Rövidesen már gyanú nélkül is nyomozhatnak, megfigyelhetnek az Orbán-rendszer hatóságai

Az új Büntetőeljárási törvény megteremti az előkészítő eljárást, ebben leplezett eszközöket is bevethetnek azok ellen, akik „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhetnek”. Bárki ellen nyomozhatnak.

Magyar György, az ország egyik legismertebb büntetőjogásza a maga részéről már a múlt hónapban kemény kritikát fogalmazott meg a javaslattal szemben blogjában publikált cikkében. Magyart leginkább az aggasztja, hogy ilyen előkészítő eljárást úgy is indíthatnak, ha egyáltalán nem áll fenn bűncselekmény gyanúja. Az eljárás célja ugyanis pont „annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e”. Ennek érdekében pedig „leplezett eszközöket” is bevethetnek, vagyis akár bírói engedélyhez kötött, vagy anélkül is végezhető titkos megfigyeléseket is folytathatnak. Az eljárást akár „hivatalból tudomásukra jutott” információ alapján is kezdeményezhetik a hatóságok.

Ez Magyar szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy „bármilyen forrásból származó, szakmai tevékenysége során a hatóságok tudomására jutott információ elégséges lehet a gyanú gyanújának fennállásához”. És mert az eljárás a gyanú gyanújának igazolására irányul, „akár nagyon kevés ismeretre, adatra is megindulhat az előkészítő eljárás és behatolhatnak bárki magánszférájába”.

Az új törvény alapján tényleg bárkit megfigyelhetnek

A törvény szerint ugyanis előkészítő eljárást az ellen lehet indítani, aki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”. Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd, büntetőjogász szerint az, hogy ki lehet ilyen, „egyáltalán nincs behatárolva, ez gyakorlatilag bárkit jelenthet”. Sánta szerint a jogalkotó „a jelek szerint a lehető legszélesebbre akarta tárni az eljárás előtti kapukat, jóformán minden tekintetben”.

Ez a jogalkotói szándék abban is megfigyelhető, hogy az előkészítő eljárás során bevethető leplezett eszközök használata nem célhoz kötött – vagyis, bár az eljárás célja elvben annak eldöntése, hogy a hatóságok tudomására jutott információ alapján megalapozható-e gyanú, végső soron a megfigyelés során észlelt bármilyen más bűncselekményben is eljárást lehet indítani.

Ez azért érdekes fejlemény, mert bár a jogalkotó korábban is megkísérelte szinte korlátlanná tenni a megfigyelést – 2011. március 1-től papíron a titkos információgyűjtés eredményét mindenkivel szemben, minden bűncselekményben felhasználhatták, függetlenül attól, hogy kivel szemben és milyen bűncselekményre rendelték el – a bírói gyakorlat korrigálta ezt. A magyar bíróságok rendre nem engedélyezték az így gyűjtött információk felhasználását a büntetőeljárásban.

Akár bűnmegelőzésre hivatkozva is megfigyelhetnek

Az új Büntetőeljárási törvény (Be.) leplezett eszközök és titkos információgyűjtést szabályozó részeiről írt tanulmányában (Büntetőjogi Szemle 2018/1., pp. 97-104) Bárándy Gergely és Enyedi Krisztián azt írja, hogy a jelenleg hatályos szabályozás „alig differenciál a tekintetben, hogy milyen cél elérése érdekében alkalmaznak titkosszolgálati eszközöket”. Vagyis ezeket az eszközöket használhatják a büntetőeljárásban, de rendészeti célokból, bűnmegelőzésre is.

Az új Be. alapján „a legáltalánosabban felfogott bűnmegelőzési célból is lehetőség lesz titkos információgyűjtésre”. Kérdés, hogy „gyanúok hiányában mi a jogállami alapja a titkos információgyűjtésnek”. Elméletben a bírói engedélyhez kötött eszközöket csak szervezett bűnözéssel összefüggő információk beszerzésére lehetne használni, de a nyomozóhatóság bármilyen eljárásra rámondhatja, hogy az szerinte szervezett bűnözéssel kapcsolatos.

Ennél is égetőbb probléma, hogy az új Be. sem oldotta fel azt az ellentmondást, hogy a magyar jogszabályok szerint a Terrorelhárítási Központ csupán miniszteri engedély alapján is folytathat titkos információgyűjtést. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata szerint ez sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét. Ez alapján szinte bizonyos, hogy a strasbourgi bíróság a jövőben is kártérítésre fogja kötelezni Magyarországot az ilyen ügyekben.

(Forrás: 444)

Kapcsolódó:

Jön az új büntetőeljárási törvény: mindenki gyanús, aki csak él?