Kerítésen innen
Bayer a Fidesz nevében Fábrynak: Kossuth-díjat, mire? ‘Amióta kormányzunk, egyszer sem állt ki mellettünk’
Nem tisztem megítélni, hogy Fábry Sándor jogosan kapna-e Kossuth-díjat, vagy sem, de az rendkívül üde színfolt a NER 15. évében, hogy Bayer Zsolt Fidesz-katona kerek-perec kimondta, hogy Magyarországon kizárólag az kaphat ilyen elismerést, aki a regnáló kormánypárt szimpatizánsa és ennek kellő mennyiségben és minőségben hangot is ad. Elnézést a kivételektől….
Úgy kezdődött, hogy…
Fábry Sándor a háromszéki Pertu podcast vendégeként beszélt az életéről, beleértve az Esti Showder sikereit és a köztévében eltöltött éveket. Amikor a riporter arról érdeklődött, hogy mit szeretne, Fábry rávágta:
„Kossuth-díjat.”
Majd hozzátette:
„Ezektől semmit, drágám.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Bayer Zsolt, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével a mellyén „szolgálatba helyezte magát”
Kétségtelenül a csak rá jellemző, messziről felismerhető stílusban reagált Bayer Zsolt publicista Fábry interjújára. Az írás többes szám első személyben született, amiben egyértelmű, hogy a „mi” a Fideszt és tagságát jelenti.
„…Ön, Fábry úr, minden évben ott púposkodik közöttünk Kötcsén, beb…va hülyeségeket beszél, végtelenül nagyképű és arrogáns, miközben a teljesítménye úgy tíz éve egyenlő a nullával. De legalább amióta kormányzunk, egyetlen egyszer sem állt ki egyetlen egy ügyben sem mellettünk. Biztos nem volt rá ideje, mert lássuk be, nem kis elfoglaltság azt a két és fél milliárdocskát felvenni és elkölteni. De gyorsan fogy, úgy látszik, mert ön, Fábry úr, a Kossuth-díjat is a lóvé miatt szeretné olyan nagyon, igaz? És azt megmondaná, hogy mire föl kellene önnek Kossuth-díjat kapnia?…”
Felsorolt pár eddigi díjazottat, -Agárdy Gábor, Huszárik Zoltán, Huszti Péter – persze nem említette például Vidnyánszky Attilát, Eperjes Károlyt, Szőcs Gézát, Rátóti Zoltánt, Cseke Pétert, Nagy Ferót, Szarvas Józsefet, Dörner Györgyöt, stb.
…fityfülütty…
„,,,,ezektől nem várok semmit, drágám” – Azt jól is teszi, Fábry úr. S ha megkérhetném, ezentúl kíméljen meg bennünket az egyre kellemetlenebb társaságától Kötcsén is és mindenhol máshol. Leginkább vonuljon szépen nyugdíjba, és várja a jó szerencsét, amikor majd valaki mások, majd „azok” Kossuth-díjat is adnak önnek. Igaz, ahhoz még sokszor kell ilyen aljas szarembernek lennie, de biztos lehet benne, a hála nem fog elmaradni.„
-fejezte be a párt 5-ös számú tagkönyvének birtokosa az észosztást.
Csak úgy…
Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át.
Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését 1990 óta évente ítélik oda. A kitüntetésre javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést, a díjakat a köztársasági elnök adományozza március 15. alkalmából. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.
Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt többek között Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott mások mellett Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő. A közösen létrehozott alkotás esetében megosztva is adományozható Kossuth-díjnak alapításakor két, 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj.
Nagydíjat kapott 1952-ben és 1957-ben Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, esztéta, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész, majd a rendszerváltozás után 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész, 2012-ben Csoóri Sándor költő, 2014-ben Jókai Anna írónő, 2016-ban Makkai Ádám műfordító, nyelvész, 2017-ben Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, 2018-ban Sára Sándor filmrendező, operatőr, 2019-ben Törőcsik Mari színésznő, 2021-ben Mécs Károly színművész.
Az alapításkor a pénzdíj mellé babérkoszorú járt, 1991-től a kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak. A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó, oklevéltartó része ezüstözött.
A díjjal járó jutalom összege 2013 óta a bérből és fizetésből élők előző évi (a Központi Statisztikai Hivatal által számított), országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa, ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíjjal járó jutalom összege a díj összegének kétszerese, megosztott díj esetében a kitüntetettek személyenként a díjjal járó összeg felére jogosultak. 2023-ban Magyarországon a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 379 800 forintot tett ki a KSH adatai szerint. A fentieknek megfelelően így a Kossuth-díjjal járó összeg 2024-ben 28,8 millió forint lesz, a nagydíjhoz járó jutalom pedig ennek kétszerese, azaz 57,6 millió forint. (forrás)
Szerző
