Budapest négymilliárdot költ két védvonalszakaszra

A Fővárosi Közgyűlés ülése előtt az ellenzék a 3-as metró valamennyi állomásának akadálymentesítését követelte.

Négymilliárd forintból fejlesztik a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének keretében az Aranyhegyi-patak menti és a pünkösdfürdői védvonalszakaszt – döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A testület 21 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett támogatta a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyezett előterjesztést, amelynek értelmében a két védvonalszakasz 2018-ban és 2019-ben megvalósuló fejlesztéséhez szükséges négymilliárd forintot a főváros saját forrásból előlegezi meg. Az összeget a későbbiekben a csillaghegyi öblözet teljes árvízvédelmére vonatkozó támogatásból visszapótolják a fővárosi költségvetésbe.

A közgyűlés október 25-én meghozott döntésével két részre osztotta a csillaghegyi öblözet árvízi védekezést, aminek eredményeként az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak védelme a part menti védműtől független projektben valósulhat meg. A testület akkor döntött arról is, hogy a patakok esetében folytassák le a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást, míg a Dunával párhuzamos – római-parti – védműről mint második ütemben megvalósuló létesítmény fejlesztéséről annak pontos nyomvonalának kijelölését követően, később határoznak.

A jóváhagyott előterjesztéshez mellékelt engedélyokiratban jelezték, hogy a Barát-patak mentén húzódó létesítmény tekintetében egyes nyitott tulajdonjogi kérdések késleltetik az engedélyezést, így a feladat részeként csak az Aranyhegyi-patakot és a pünkösdfürdői töltést érintő beruházás valósul meg.

A pünkösdfürdői védvonalszakaszra tervezett fejlesztés – a felelős tervező nyilatkozata szerint – nem determinálja a római-parti szakasz nyomvonalát – írták az elfogadott javaslatban, amely szerint a fejlesztések műszaki tartalma a vízjogi létesítési engedély december közepére várható kiadásával véglegessé válik.

Tekintettel arra, hogy az engedélyek végrehajthatóak lesznek, a műszaki tartalom nem kérdéses, továbbá az árvízvédelem megoldását mind az érintett lakosság, mind a civilek sürgetik, a közbeszerzés és a megvalósítás elindulhat – tették hozzá.

Az Aranyhegyi-patak menti teljes védvonal hossza hozzávetőleg 2 kilométer, a pünkösdfürdői töltés menti, amely a Barát-patak torkolati szelvényétől a Római-part vonaláig tart, hozzávetőleg 1,7 kilométer.

A projektek tervezett költségvetése szerint a kivitelezés költségei nettó 2,9 milliárd forintra rúgnak.

Tarlós: lesz szakmai egyeztetés a Római-parti a védműről

Tarlós István főpolgármester a napirend vitájában közölte, a Fővárosi Csatornázási Művek rendelt még egy részletes összehasonlító szakvéleményt a Dunával párhuzamos védmű Nánási út – Királyok útja  nyomvonalának vizsgálatára. Továbbá a városvezetés összehívott egy kifejezetten szakmai grémiumot, amelynek feladata, hogy álláspontot alakítson ki arról, hol javasolt a Római-parton a védművet megépíteni. A testületben helyet kapnak megfigyelőként a part menti védmű ellen tiltakozók képviselői is.

A testület március végére késztheti el szakmai álláspontját – jegyezte meg a főpolgármester.

Lengyel-magyar barátság emlékhely jöhet létre Budafokon

A Fővárosi Közgyűlés szerdán támogatta egy lengyel-magyar barátságot ábrázoló emlékhely létrehozását Budafokon.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) Józsefváros polgármestere előzőleg azt kezdeményezte, hogy a kerületében állítsanak szobrot a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnöknek. A kormánypárti politikus az előterjesztés vitájában jelentette be, hogy az emlékműállítás jogát átruházná Budafokra.

Az MSZP nevében Szaniszló Sándor helytelenítette a szoborállítás tervét, szerinte ugyanis Kaczynski olyan vitatható politikai személyiség, akinek történelmi érdemei ma még nem egyértelműek. A szocialista politikus azt indítványozta, hogy Kaczinsky helyett Józef Pilsudskinak, a második lengyel köztársaság első államfőjének emeljenek szobrot.

Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) Hegyvidék polgármestere erre válaszolva arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy kerülete már tervbe vette egy Pilsudski-szobor felállítását, ezért azt kérik, hogy azt másik kerületben ne valósítsák meg. A kormánypárti képviselő felszólalására Szaniszló Sándor visszavonta írásban is benyújtott javaslatát.

A vitában Karácsony Gergely (Párbeszéd) Zugló polgármestere azt javasolta, hogy Kaczynski helyett annak a lengyel ellenzéki aktivistának állítsanak szobrot, aki az országában zajló antidemokratikus folyamatok ellen tiltakozva októberben felgyújtotta magát. Az ellenzéki képviselő indítványát nem támogatta a közgyűlés.

Az utolsóként megszólaló Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) Budafok polgármestere közölte, kerületében a Duna-parthoz közeli Hajó utca környékén alakítanak ki egy új parkot, ebben kaphat helyet egy lengyel-magyar barátságot ábrázoló emlékhely, amely a szmolenszki katasztrófára is megemlékezik. A kerület vezetője szerint Lech Kaczynski az utóbbi alkotáson jelenne meg, de nem főszereplőként.

A képviselők a módosított javaslatot végül 18 kormánypárti igen szavazattal, 9 ellenzéki tartózkodás mellett fogadták el.

Kocsis Máté eredeti javaslatában úgy fogalmazott, hogy Lech Kaczynski a magyar-lengyel sorstársi közös építkezés egyik kiemelkedő alakja volt, szerepe vitathatatlan a kommunizmus utáni demokratikus Lengyelország létrehozásában, a magyar nemzeti iránti barátsága révén „mi, magyarok is hálával tartozunk munkásságáért”.

Az MSZP a fővárosi adóbefizetésekből akadálymentesítené a 3-as metrót

Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a fővárosiak adóbefizetéseiből finanszírozzák a 3-as metró valamennyi állomásának teljes akadálymentesítését.

Horváth Csaba, az ellenzéki párt fővárosi képviselője a közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nem civilizált ember az, aki úgy újítaná fel a 3-as metrót, hogy húsz megállóból nyolcat nem akadálymentesítene teljesen.

Kiemelte, a budapestiek összesen napi 20 milliárd forintnál is több adót fizetnek be az államkasszába, ezért pedig elvárható, hogy ne különböző vagyonelemek értékesítésével vagy „kormánynak átjátszásával” teremtsenek fedezetet az akadálymentesítéshez.

A szocialista politikus hibának nevezte, hogy a 17 évvel ezelőtti városvezetés nem döntött a 2-es metró állomásainak akadálymentesítéséről. Horváth Csaba hangsúlyozta, akkor még nem politizált, de most ezt már nem hibának, hanem bűnnek tekintené.

Szaniszló Sándor, az MSZP másik budapesti képviselője azt kezdeményezte, hogy a főváros Lech Kaczynski helyett Józef Pilsudskinak állítson szobrot. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis míg Pilsudski a második lengyel köztársaság első államfőjeként sokat tett országa függetlenségéért, addig Kaczynski Varsó főpolgármestereként betiltotta a melegfelvonulást, rendkívül rossz viszonyt ápolt Németországgal és „folyamatos kerékkötője volt az Európai Unióban folyó munkának”.

Horváth Csaba kérdésre válaszolva politikai korrupciónak nevezte, hogy szerintük a közgyűlés jól láthatóan egy „Fideszhez köthető oligarchának” akarja átjátszani a fővárosi villanyoszlopokon található hirdetőfelületeket.

A DK átcsoportosítana kétmilliárd forintot a Dózsa György úti metrómegálló akadálymentesítésére

A DK azt kezdeményezi, hogy a főváros fordítsa a 3-as metró Dózsa György úti megállójának akadálymentesítésére azt a 2,1 milliárd forintot, amelyet a BKV most visszafizet a városnak a vonal felújításának előkészítési költségeiből.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt fővárosi képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón felháborítónak nevezte, hogy a Fidesz – mint mondta – egy a Garancsi István cégére szabott pályázattal „elkótyavetyélné” a fővárosi villanyoszlopokon található hirdetési felületeket.

A DK politikusa szerint az erről szóló javaslat a hanyag kezelés gyanúját is felveti, mivel nagyon olcsón kerülhet a hirdetések bérleti joga az új tulajdonoshoz. Gy. Németh Erzsébet szerint emellett Garancsi István cégének fizetnie kellene azért, mert két évig ingyen használta ezeket a felületeket.

(forrás: MTI)