Banánköztársaság
A liftet akarták rámrobbantani, de csak terv maradtam…. – Napi Lendvaiság
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Lássuk aktuális gondolatát Budaházy-témakörben.
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Lássuk aktuális gondolatát Budaházy-témakörben.
Budaházyék ügyeinek alig-alig vagyok érintettje,
másokkal ellentétben nekem semmi bajom nem lett, csak terv maradtam. Ahogy az alábbi korabeli tudósítás leírja,
kedves ötletként állítólag a liftet akarták rámrobbantani. Négyemeletes bérházban lakom, a lift ritkán pihen.
Úgy spekuláltak, hogy előbb a liftbe szerelt kamerával kifigyelik liftezési szokásaimat, (fogalmuk se volt a szerencsétleneknek, hogy szégyenletesen pontatlan lévén, nincsenek kiszámítható indulási időpontjaim), majd kellő időben robbantanak. Végül az akciót túl kockázatosnak ítélték, épp a ház forgalma miatt lebukhattak volna szerelgetés közben.
Hiller István sokkal rosszabbul járt, Csintalanról nem is beszélve
Hillerék lakásába lőttek be, nagy szerencse, hogy csak a ruhásszekrényt érte a golyó. A mementóként eltett zakókon, a feleség kosztümjén ott a golyó ütötte lyuk.
Hajlok rá, ehhez képest én inkább csak jóleső ábrándozás célpontja voltam, végülis sértetlen, nem túl lényeges mellékszereplő. A magam részéről tehát könnyedén visszadobhatom őket kenyérrel. Különben sem hihettem, hogy a végtelenségig ülni fognak, nem is volna ilyen igényem. Ráadásul hiszek az emberek változásában, bár azóta egy kicsit kevésbé, hogy Budaházy lovon (!), az őt hősként ünneplő mihazánkosok diadalmenetének élén távozott a börtönből.
Akár egy kiszabadított Táncsics.
De ha már, akkor azért jobb szerettem volna, ha én dobhatok vissza kenyérrel, és nem Novák Katalin
Tudom: neki van jogköre-kenyere hozzá. De akkor legalább ne bújna a pápa mögé, amikor csak arról van szó, hogy valódi főnökeinek szüksége van még néhány Mi Hazánk-szavazóra!
És akkor az egyik cikk a sok közül. Hogy legalább én ne felejtsem el:
„Budaházyék célkeresztjében volt Lendvai Ildikó is
Az MSZP-s politikusra a liftet akarták rárobbantani. A Hunnia (Magyarok Nyilai) Mozgalom katonája, F. Róbert tizenegyedrendű vádlott részletesen beszélt rendőrségi vallomásában Budaházy Györgynek, a szervezet katonai parancsnokának az elvárásairól – írja a Magyar Nemzet. A jegyzőkönyvek szerint akciót terveztek Lendvai Ildikó ellen is. Az MSZP-s politikusra a liftet akarták rárobbantani. A hírTV közben arról számolt be, hogy Budaházyék egyik célpontja csak a Nemzeti Nyomozóirodától értesült arról, hogy merényletet terveztek ellene. Nyúl István, volt szocialista képviselő ma már gyermekorvosként praktizál. Az ő mohácsi házához indultak volna az érdi parkolóból a csoport azóta letartóztatott tagjai, de Budaházy utasítására végül módosították a helyszínt. A rendőrség útközben fogta el őket, a futball-labdába rejtett bombával együtt.”
Szerző
