Banánköztársaság
Bruck Gábor: Magyar Péter – hoz vagy visz?
A politikusról leírsz egy mondatot és máris benne vagy a közélet erkölcsi drámájában. Küldesz egy emojit, hangulatjelet és ezzel állást foglalsz. Amikor felbukkant Magyar Péter, sokan az első percben beleszerettek. Mások ugyanilyen gyorsan gyűlölték meg.
Ez a „meglátni és megítélni” jelenség,
amikor is másodpercek alatt formálsz véleményt valakiről. Nincs mit tenni, ez az emberi alapműködés része. Magyar Pétert már a legelején betetted egy konstruált kategóriába és onnantól fogva úgy tudod: ismered őt.
Agatha Christie történeteiben Miss Marple gyakran gondolkodik így. Akkor érti meg a bűntényt, ha a karaktereket képes beazonosítani. Jaj, megvan, ez az ember olyan, mint nálunk a tanító, ez nem lehetett a gyilkos. Ez a fiú pedig olyan mint, a hentes kifutófiúja: ő nem elég okos ahhoz, hogy ilyen rafinált bűntényt kitaláljon. Mindig van első benyomás, a karakterek gyors beazonosítása is működik, de intelligens ember azért monitorozza a kezdeti benyomását. Például a tudatos nő is monitoroz. Megismer egy vonzó férfit és hónapokig figyel: tudni akarja, hogy a férfi a családi életre, az apaságra is alkalmas-e. Topmenedzserek, HR-igazgatók is tudják, hogy nehéz megismerni valakit. Általában 100 felvett munkatársból 50 nem válik be, noha hónapokig tartott a kiválasztási folyamat. Magyar Péter esetében sok száz – monitorozás nélküli – bejegyzést olvastam arról, hogy szemfényvesztő szélhámos.
De akik ezt állítják, honnan tudják?
És milyen morális megfontolás alapján neveznek valakit csalónak? Gyakorlott klinikai pszichológus 3-5 találkozó után kezdi érezni, hogy milyen a páciens. Ennyi idő kell ahhoz, hogy legyen a fejében valamilyen kezelési terv. De a politikus esete nehezebb. Ő maszkot visel és igyekszik mindig a legjobb arcát mutatni. Ahogy a tanár teszi az iskolában, vagy a szülő a gyerek előtt. Ilyen esetekben hónapokba, gyakran évekbe telik, mire egy gyakorlott pszichológus megérti a politikus sötét, árnyékos oldalát. Elemezheti a nyilvános beszédeit, interjúkat, vitákat. A szövegek tartalmát és ezek konzisztenciáját. Figyeli a testbeszédét, arckifejezését, a non-verbális jeleket. Hogyan viselkedik stresszhelyzetben, hogyan menekül a válsághelyzetekből, van-e önismerete, képes-e kezelni a saját démonait? A rivális pártokról nem beszélek. Nekik Magyar Péter ellenség és lőnek rá. Más megfontolásuk nincs. Ezért túl sok őszinteséget sem várnék tőlük.
Azonban a szavazóknak lehetne ennél árnyaltabb képük
Magyar Péter február óta folyamatosan beszél, eddig legalább 8-10 millió szót mondott ki. Ha erre az irdatlan mennyiségű szövegre ráengednénk valamilyen szövegfeldolgozó szoftvert, sok minden kiderülne.
Mond olyat, amivel nem értünk egyet: Ukrajna, a Patrióta-frakció, az EU-támogatások ügye, hogy csak az elmúlt napokra utaljak. De valószínűleg a szövegben nincs olyan kijelentés, amely bármely csoport vagy közösség ellen hergelne. Olyan sincs, amely durván sértené a procedurális demokrácia kritériumait, inherensen antidemokratikus volna.
Vagyis nem látom miért kéne megijedni
A további elemzés azt mutatná, hogy az ígéret és a cselekvés között viszonylagos összhang van. A politikában ezt hívják becsületnek.
Magyar Péter olyan, amilyenek látod, azt teszi, amit mond. Ha bejelenti az országjárást, akkor elindul. Transzparens működést ígér és lényegében mindenről beszámol. Azt mondja, hogy szakít az ellenzék szokásos működési módjával és szakít.
Mondom, mire gondolok: a magyar politika, nagyon sok éve virtuális politika. Valaki mond valamit, és úgy tesz, mintha az már meg is történt volna. A kormány azt mondja, hogy mindjárt megelőzzük Ausztriát. Vagy űrhatalom leszünk. Megvédjük Európát. Az MSZP meg azt mondja, hogy ő baloldali párt. A Momentum liberális. A DK a legeurópaibb és legdemokratikusabb párt. Beszéd, ígéret, kijelentés, sok-sok absztrakt fogalom, és úgy tesznek, mintha ezek megvalósultak volna. De cselekvés nincs és tényleges eredmény sincs.
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit ígér azt meg akarja csinálni. A tett ott vonul az ígéret nyomában. Ez teszi őt egyedivé az ellenzéki térfélen.
Senki sem látja előre, hogyan alakul Magyar Péter sorsa. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a majdani elszámolásnál inkább hoz vagy visz. A világ bizonytalan. Annyit tehetünk, hogy közelről figyeljük és eközben nem vesszük túl komolyan a saját ítéleteinket. Azért, mert a biztosnak hitt ítéleteink jelentős része téves.
Szerző
