Kerítésen innen
Bogányi zongorát adtunk az oroszoknak – más nem nagyon teper érte
Költséges „hungarikumnak” bizonyul a „Magyar zongora” elnevezésű pályázat győztese, az Üveges Péter terve alapján, a Zengafons Kft. gyártásában előállított, Bogányi nevével fémjelzett, azóta nemzetivé lett műanyag zongora.
Költséges „hungarikumnak” bizonyul a „Magyar zongora” elnevezésű pályázat győztese, az Üveges Péter terve alapján, a Zengafons Kft. gyártásában előállított, Bogányi nevével fémjelzett, azóta nemzetivé lett műanyag zongora.
A hungarikumra nem kíváncsi a nagyvilág
Bogányi-zongorát kapott tartós használatra a magyar államtól a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium. A hangszert és a használatba adásról szóló okiratot Balla János, Magyarország moszkvai nagykövete adta át hétfőn Alekszandr Szokolovnak, a konzervatórium rektorának.
A magyar diplomáciai misszió és a zenei intézet vezetője méltatta a kétoldalú együttműködést, amely egyebek között tavaly Bartók születése 135. évfordulóján emlékhangversenyben, idén három Kodály-koncertben öltött testet a konzervatóriumban, a következő évadban pedig egy magyar bérlet rendezvényeiben valósul meg – írja az MTI közleménye.
„Történelmi illata van ennek a mai átadásnak, hiszen a magyar-orosz kulturális kapcsolatok mindig is kiválóak voltak, és ez a hangszer most megerősíti egyrészt a hagyományok értékét és az újító szellemiséget”
– nyilatkozta a zongora névadója, Bogányi Gergely.
Egy kis emlékeztető:
A kiírás, amire pályázott az akkor senki által nem ismert, forgalommal nem rendelkező cég beadta, így szólt:
„egy olyan hangszer kifejlesztése, amely világra szóló újdonság a hangszeriparban”.
Komoróczki István, a Zengafons ügyvezetőjétől – az NGM korábbi államtitkára– már akkor azt nyilatkozta, hogy
„A siker azon múlik, hogy sikerül-e majd értékesíteni. A Zengafons főleg keleti országokra, többek között Kínára koncentrálna majd.”
2014-ben 40, majd 2015-ben 36 millió forint árbevételt termelt a gyártó cég, ám mivel egy darab Bogányi-csodazongora állítólag 76 millió forintba kerül, ezért feltehetőleg egy darabot adtak el belőle, amit részletben fizetett ki a vevő.
Keleti nyitás
Mindenesetre azt gondolhattuk, hogy innen felfelé indulhat a cég, hiszen a „keleti nyitáson” túl állami megrendelésekről is esett említés. Érdekesség, hogy Zengrafons nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank támogatásából és a Széchenyi Tervből, valamint egészen apró részben önrészből szedte össze a forrásokat a gyártáshoz, és a tulajdonosok között Bogányi Gergely mellett felbukkan Járai Zsigmond korábbi MNB-elnök felesége, a támogatók között pedig a Szerencsejáték Zrt.-n kívül immár az Emberi Erőforrások Minisztériuma is.
Ehhez képest 2016-ban 0 forint árbevétele volt a cégnek, az eredménye pedig mínusz 236 millió forint.
Vissza a mába:
Bogányi nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ élvonalába tartozó konzervatórium rektora és a zongora tanszék vezetője egyaránt elragadtatással nyilatkozott a hangszerről, amely -mint mondta- egy csapat fejlesztése volt Magyarországon.
„Ez egy hatalmas magyar siker és egy újabb kulturális kapocs Budapest és Moszkva, illetve Magyarország és Oroszország között”
Döntsenek Önök, hogy mekkora „magyar siker” az, hogy amibe a közpénzt öli a kormány, az eladhatatlan, de nem tanulva a fiaskóból, marad a jól bevált szocializmusból ismert recept: Oroszországba -Szovjetunióba- jó lesz!
(forrás: 444.hu; MTI)
Szerző
