Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe, avagy űrkatonák Debrecenben

Vége, nincs tovább! A mai hírversenyt toronymagasan megnyerte a Németh Szilárd-Ferencz Orsolya páros. Befejeződött a Debreceni Egyetemen (DE) a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című 950 órás tanfolyam, az ezt elsőként elvégző tíz magyar katonáknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át az oklevelet csütörtökön az egyetem aulájában.

Nagy szavakban nincs hiány

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az oklevélátadón azt mondta,

„a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”.

Köszönetet mondott a katonáknak azért, hogy „elfogadták az ország hívó szavát” és elsőként elvégezték a három egyetem – a DE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – példaértékű közös vállalásában megszervezett űrtanfolyamot.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese kiemelte: elsőnek lenni dicsőség, de nagy felelősség is, mert nincs kitaposott ösvény, eljárás, ezt az „űrkatonák” fogják kialakítani. Hozzátette: 2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is. (MTI)

Tíz katonatiszt vehetett át űreszközök üzemeltetéséről szóló oklevelet Debrecenben. Fotó: dehir.hu

Eddig lenne a komoly hír, ha még valaki nem röhögte szét magát

Nem sok kérdésem van: de mégis, hogyan végezték el az űreszközök üzemeltetését, milyen szimulációkat végeztek el, mégis mi tartott 950 óráig?

Ja, és mi lesz ennek a gyakorlati haszna, vagy mi a búbánatot fognak kezdeni ezzel az oklevéllel? Nekem is van 60 órás marsjármű-vezető tanfolyamon, csak nem nagyon tudom gyakorolni a ” hivatásomat”. Pedig már úgy csapatnám a vörös homokon. Párizs-Dakar, a fasorban sem vagytok.

És kedves Ferencz Orsolya, mit jelent az a lózung, hogy „a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”?

Nem tudom én ezt követni. Pedig lelkes nézője vagyok az Apple TV+ „For all Mankind” sorozatának. Ronald D. Moore remek szériájában minden kicsit (nagyon) másként van, mint a valóságban. Az alternatív idősíkban nem lövik le JFK-t és nem mond le Nixon, sőt nyer egy újabb választást. A Szovjetunió sikeresen végrehajtja az első emberes Holdra szállást az Egyesült Államok előtt.

Az USA és az oroszok is kiépítenek egy-egy holdbázist és folytatódik az űrverseny. De szóljanak Ferencz Orsolyának, hogy ez csak fikció. Bár, annak remek.

Ja, és mégis mit irányítanának ezek az „űrkatonák”?

Volt nekünk egy teljesen magyar építésű műholdunk: a MASAT-1. A mintegy 1 kg tömegű, 10 cm élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. A magyar műholdat 2012. február 13-án egy Vega hordozórakéta állította földkörüli pályára, majd két évvel később az eszköz visszatért a légkörbe és megsemmisült.

A titkos Almaz-program

A hetvenes években a Szovjetunió három katonai rendeltetésű űrállomást lőtt föl az Almaz-program keretében. Ezeket megtévesztésként Szaljut-2, Szaljut-3 és Szaljut-5-nek nevezték, mivel a kutatási céllal működtetett szovjet állomásokat hívták Szaljutoknak. A Szaljut-2 meghibásodott, amint elérte a pályát, a Szaljut-3 és Szaljut-5 azonban sikeres tesztet hajtott végre legénységgel a fedélzetén.

1975-ben az emberiség (tudomásunk szerint) először és utoljára elsütött egy fegyvert a világűrben

A szóban forgó fegyver, az R-23M Kartech a Rikhter R-23 automata gépágyú átalakított változata. Az eredeti, 23 milliméteres ágyút a Tu-22 szuperszónikus bombázókra szerelték fel. A Rikhter R-23 egy aránylag ismert fegyver volt már a hidegháború éveiben is. Az űrbeli hadviselésre átalakított változatáról azonban csak a Szovjetunió bukása után hullt le a lepel.

Fotó: wikimedia commons

A tesztre egész pontosan 1975. január 24-én került sor a Szaljut-3 fedélzetén

Ugyanakkor senki sem tudta, mi fog történni, ha egy bazi nagy ágyúval lövöldözni kezd egy űrállomás a nagy semmi közepén. A fegyver bevetésének időpontját ezért csak órákkal azelőtt jelölték ki, hogy az állomás a terveknek megfelelően letért az addigi pályájáról, és jóval a személyzet fellövése (erre még 1974. július 19-én került sor) után. Az állomás hajtőműve a tüzeléssel egyidejűleg bekapcsolt, hogy ellensúlyozza a visszarúgást. A beszámolók ezen a ponton is eltérnek egymástól, de az ágyú vagy egy vagy akár három sorozatot is leadott, és összesen 20 lövedéket lőtt ki.

Csillahgáborús terv

Ronald Reagan, amerikai elnök 38 évvel ezelőtti félig blöff, félig igaz „csillagháborús tervével” térdre kényszerítette a Szovjetunió gazdaságát. A mozivásznon sikeres Star Wars széria kapóra jött az egykori filmsztárnak. A stratégiai védelmi kezdeményezés (nevén Strategic Defense Initiative) terve szerint űrbéli telepítésű fegyvereket használtak volna a stratégiai atomfegyvereket hordozó, szovjet ballisztikus rakéták ellen. Az ötletadó amúgy a hidrogénbomba atyja, Teller Ede volt.

A program sok eleme megvalósult, de megmaradt védelmi jellegű rendszernél és az űrbe továbbra sem telepítettek aktív fegyvereket.

Ezért is meghökkentő Böröndi Gábor altábornagy kijelentése, aki szerint „2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is”.

Ezt a kijelentését jószerével semmi nem támasztja alá, a világűr jelenleg még a békés célú tudomány és egyre inkább a civil világ terepe, ahol már nem csak országok, hanem magáncégek is érdekeltek.

Különösen annak fényében érdekes ez, miszerint Magyarországon érvényben van a Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”.

Ezt a nemzetközi szerződést az 1967. évi 41. törvényerejű rendelet érvényesnek fogadja el Magyarország számára is.

„A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, valamennyi állam az egyenlőség alapján és a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon kutathatja és használhatja, és az égitestek minden területére a bejárás szabad.”

IV. Cikk

„A Szerződésben részes államok kötelezik magukat, hogy nukleáris fegyvereket vagy bármely másfajta tömegpusztító fegyvert hordozó semmilyen objektumot nem juttatnak föld körüli pályára, ilyen fegyvereket az égitesteken nem helyeznek el, illetve a világűrben semmilyen más módon sem tartanak.”

A Holdat és más égitesteket a Szerződésben részes összes államok kizárólag békés célokra használhatják

„Az égitesteken katonai támaszpontokat, berendezéseket és erődítéseket létesíteni, bármilyen fajta fegyverekkel kísérletezni és katonai gyakorlatokat folytatni tilos. Katonai személyeknek tudományos kutatásra vagy bármely más békés célra történő alkalmazása nincs tiltva. A Hold és más égitestek békés kutatásához szükséges bármely felszerelés vagy eszköz használata szintén megengedhető.”

Forrás: MTI/raketa.hu

Na ugye?

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét