Kerítésen innen
Csányi Sándor a Puskás Múzeum megnyitóján: eddig Puskás volt a legismertebb magyar, manapság Orbán az…
A Magyar Labdarúgás Napján nyílik meg a Puskás Aréna toronyépületében berendezett Puskás Múzeum, ahol a névadó pályafutása mellett az Aranycsapat tagjai is „megjelennek”. A sajtómeghívó szerint a múzeum alapítóinak az a célja a kiállítással, „hogy azok, akik személyesen már nem gyönyörködhettek játékukban, nem érezhették át azt a büszkeséget, ami minden magyar szívét megdobogtatta, a Puskás Múzeumot bejárva átérezhessék, milyen felemelő érzés volt, amikor a magyar labdarúgás sztárjai játékukkal meghódították a világot.”
Előljáróban egy Csányi-sziporka
„Szokták mondani, hogy Puskás Ferenc az ország legismertebb magyarja. Lehet, hogy ez még mindig így van, de nem vagyok benne biztos, hogy most már a miniszterelnök urat nem ismerik többen a világon. Van egy hibája, hogy nem 10-es mezben érte el….”
…és a teljes „anyag”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Egy kis töri….
31 éve, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség a honi futball napjává nyilvánította november 25-ét.
A dátumválasztás a legkevésbé sem véletlen, 1953-ban épp ezen a napon lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatott a legendás Wembleyben, s a 105 ezer néző jelentős részét sokkolva a világtörténelem első együttese lett, mely legyőzte a hazai pályán 90 éve veretlen Angliát.
Az eredmény sokaknak ismerős lehet: 6:3 – ide.
Az a gól, amely kiemelt figyelmet kap a meccs 71. évfordulóján a Real Madrid nemzetközi ügyekért felelős igazgatója, Emilio Butragueno, valamint Orbán Viktor miniszterelnök által megnyitott Puskás Múzeumban is. A név csalóka, noha a legtöbb relikvia valóban a névadóhoz köthető valamilyen szempontból, a kiállított tárgyak és tematikájuk legalább annyira szolgálja a legendás Aranycsapat valamennyi játékosának megismerését, emlékük ápolását. Avagy ahogyan az alapítók fogalmaznak: azt, hogy kézzelfogható közelségbe juttassák a leghíresebb nemzeti tizenegyünk történetét és ereklyéit. Utóbbi állítást ugyanakkor egyelőre saját szemünkkel nem ellenőrizhettük, a hivatalos megnyitó ellenére a múzeumban egyelőre csak a VIP-vendégek tehették tiszteletüket, a média képviselői nem tarthattak terepszemlét.
Orbán-keresetlen….
„Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk a magyar labdarúgás újjáépítésének a sportág itthon romokban hevert
– kezdte beszédét Orbán Viktor.
Szinte hihetetlen, hogy amiben valaha a világ egyik legjobbjai voltunk, csaknem eltűntünk a térképről”
– fogalmazott, felidézve, hogy a két világháború között a „Dunamenti Iskola” által csaknem egész Európát meghódító szakmai háttér darabokra hullott a kommunizmus idején. „Még sokáig így is nagyszerű élményeket adott nekünk a magyar futball, de akárhányszor rápillantottunk a félbehagyott Puskás Stadionra, az juthatott eszünkbe, mennyivel nagyobbak lehetnénk.” Véleménye szerint, egy legalább százéves álom vált valóra, mikor öt évvel ezelőtt megnyílt az újjáépített Puskás Aréna, mely aztán felnőtt az elődlétesítményhez, felnőtt a névadó legendájához.
„Nagy utat tettünk meg!”
– mondta, felidézve, hogy a kétezres évek elején volt, hogy csak néhány száz drukker lézengett a hazai meccseken, ma pedig rendszeres, hogy órák alatt fogy el minden belépő a hatvanezres Puskás Arénában rendezett válogatott összecsapásokra.
„Lassan a fanyalgók tábora is feloszlott. Az elitnek is meg kellett értenie, az ország azoké is, akik operába soha, focimeccsre nagyon is gyakran járnak.”
Szerinte a sport kultúra, mely folytonossága egyidőben majdnem megszakadt, ám a futballunk jelene azt bizonyítja, volt visszaút. A most megnyíló múzeum pedig „a tökéletes szakmai tudás, a virtuóz technika, és a futballban legfontosabb dolog, a gól szinonimájává lett Puskás Ferenc nevével” pedig újabb bástyája lehet ennek a kultúrának.
„Mi komolyan vettük, amit két fröccs között ígértünk neki: előbb-utóbb talpra fogjuk állítani a magyar labdarúgást”
– idézte fel Puskással közös beszélgetései kapcsán.
„Sokan gondoljuk úgy, lesz folytatása az Aranycsapat-mítoszának. Az utódok is képesek lehetnek erre, még ha lehet is messze a cél. A horizontunkon Puskás vállán állva angol, német és brazil verést láttunk, és néha ma már sikerül is”
– értékelte a magyar futball jelenét a múzeumnyitó apropóján.
„Egy nagy adósságunk azonban még volt. A Puskás Arénát eddig nem nyilváníthattuk befejezettnek. Tartoztunk Öcsibácsinak és zseniális csapattársainak azzal, hogy méltó emléket állítunk nekik az immáron ismét világhírű, Puskásról elnevezett stadionban. Régi és kínzó adósságát teljesítette ezzel Magyarország”
– mondta a miniszterelnök, mielőtt hivatalosan is megnyitotta volna azt.
Szerző
