszèdaim megkérdezték van e szükségem anyagi segítségre a kòrházi számla kiegyenlítésére . Zürichben èlek…”
„Üdv az internet világában! Generációk nőnek fel érzelmek, empátia nélkül. Már semmit nem javítanak, csak kidobnak, már kommunikálni is csak a virtuális térben teszik egymással, személyes találkozáskor nem találnak közös témát. Közönyösek egymás iránt. A fogyasztói társadalom így működik. És ez csak rosszabb lesz sajnos.”
„Sajnos látni tapasztalni az emberek közönyösek, és nem érdekli őket semmi csak maguk baja! Beteg lett a társadalom beteg lett egy generáció, és köszönjük azoknak akik ezt megteremtették! Egy gyermek olyan lesz ahogy nevelik, és egy társadalom olyan lesz ahogy bánnak vele, a politikai irányitással! Nem lesz változás sajnos, még rosszabb lesz!”
„Nemrég egy postahivatalban epilepsziás rohamot kapott egy férfi. Hívta valaki a mentőket, ketten odaugrottunk, de ezen kívül ment minden a maga útján. Mikor a mentő odaért akkor derült ki, hogy az egyik bámészkodó a férfi élettársa volt…. Mi meg ültünk vele a földön a vérben mert a fejét is beverte és a nyelvét is elharapta…. Ennél nincs lejjebb..”
„Sajnos akiket ez érint nem olvasnak ilyesmit!”
„Az Ember a legnagyobb állat!!!”
„Nagyon nehezen írom le, de igen itt tartunk! Sőt! Ugyan ezt el lehetne mondani a sbo. osztályról is….. A lelkiismeretes mentőegység beviszi a stabilizált beteget, sbo.n átveszik , aztán zumek, atlepnek rajta, kintfelejtik a várakozók között stb…. Végtelen szar országot sikerült csinálni kishazankból…. végtelen szar emberekkel, és ennek semmi köze az internethez, máshol is van”
„a német Btk-ban ez önálló tényállás, a segítségnyújtás elmulasztásával egyenértékű („§ 323c Unterlassene Hilfeleistung; Behinderung von hilfeleistenden Personen”)”
„Háziorvosi rendelőben dolgozom körzeti nővérként. Rendelés közben a váróterembe kilépve azt láttam hogy egy fiatal férfi verejtékezve, összegörnyedve guggolt a padlón. Azonnal behívtam, miután többen rám szóltak hogy nem ő következik. A felesége kísérte. Azonnal EKG-ra tettük, ami igazolta a hátsófali infarktust. A várakozó betegek végig nézték ahogy az infúzióval szaladok, és rám szóltak meddig fog ez tartani, mennyit kell várniuk? Miközben branült helyeztem be, az orvos a mentőszolgálat munkatársával kihangosított telefonon tartotta a kapcsolatot, követte az utasításokat. Többször egymásra néztünk orvos kollégámmal és magunkban elmondtunk egy imát hogy minél előbb megérkezzen a segítség, ne veszítsük el a beteget, tudtuk két kisgyereke van. A feleség mindezt végig nézte, majd oda szólt nekem, hogyha ráérek, írjak már fel neki Algopyrint…. > Így történt. Nincsenek szavak. A férfi túlélte. Hála a Mentőszolgálatnak és picit nekünk.”
„Kb egy hete lett rosszúl egy fiatal lány a busz közepén a leszálló ajtónál. Miután elájult, egy fiatal srác aki mellette állt, de nem ismerte, nyúlt először utána (majd végig beszélt vele, felsegítette) és nézte rendben van-e. Én a mellette lévő ülések egyikén ültem, és konkrétan nem tudtam mit csinálni, csak a pulzusát néztem. Egyből feleszmélt, közben pedig még vagy hatan jöttek, hogy mit adjanak? (Csoki, cukor, parfüm az orra alá), majd mondta a lány hogy beteg. Akkor szegény hányt is. Akkor mást adtak neki. Zacskót, zsepit, fertőtlenítőt. Közben szóltak a sofőrnek mi történt. A lány pedig szabadkozott hogy sajnálja a történteket. Közben megálltunk egy megállóban, és jött a sofőr, hogy hívja-e a mentőket. Mondta a lány hogy nem kell. Kérdezte, hol szállna le, azt elmondta, majd értesítették a barátját hogy jöjjön érte. Közben kiszállt levegőzni. Egy hölgy mondta vele marad, ha ott maradna, de ő visszaszállt. Ekkor a sofőr rálépett a gázra és a megváltoztatva az útvonalat elvitte a buszmegállóba ahol már a párja várta. Egyetlen ember kérdezte meg hogy hová megyünk, a teli buszból. Majd mindenki megnyugodott mikor a srác magához ölelte a gyenge lányt. Mint a filmekben, majdnem sirtam. Aztán a busz vissza ment az eredeti megállókba. Mindez a hanyatló nyugaton, Hollandia egy kisvárosában történt. „
Szerző
