Kerítésen túl
Brexit! Boris Johnson egy kis reményt adott az Angliában élő, dolgozó magyaroknak is
A leghangosabb Brexit-párti angol konzervatív Boris Johnson, aki várhatóan pártja új elnöke, és mint ilyen, Nagy-Britannia következő miniszterelnöke lesz, igyekszik megnyugtatni az országban élő és dolgozó külföldieket, köztük a rengeteg magyart is a Brexit utáni időkkel kapcsolatban.
Boris Johnson szerint
A majdani új brit kormány elsődleges fontosságú feladata lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak törvényi védelme. A kormányzó Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki tisztségből is távozó Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a BBC televíziónak adott, hétfőn késő este sugárzott 22 perces interjút. Megerősítette azt a véleményét is, hogy lehetséges a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig új megállapodás elérése az Európai Unióval.
„Valamilyen megállapodásra szükség lesz”
Az EU többször is leszögezte, hogy nincs mód a brit kilépés feltételrendszeréről novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is visszautasított 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.
Johnson azonban a BBC-interjúban kijelentette: a megkötött Brexit-megállapodásból el kell távolítani „a halott részeket”. Ki kell emelni azokat az elemeket, amelyekkel „lehet valamit kezdeni”.
A legvitatottabb részt, az ír-északír határellenőrzés fizikai visszaállításának elkerülését célzó megoldást ki kell venni a megállapodásból. Ezzel az október 31-i Brexit-határidő után, az átmeneti időszakban kell vele foglalkozni.
Arra a riporteri felvetésre, hogy a Brexit után tervezett átmeneti időszak a dolgok jelenlegi állása szerint csak a Brexit-megállapodás elfogadása esetén léphetne életbe?. Johnson részletek nélkül azt mondta: „valamilyen megállapodásra” szükség lesz, éppen azért, hogy az átmeneti időszakot érvényesíteni lehessen.
a Brexit eredeti, március 29-i határnapja óta politikailag sok minden megváltozott Nagy-Britanniában és a Csatorna másik partján egyaránt, és megváltozott a vélemény arról is, hogy mire van szükség.
Boris Johnson szerint senki nem akar fizikai határt Észak-Írország és az Ír Köztársaság között
A problémára a konzervatív párti brit politikus bőségesen kínálkoznak különböző technikai jellegű megoldások, amelyekkel elkerülhető a határellenőrzés újbóli bevezetése.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora – amelynek Johnson is tagja – mindenekelőtt a Brexit-megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.
E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést. Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határa a fontos. Ez azonban a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A hétfő éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson kijelentette: „egyetlen pillanatra sem” gondolja azt, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján lépne ki az Európai Unióból.
Hozzátette azonban: a józan ész azt diktálja, hogy az ország felkészüljön egy ilyen Brexit-forgatókönyvre is, éppen annak érdekében, hogy az európai partnerek megértsék, London milyen komolyan veszi a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét.
A kormányfői szék várományosa ismét hangsúlyozta, hogy Brexit-re szükség van!
Johnson szerint ez szükséges ahhoz, hogy Nagy-Britannia elérje azt a Brexit-megállapodást, amelyre szüksége van.
A WTO-szabályrendszer alapján az EU vámokat léptetne életbe a brit importárukra. Boris Johnson a BBC-interjúban kijelentette, hogy London nem kíván vámokat alkalmazni az EU-ból érkező árukkal szemben, de elismerte, hogy ennek elkerüléséhez szükség van a kölcsönösségre és az együttműködésre az EU-val.
A külföldi EU-állampolgárok helyzetéről szólva kijelentette: 3,2 millió emberről van szó, akiknek megfelelő védelmet kell biztosítani. Johnson szerint elsődleges fontosságú ennek törvényi rögzítése a brit jogszabálygyűjteményben, mégpedig előfeltételek nélkül.
Az eredeti angol nyelvű teljes interjú itt nézhető meg
Hozzátette: ő már a kilépésről döntő 2016-os népszavazás másnapján ezen az állásponton volt.
Szerző
