Balczó András életműdíjas nem antiszemita, csak a zsidókat nem csípi

A Nemzeti Színházban csütörtökön ünnepélyes keretek között vette át Balczó András öttusázó a a MOB és a Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíját. Nem először kap rangos állami elismerést, de első ízben veszi át. Gyurcsány-Medgyessy duótól csak a félmilliót fogadta el.

A pénz, az más! Az jöhet!

Az idén 80. születésnapját ünneplő Balczó András mélyen meghatva adott interjút a Heti Válasznak, amiben meghatottan konstatálta, hogy ennyi ember és ilyen vastaps még soha nem köszöntötte.

Pedig nem a közönségen múlt a dolog, minden bizonnyal 2004-ben a parlamentben a Nemzet Sportolója díj átadását követően is „vasfüggönyös” elismerés várta volna, de akkor nem volt indíttatása elmenni és átvenni. A díjat, mert a vele járó 500.000.- forintot szívesen elfogadta, mondván az a pénznek ugye nincs szaga. A díjakat akkor Medgyessy Péter miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke adták volna át.

 „Az sem tetszett mindenkinek, hogy 2004-ben nem mentem el a parlamentbe a Nemzet Sportolója díj átadására. Mondtam utána: semmim sincs, csak a kézfogásom, azzal gazdálkodhatok, és ott olyan emberekkel kellett volna kezet fognom, akikkel nem szerettem volna.”

Balczó következetes volt, sosem titkolta politikai hovatartozását, a baloldal iráni ellenszenvét. A Délmagyar beszámolója szerint 2007-ben egy hódmezővásárhelyi fórumon a kormányt a Sátánhoz hasonlította, majd kihangsúlyozva, hogy ő nem antiszemita, közölte:

„Magyarország zsidó hódoltsági terület”,

amihez miheztartás végett csak annyit mondott (nem tudni milyen napon):

„Ez köztudott, olyan evidens, mintha azt mondanám, ma péntek vagy szerda van.”

A múltjába visszamerengve kiemelte, hogy voltak, akik kevésbé rokonszenveztek vele, mert olyasmiket mondott, ami sok ember lelkét megzavarta. Nem fogadott el állásokat, díjakat. Amikor tapasztalta, hogy az interjúkat úgy rövidítik, hogy a lényeg kimarad, csak élő adásban nyilatkozott. Szerencséjére eljött az ő ideje, ma annyit és olyan sokszor megnyilatkozhat a szája íze szerint – amíg ez az íz megegyezik a regnáló ízlésével – amennyit akar.

Gratulálunk az életműhöz!

Jellemtelenek díjátadója