A Láthatatlan Magyarország facebook csoport a Városi Kurír segítségével, létrehozta az ” Év Civil Polgármestere” elismerés díjat. Ezt minden évben a Helyi Önkormányzatok Napján, az a polgármester kapja meg, aki az civilek véleménye szerint a legtöbbet tette a leghátrányosabb helyzetben, a társadalom peremén élők érdekében.


A Cserdi csoda

A díjat első alkalommal Bogdán László kapta meg. A közel 10 ezer szavazó 98 százaléka gondolta úgy, hogy a Baranya megyei kistelepülés polgármestere legyen a díjazott. Cserdi településvezetője, a díjat. vasárnap a falu közössége előtt vette át, ünnepélyes körülmények között.

A díjat Beer Miklós, volt váci megyéspüspök adta át Bogdán Lászlónak. A díjátadás előtti beszédében a volt egyházi vezető példaértékűnek mondta a Cserdi polgármester több mint egy évtizedes munkáját. Szólt a megismerkedésük körülményeiről, kitért arra, hogy gyorsan azonos hullámhosszon voltak. Hangsúlyozta, Cserdi jó példa arra, hogy ha egy közösség ki akar törni a nincsből, akkor lehet és van is kiút. Napjaink Magyarországa súlyos problémájának nevezte a cigányság helyzetét. Ami eddig történt, az messze nem volt elég arra, hogy a magyarországi romák életkörülményei javulnak. Az egyház fontos feladatának tartja, hogy amikor igazságtalanságot, jogtalanságot, kirekesztést tapasztal, fel kell emelnie a szavát. Örömmel vállalta a díj átadását, hiszen Bogdán Lászlónak óriási szerepe van a Cserdi “csodában”.

fotó: a szerző

Bogdán László, kiemelte a hit szerepét, amely számára is támaszt ad a mindennapok munkájában

Bogdán László gondolatait nehéz szavakban visszaadni. Hangsúlyozta, hogy a díj csak “pici” részben őt illeti, ebben benne van a cigányság iránti fokozottabb társadalmi felelősség igényének a hangsúlyozása is. Kiemelte a hit szerepét, amely számára is támaszt ad a mindennapok munkájában. Hangsúlyozta, nincs olyan, hogy roma és nem roma. Emberek vagyunk, különböző élethelyzetben- mondta. Nem a bőrszíne határozza meg, hogy ki milyen értékes tagja a hazájának. Azzal fogom a kultúrámat megőrizni – tette hozzá, ha emberszámba vesznek. Ekkor születik meg az igazi alkotóember. A cigányság felemelésében, integrálásában a többségi társadalom empátiájának fontosságát is hangsúlyozta, ugyanakkor az érintettek szerepét és felelősségéről is szólt. Beszélt a hazaszeretetről, a szülőföldhöz való kötődésről. Úgy fogalmazott:

“Szerethetem úgy a hazámat, ahogy a hazám nem szeret engem.”

„Magyar közöny”

Videó üzenetben köszöntötte a díjazottat Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Szinte vágni lehetett a csendet, amikor a művésznő a gratulációja után felolvasta, Térey János: Magyar közöny című versét.

A legfiatalabb fellépő a 7 éves Cserdi kislány Zoé volt. Fellépett a díjátadó ünnepségen, Füsti Molnár Éva, a pécsi Nemzeti Színház színésznője, Galkó Balázs színművész és Farkas Rózsa, Liszt Ferenc- díjas cimbalomművész. Bárdosi Attila –aki “civilben” a faluvezető egyik legjobb barátja, Bogdán László: Minket egyformán című versét mondta el. A költeményből vett rövid idézetben úgy érzem benne van az igazi, a tenni akaró, az akadályt nem ismerő, a küzdő ember: Bogdán László:

“Minket egyformán fáraszt az út.

Minket egyformán riaszt a lény.

Mi mégsem értjük egymást! ”

Emeljük meg a kalapunkat!

A sorok írója ott volt vasárnap Cserdiben, és higgyék el neki, hogy mindaz, amit a település polgármestere tett a közösségéért, az előtt csak egyet tehetünk: megemeljük a kalapunkat. És imádkozzunk mindannyian azért, hogy adjon a Jóisten mind több Bogdán Lászlót a hazának.

Beszéltem sok, a faluban élő emberrel. Nem tagadták, az elején nehéz volt, maguk sem hittek abban, hogy mindaz, ami elindult 2006-ban, annak eredménye lesz. Amikor csodáról beszélünk, akkor látnunk kell, nincs szó varázslatról, kemény, kitartó munkára, és hitre volt szükség. A falu és polgármestere -nem gondolom, hogy elfogult vagyok-, egymásra talált. A 400 fős településen ma jó élni, ma van munka, van miből élni, és látszik, épül a jövő is. Aki nem hiszi, menjen el Cserdibe, győződjön meg róla személyesen.

A Cserdiben élőknek nem kell lehajtott fejjel járniuk

A díj odaítélése is mutatja, a civil társadalom nagyra értékeli azt a munkát, amelyet Cserdi polgármestere végez. Nagy eredménynek tartják, hogy a településen lakók megérezik a munka fontosságát és értékét, és nem kéregetni akarnak, hanem tenni. Az ott élőknek nem kell lehajtott fejjel járniuk, megbecsült tagjai a közösségnek.

Napjainkban nagyon sok kistelepülésen szinte csak a közmunka biztosítja, hogy ne haljanak éhen az emberek. Közös felelősségünk van abban, hogy a jobb életre vágyó magyar emberek számára felcsillanjon a reménye a szegénységből való kitörésre. A Cserdiek példája követésre méltó. Látszik, ha egy közösség ki akar törni a nyomorból, nem segélyből akar megélni, akkor erre van lehetőség.

Meggyőződésünk, hogy egy példamutató polgármester elismeréséről van szó, aki megmutatta, miképpen lehet a romákat beilleszteni a többségi társadalomba. Nem szavakkal, hanem mindennapos munkával érte el azt, hogy ma Cserdin mindenki dolgozik, csak pár ember él közmunkából.

Bogdán László egyszer úgy fogalmazott: “Nem akarnak a cserdiek egy tál pörköltes emberek lenni, többnek érzik magukat annál, hogy ezeket a címkéket, stigmákat rájuk akasszuk ”

Az Év Civil Polgármestere Díjat jövőre is odaítéli a Láthatatlan Magyarország csoport. A tegnapi ünnepségen felkérték az egyik díjátadónak Bogdán Lászlót.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Szerintem ez nincs így. Higgye el, hogy a teljes magyarországi társadalom -de legalább 90%- szorít Önnek és tiszteli a munkáját!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét