Az uniós csúcson a legfontosabb napirendi pont a migráció külső és belső dimenziója

Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfőinek kétnapos csúcsértekezlete csütörtök délután Brüsszelben. A középpontban a közös migrációs és menekültpolitika, illetve a gazdasági és kereskedelmi kérdések állnak.

Az EU és a NATO közötti együttműködés jövője

Az ülés megnyitása után az uniós vezetők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfője ad tájékoztatást a korábbi döntések végrehajtásáról. Végül a résztvevők röviden megvitatják az EU és a NATO közötti együttműködés jövőjét Jens Stoltenberggel, az észak-atlanti szövetség főtitkárával.

Uniós költségvetési ciklus

A délutáni munkaülésen elsősorban kereskedelempolitikával, illetve a transzatlanti viszony kérdéseivel foglalkoznak a huszonnyolcak. Ezután várhatóan határozatot fogadnak el az Európai Parlament jövőbeli összetételével kapcsolatban. Szóba kerül emellett a következő többéves uniós költségvetési ciklus is, amely általában kiemelt fontosságú ügynek számít. Ezúttal azonban az elemzők nem készülnek hosszabb vitára a napirend telítettsége miatt.

Minszki megállapodások

A munkavacsorán elsőként Theresa May brit miniszterelnök ad tájékoztatást az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának legfrissebb fejleményeiről. Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár pedig beszámol majd a minszki megállapodások végrehajtásának állásáról, és diplomáciai források szerint még sor kerülhet az ukrajnai orosz beavatkozás miatt elrendelt uniós szankciók meghosszabbítására is.

Migráció

Ekkor következik a legfontosabb napirendi pont, a migráció külső és belső dimenziója. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán közölte: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán kívül létrehozandó központok felállítására, valamint arra, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési keretben különítsenek el megfelelő forrásokat az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, és fokozzák az együttműködést a migrációs származási és tranzitországokkal.

A Politico szerint a hangsúly a külső határok védelmének szigorításán lesz, az uniós menekültkvóták ügye pedig gyakorlatilag lekerült a napirendről.

Merkel bilaterális egyezményeket akar kötni

A sajtóhírekben kiemelték, hogy az érkezések száma továbbra is rendkívül alacsony a 2015-ös tetőponthoz képest. A válság ezúttal inkább politikai jellegű – a német kormánykoalíción belüli menekültügyi vita miatt. Diplomáciai források szerint Merkel kétoldalú találkozókat fog tartani, amelyeken bilaterális egyezményeket próbál tető alá hozni az EU-ban máshol már regisztrált, de Németországba belépni szándékozó menedékkérők visszafogadásáról.

A Brexit-tárgyalások állása

A péntek délelőtti ülésen a brit kormányfő már nem lesz jelen, csak a bennmaradó tagállamok vezetői, akik áttekintik a Brexit-tárgyalások állását Michel Barnier-vel, az Európai Bizottság illetékes főtárgyalójával. A szakértők korábban arra számítottak, hogy a mostani találkozó fontos mérföldkő lesz a kiválás folyamatában. Az utóbbi hónapokban azonban nem történt lényeges előrelépés, így itt sem várhatóak komolyabb eredmények.

Végül délután eurócsúcsot tartanak, amelyen rendhagyó módon a valutaövezeten kívüli tagországok vezetői is jelen lesznek. A fő téma a gazdasági és monetáris unió reformja, további elmélyítése.

Tusk: először a külső határok védelmére kell összpontosítani

Mindenekelőtt az Európai Unió külső határainak szigorúbb védelmét kell megoldani, ez közelebb vihet a rendezéshez a migráció belső dimenziójának ügyében is – jelentette ki rövid sajtóértekezletén az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt.

Donald Tusk megerősítette, hogy javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására, Európán kívül létrehozandó központok felállítására.

„Ennek az alternatívája a határok kaotikus lezárása, az EU-n belül is, illetve az uniós tagállamok közötti konfliktusok fokozódása” – közölte.

Migrációs javaslatok

„Egyesek túl keménynek tartják a migrációs javaslataimat. De higgyék el, ha nem jutunk ezekről egyezségekre, akkor igazán kemény javaslatokat fognak látni igazán kemény fickóktól” – fogalmazott.

A német kancellár kiemelte: mihamarabb megoldást kell találni a külső határok védelmének és a menedékkérők tagországok közötti „másodlagos mozgásának” kérdésére. Angela Merkel úgy vélekedett, hogy komoly eredményeket sikerült elérni az elmúlt években, de vannak még rendezésre váró ügyek a migrációt illetően.

A külső határok védelme egyesíti Európát

„Beszélhetünk arról, hogy más országokban, például Észak-Afrikában kössenek ki a mentőhajók, de tárgyalnunk kell ezen országokkal, nem dönthetünk a fejük felett. Az EU-Törökország megállapodásba mindkét fél beleegyezett, így kell most is eljárni” – mondta.

„A külső határok védelme egyesíti Európát. A sok menekültet befogadó országoknak támogatásra van szükségük (…) De a menekültek és a migránsok nem választhatják meg, hogy melyik országban nyújtsanak be menedékkérelmet” – tette hozzá.

Az olasz kormányfő vétóval fenyegetett

Giuseppe Conte új olasz kormányfő eközben az EU-csúcs migrációügyi zárónyilatkozatának megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállamok vezetőinek nem sikerül kielégítő megoldásra jutniuk Olaszország szempontjából.

„Konkrét lépéseket várunk. Készen állok aláírni a zárónyilatkozatokat, s remélem, hogy nem kerül erre sor, azonban a vétó is a lehetőségek között van. Amennyiben ilyen helyzet áll elő, akkor nem lesznek közös nyilatkozatok” – mondta rövid sajtótájékoztatóján Conte.

Hozzátette, Olaszország megoldási javaslatokkal érkezett a csúcsra. Szerinte ezek észszerűek és teljes mértékben megfelelnek az uniós alapértékek szellemének. „Olaszországnak nem szavakra, hanem tettekre van szüksége” – fogalmazott.

A határok megerősítésével a belső szolidaritás is egyszerűbb lesz

Charles Michel belga miniszterelnök szerint az Európai Unió külső határvédelmének megerősítésével a belső szolidaritásról szóló vita is egyszerűbb lesz.

Aláhúzta: az emberi méltóság és a mozgásszabadság európai uniós alapértékei nem akadályozhatják meg az EU-t abban, hogy jobban, hatékonyabban védje a határait. A kormányfő ezzel kapcsolatosan támogatásáról biztosította az Európán kívül létrehozandó úgynevezett partraszállási központok létrehozását.

Konszenzusos megoldásokra van szükség

A lengyel kormányfő üdvözölte, hogy a külső határok erősítése és a harmadik országokkal való együttműködés került a migrációs vita középpontjába Európában.

„Konszenzusos megoldásokra törekszünk, és nem kikényszerített áthelyezésekre. Az úgynevezett másodlagos mozgások tekintetében Lengyelország erős szabályokkal rendelkezik, s tartani is fogjuk magunkat ezekhez. Mindenki tudja, hogy milyen nehéz a németországi helyzet, a határvédelmünket és a szuverén politikánkat azonban fenntartjuk” – mondta Mateusz Morawiecki.

Rövid sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kiemelte, hogy a lengyel kormány nem fog meghátrálni a vitatott igazságügyi reformot illetően, a labda szerinte az Európai Bizottság térfelén pattog.

Fogy az idő a Brexit körül

Holland kollégája, Mark Rutte pedig elsősorban az Egyesült Királyság uniós kiválásáról beszélt, és kiemelte, hogy egyre fogy az idő.

Az ülés egy részén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, aki üdvözölte az amerikai és az orosz elnök közötti, csütörtökön bejelentett csúcstalálkozót.

„Nem akarunk új hidegháborút”

„Teljes mértékben összhangban van a NATO álláspontjával, hogy tárgyaljunk Oroszországgal és találkozzunk az orosz vezetőkkel. Nem akarunk új hidegháborút, és nem akarjuk elszigetelni Oroszországot, jobb kapcsolatokra törekszünk” – mondta. „Szerintem a párbeszéd nem a gyengeség jele. A párbeszéd az erő jele” – fogalmazott.

Stoltenberg végezetül kiemelte: „ne legyenek illúzióink, Európának és Amerikának szüksége van egymásra az évtizedek óta nem látott fenyegetésekkel szemben”.

Tajani: a legfontosabb prioritás a földközi-tengeri migrációs útvonalak lezárása

Az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését. A legfontosabb prioritás tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Brüsszelben.

Tajani az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának kezdetét követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, a fő cselekvési irányt külső határaink védelmének kell jelentenie, ugyanis az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.

Sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése

Először is meg kell állítani a tranzitországokból és az afrikai partokról útra kelőket, és csak azokat kell biztonságos módon beengedni Európába, akik valóban arra jogosultak – jelentette ki.

Azt hangsúlyozta, hogy szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatására és megerősítésére, valamint támogatásukra határaik védelme érdekében. Különösen sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése. Támogatni kell az egyes afrikai államok erőfeszítéseit az emberkereskedők elleni küzdelemben, és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése révén biztosítani kell a tengerek ellenőrzését.

Segíteni kell a háború elől menekülőket

Véleménye szerint a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadó központokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be anélkül, hogy emberkereskedők kezébe kerülnének, vagy a sivatagban, a tengeren életüket kockáztatnák.

Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a „mindenki önmagáért” logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös európai projekt hitelessége is végzetes csapást szenved. A migrációs probléma külső vonatkozásában konkrét intézkedéseket kell elfogadni az uniós csúcson – tette hozzá.

(MTI)