K.B.: Törvénytisztelő állampolgár vagyok, de ha a törvények felrúgják az emberséget, akkor nem tehetek mást, törvényszegő leszek.

Kaczvinszky Barbara arról ismeretes, hogy érzékenyen reagál minden igazságtalanságra és válogatás nélkül segít, ahol tud. Rá jellemző módon előre készül a rendszeres „éjszakai mászkálásaira”, amikor ételt, italt pakol szatyrába és elviszi azoknak, akiknek ez a túlélést jelenti.

Komoly gondban vagyok

fotó: krisna.hu

Közösségi oldalán írt sorait olvashatják a továbbiakban, ami sokunkban vetődhet fel mostanában:

„Sokan tudják rólam, hogy sok éve járom az utcákat, tereket. Főleg a hideg éjszakákon mászkálok szatyrokkal. Az sem titok, hogy a szatyrokban műanyag palackokban forró tea, szendvicsek, takarók, néha vitaminok, recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók, vagy éppen könyvek lapulnak fedél nélküli embertársaimnak. Pár napja azonban hülye rémálmaim vannak. Pl. mi lesz, ha mondjuk idén karácsonykor lemegyek a Deákra, és viszek a család bejglijéből a hajléktalanoknak?

Mert azzal már megküzdöttem, hogy idiótának címkéznek fel egyesek ezért a tevékenységemért, de azzal még fogalmam sincs, hogyan birkóznék meg, ha történetesen előállítanának illetéktelen, illegális? ételosztásért.

Vizuális típus vagyok

szóval látom magam előtt a jelenetet, amint kínálgatom az anyu bejgliét a metró kijárata mellett vacogó otthontalanoknak, ne adj Isten, még le is ülök melléjük beszélgetni, és lecsap rám a hatóság Szenteste.

A teát és a bejglit elkobozzák, én mutatom a papírjaim, és hebegek valamit. Például, hogy visszaeső, illetéktelen teafőző vagyok, és anyukám bejglijében azért sok a mák, mert mi úgy szeretjük. És nekem már a nagymamám is visszaeső ételosztó volt, mert amikor a falujukból deportálták a zsidó barátait, terhesen is szaladt a szekér után, hogy kenyeret vigyen nekik. Meg is kapta a magáét. Az idegen csendőrök úgy arrébb lökték, mint a pinty.

Az anyukám is legalább olyan lázadozó volt, mint a nagyi, mert mikor a cukorbeteg néni összeesett az utcánkban, és az arra járók csak legyintgettek, hogy szaga van és részeg, akkor a munkából hazajövő anyu rögtön látta, hogy bekómált, és szaladt a cukros vízért.

Törvénytisztelő állampolgár vagyok, de ha a törvények felrúgják az emberséget, akkor nem tehetek mást, törvényszegő leszek. Senki nem tilthatja meg nekem, hogy szóval, tettel, forró teával melegítsem a lelkeket.”

Amiről Barbara beszél, az igazi, megalapozott felhívás a legjobb, legnemesebb értelembe vett polgári engedetlenségre, hiszen életet ment a jelenleg érvényes törvények ellenére is.