Kerítésen innen
Börtön vár a kórházigazgatókra?
Rácz Jenő volt kórházigazgató, egészségügyi miniszter és volt kórházszövetségi elnök szerint „ha egy kórházigazgató úgy dönt, bevállalja a nem rentábilis kezelést, és kórházi adósságot termel, azaz fedezetlen kötelezettséget vállal, költségvetési csalást követ el, amiért börtön jár. Ha viszont nem vállalja az ellátást, az ellátási kötelezettségét nem látja el, ami szintén 2-8 év börtönt jelenthetne.”
Nem fenékig tejfel igazgatni egy kórházat….
A hét híre volt, hogy a Péterfy Kórház egyetlen érsebésze, dr. Tóth Gyula halálát követően ellátatlanul maradnak a krónikus területi érbetegek.
Megrendülten vették tudomásul töretlen munkabírásáról ismert kollégájuk, dr. Tóth Gyula elvesztését az érsebészek, aki március eleje óta egyedül gondozta a Péterfy ellátási területéhez tartozó krónikus érbetegeket, és a hónap minden napján telefonos készenléttel segítette a baleseti központ ügyeleti munkáját, egészen tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig
– fogalmaztak az elhunyt orvos kollégái a MedicalOnline-nak.
A hvg.hu riportjából kiderül, hogy
„Teljes káosz van az ellátásban. Budapesten, ha az érsebészeti ellátással kapcsolatos problémákat egy 1-től 10-ig terjedő skálán mérjük, 9-est adnék”
mondja Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, aki az egyik budapesti érsebészeti osztályon dolgozik.
Az ma már alapelv a szakterületen, hogy ha lehet, nagy seb ejtése nélkül gyógyítson az orvos. De egész egyszerűen az a helyzet, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer nem téríti meg az intervencionális beavatkozások árát.
Rácz Jenő volt kórházigazgató, egészségügyi miniszter és volt kórházszövetségi elnök szerint a probléma több részből áll. Egyfelől az érsebészet egy nehéz és átalakulóban lévő szakma. A hagyományos, nyitott műtétek (amikor pl. a betegek elzáródott verőerét a saját vénájával hidalják át) mellett megjelentek a korszerű, intervencionális eljárások, amikor katéteresen, nagy seb ejtése nélkül gyógyítják, tágítják az ereket stent (ejtsd: sztent) és más eszközök segítségével. Ez utóbbi is, akár a nyitott műtétek, fizikailag megterhelő az orvosnak (akár több órán át kell egy nehéz ólomkabátban állnia a szakembernek), és sokkal drágább is, mint a korábbi eljárások.
A kórház igazgatóján múlik, hogy ilyen beavatkozásokat az érsebészeten bevállalnak-e vagy nem
„Ha rendes”, akkor igen, és akkor egy-egy megmentett láb kórházi tartozásként jelenik meg a rendszerben. Ha nem, akkor a beteget nem látják el: előbb-utóbb amputálják a lábát, esetleg meghal, elkallódik a rendszerben.
….ha egy kórházigazgató úgy dönt, bevállalja a nem rentábilis kezelést, és kórházi adósságot termel, azaz fedezetlen kötelezettséget vállal, költségvetési csalást követ el, amiért börtön jár. Ha viszont nem vállalja az ellátást, az ellátási kötelezettségét nem látja el, ami szintén 2-8 év börtönt jelenthetne.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint viszont minden rendben van:
„A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben biztosított és zavartalan az akut érbetegek ellátása a fővárosban, a rendszer jól működik.” (…) „Az NNK most is, mint minden rendkívüli helyzetben az Országos Mentőszolgálattal szorosan együttműködve biztosítja a zavartalan ellátást az egészségügyi intézményekben.”
További részletekért mindenképpen kattintson!
