Nyolc kérdés Gulyás Gergelyhez

Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje Facebook oldalán nyolc kérdést tett föl fideszes ellenfelének, Gulyás Gergelynek, aki – szintén a budapesti 3-as választókerületben – a kormányzó párt jelöltje. Bauer Tamás írását az alábbiakban tesszük közzé.

Nem tartotta be az eskűjét

Amikor Ön 2010-ben országgyűlési képviselő lett, képviselői esküjében megfogadta, hogy betartja a köztársaság Alkotmányát. Abban szerepel: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”

Ezt a rendelkezést egy stilisztikai módosítással az Ön részvételével készült orbáni alaptörvény is tartalmazza, a C cikk (2) bekezdésében. Amikor másodszor, saját alaptörvényükre tett esküt, akkor is azt vállalta, hogy fellép a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen.

1. Miért vett részt Ön mégis 2010 nyarán az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosításában, amellyel a Fidesz ellenzéki támogatás nélkül egymaga jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat?

Ellenzéki egyetértés nélkül módosították a jelölés szabályát, és így csak a Fidesz jelölhetett és kétharmados többségével választhatott is alkotmánybírákat.

2. Miért folytatta ezt az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával, kizárva a költségvetési és adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát?

Egyúttal megszüntették az alkotmánybírósághoz fordulás állampolgári jogát. Az alkotmányjogi panasz kiterjesztése, a bírói döntések alkotmánybírósági vizsgálata nem változtat azon, hogy ezek súlyos korlátozások.

Elősegítette hárommillió ember nyugdíj-megtakarításának elvételét

3. Miért szavazta meg Ön képviselőként a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, zsarolással elvéve hárommillió magyar ember nyugdíjcélú megtakarításait? Miből lesz a ma aktív korúaknak majd állami nyugdíjuk?

Az így elvett pénzt úgy költötték el részben az államadósság csökkentésére, hogy az államadósság összege azóta sem csökkent. Ezt a törvényt sem vizsgálhatta már felül az Alkotmánybíróság.

4. Miért támogatta Ön a választójog kiterjesztését a kettős állampolgárokra a Fidesz érdekében, amikor tudja – elmondta egy konferencián –, hogy az emberek többsége nem ért egyet azzal?

Mikola István 2006-os kongresszusi beszédéből tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal saját hatalmának tartósítása volt a Fidesz valódi célja.

5. Miért írták bele az Alaptörvénybe a negyedik módosítással a hírhedt Zétényi–Takács törvény* tartalmát, miközben azt a köztársaság Alkotmánybírósága egészében és részeiben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette? Azért, hogy azt ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?

Ön elmondta az Országgyűlésben, hogy nem helyesli ezt az alkotmánybírósági határozatot. Csakhogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek, országgyűlési képviselőre pedig különösen.

6. Miért írtak bele az alaptörvénybe az egyházak diszkriminatív kezelésére, a hajléktalanokra illetve pereknek az illetékes bíróságtól más bírósághoz való önkényes áthelyezésére irányuló rendelkezéseket, amelyeket korábban már alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság? Azért, hogy azokat a továbbiakban már ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?

Ha a parlamenti többség alkotmányellenes politikai törekvéseit a kétharmaddal visszaélve beírják az alkotmányba, alaptörvénybe, ezzel az alkotmány vagy alaptörvény értelmét veszti.

Formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet

7. Miért alakították át a maguk érdekében a választási kampány feltételeit, amikor a „településkép védelmére” vonatkozó feles törvénybe dugták bele a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozást, mert a választási eljárási törvény módosításához nem volt kétharmaduk?

A magyar rendszerváltás egyik normája az volt, hogy a pártokra, a választásokra vonatkozó szabályokat kormányoldal és ellenzék közösen állapítja meg. Önök ezt – amíg volt kétharmaduk – a választójogi és a választási eljárási törvény ellenzéki egyetértés nélküli meghatározásával sértették meg. Ez utóbbi alkalommal már ezen is túlmentek, immár formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet.

8. Miért nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlésben olyan határozati javaslatot, amely a Czeglédy-ügyben olyan tényállást mond ki a bíróság helyett az országgyűlési többség, amelynek számos elemét már polgári bíróságok cáfolták meg?

Czeglédy Csabát nem ítélték el, még vádat sem emeltek ellene, az Ön által előterjesztett határozati javaslat gyanúsításokat ír le tényállásként, és ezt fogadta el a parlamenti többség. A parlamenti többség az Ön irányításával bíróságnak képzelte magát.

Mindezzel jogászként, képviselőként, frakcióvezetőként Orbán Viktor kizárólagos hatalmát építette. Ha esküt tett az Alkotmányra, hogyan vetemedhetett erre?

*A Zétényi–Takács törvény 1990. május 2-től újranyitotta volna az elévülést az előző rendszerben elkövetett egyes súlyos, a hatályos szabályok szerint már elévült bűncselekményekre. Az Alkotmánybíróság ezt ellentétesnek minősítette a jogbiztonság alkotmányos alapelvév

Kapcsolódó

Gyurcsány óvja a választókat a „politikai cukros bácsiktól”