Nocsak! Fellebbezésnek helye nincs?!

Sok a furcsaság az ÁSZ által készített, az Együtt gazdálkodását vizsgáló jelentéstervezetben. A szervezet olyan dolgokért büntette közel 20 millió forintra az ellenzéki pártot, amiket semmilyen adattal nem támasztott alá vagy tényszerűen sem igazak.

Ugyanaz a bérbeadó, a konstrukció – 2014-ben még jó volt, most már nem

Az Együttet kurta, konkrétumokat maximálisan mellőző, a megállapított vétségeket tényekkel alá nem támasztó jelentéstervezetben marasztalta el december végén az Állami Számvevőszék. A volt fideszes Domokos László által irányított szervezet karácsony előtt lezárt vizsgálatai végén több más ellenzéki párt mellett az Együttet is megbüntette. Juhász Péter pártját például több más, állítólagos szabálytalanság mellett tiltott pénzbeli hozzájárulás elfogadása miatt kötelezte összesen 19 millió forint megfizetésére.

A 26 (a benne lévő üres oldalakkal és óriási térközökkel azonban jóindulatú túlzással is legfeljebb 15) oldalas dokumentum szerint az Együtt 2015-ben 5,1 millió, 2016-ban 4,5 millió nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől kedvezményes ingatlanbérlet formájában, ami a párttörvény szerint tilos.

Ennek megállapításán túl, a számvevők nemcsak azt nem tüntették fel a jelentéstervezetben, hogy kitől fogadta el a párt az állítólagos hozzájárulást, de azt sem, hogy milyen ingatlan bérleti szerződését gondolták alulárazottnak. Az Együttnek ugyanis fővárosi központján túl, négy vidéki irodája is van.

A párt egyelőre csak gyanítja, hogy fővárosi irodájukra gondolhatott az ÁSZ, de azt nem értik, miért: 2014 óta. Ugyanis ugyanattól a bérbeadótól, változatlan konstrukcióban bérlik az ingatlant. A számvevők jelentéséből egyáltalán nem derül ki, hogy miért tekintik tiltott nem pénzbeli támogatásnak azt, amit a 2013/14-es ellenőrzéskor még nem kifogásoltak (az időközbeni infláció nem lehet az ok, mert havi több mint négyszázezer forintot hiányol az ÁSZ).

Magyarázat nincs

Arra sincs magyarázat, hogy milyen adatok és számítások alapján jutottak a számvevők arra, hogy a piaci árnál kevesebbért vette bérbe az irodát a párt: nem írják le, mi számít szerintük piaci árnak, sem ingatlanirodák, sem bankok értékbecsléseit nem hivatkozzák összehasonlításként. Az Együtt válaszához csatolt, ugyanabban a házban kiadó ingatlanokról szóló hirdetések alapján, teljesen átlagosnak mondható a párt által fizetett bérleti díj.

Az Együtt elnöke szerdai tájékoztatóján a tervezet azon pontját kifogásolta, amely azt rója fel a pártnak, hogy 62 ezer forint tagdíj­ként befizetett összeget adományként tüntetett fel a pénzügyi kimutatásban. Az ÁSZ szóvivőjével folytatott (egyoldalú) csörtéjében Juhász Péter hosszan firtatta, vajon honnan tudja a számvevőszék, hogy ki tagja a pártnak és ki nem, az ugyanis különösen védett személyes adat. Mivel az ÁSZ nem kért a párttól tagnyilvántartást (mint a korábbi ellenőrzéskor), Juhász szerint, ha felhasználtak ilyet a jelentéshez, akkor bűncselekményt követtek el a számvevők, ha viszont nem, akkor nem is tudhatják, hogy a „félrekönyvelt” befizetés párttagtól érkezett vagy sem. Így a szabálytalanságot is alaptalanul állapították meg.

Honnan tudják, hogy külföldi?

Furcsa a jelentés két másik kisebb tételt – egy 2015-ös 15 ezer, és egy 2016-os 105 ezer forintos befizetést – érintő elmarasztalása is: ezeket a számvevők szerint a párttörvény tilalma ellenére, külföldi állampolgártól fogadta el az Együtt. Csakhogy a jelentéstervezet itt sem támasztja alá semmilyen adattal vagy ténnyel a megállapítást, nem derül ki sem a befizető neve, sem az, hogy az ÁSZ miből állapította meg, hogy az érintett adományozó nem magyar állampolgár. Az Együtt – válasza szerint – nem kapott nem külföldi állampolgártól támogatást. Van ugyan több külföldi nevű tagjuk, illetve szimpatizánsuk, ám ők magyar állampolgárok.

A jelentéstervezet sok olyan apróságba is beleköt a párt könyvelésében, amely a párt szerint nem is felel meg a valóságnak: bírálja például a dokumentum, hogy a pártnak nem volt úgynevezett számlarendje. Az Együtt szerint azonban nemcsak, hogy volt, de azt az ÁSZ által meghatározott határidőre fel is töltötte az előírt felületen. Vagy: a jelentéstervezet szerint, az Együtt megsértette a számviteli törvényt, amikor „tárgyi eszközei üzembe helyezését hitelt érdemlő módon nem dokumentálta”. A párt állítja: ehhez képest egyetlen, a vizsgált években beszerezett tárgyi eszközét, új klímaberendezését leltárba vette, a beszerzés dokumentumait a megjelölt elektronikus felületre határidőben feltöltötte, és az üzembe helyezésének dokumentálására vonatkozó előírásoknak is megfelelt.

A hatályos jogszabályok alapján tulajdonképpen mindegy, hogy mit és mi alapján állapítanak meg a számvevők. A kiszabott bírság ellen ugyanis – szinte egyedüliként a magyar jogrendben – nincs helye fellebbezésnek.

(Forrás: HVG)