Fura dolog az emberi emlékezet. Olykor egészen közeli dolgok is csak elmosódva maradnak meg benne, máskor meg akárcsak egyetlen pillanat is soha ki nem törlődő nyomot hagy bennünk. Nekem ilyen”pillanat” volt “Csernobil”.

Először láttam valódi halálba menő, valódi embereket

Akkor azt hittem, a hősies önfeláldozások egyszer és mindenkorra eloszlatják azt a rémálmot, amiben akkor már napok óta éltünk. Kate Brown oknyomozó könyvét látva rá kellett jönnöm, hogy a hivatalosan 100 ezer ukrán életet követelő “Csernobil” a világ eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófája még ma is velünk él.

- Hirdetés -

Csernobil
1986. április 26-án robbanás történt az akkori Szovjetunió (ma Ukrajna) területén lévő csernobili atomerőműben. A szemtanúk beszámolója szerint akkora erejű volt, hogy “kamion méretű betontömböket repített az égbe”. Hatalmas tűz ütött ki és az erőmű sérült négyes blokkjából napokon át radioaktív részecskék szálltak a levegőbe. A radioaktív felhő Nyugat-Európa fölé húzódott. Tízezrek voltak kénytelenek elhagyni a környéket.

Sok év kutatómunkája célkeresztjében Csernobil igazsága

Kate Brown amerikai történész, a Marylandi Egyetem professzora négy év kutatómunka és a témával foglalkozó 27 európai dokumentum-archívum részletes tanulmányozása után írta meg könyvét. A címe szabad fordításban

“TÚLÉLŐK KÉZIKÖNYVE – CSERNOBIL TANULSÁGA”.

A könyv – amely számos olyan megállapítást tartalmaz, amelyet az érintett országok hivatalosan soha nem erősítettek meg, így a kétkedők szerint egy jól felépített konteo is lehet – azt állítja, hogy máig ható, nagyon komoly következményei vannak a 34 évvel ezelőtti csernobili eseményeknek, mely Brown szerint elsősorban a téma agyonhallgatásából és a “fejek homokba dugásából” származik.

A könyv felidéz többek között egy 2017-es esetet, amikor az amerikai-kanadai határon rutinellenőrzés során egy teherautót vizsgálva a határőrök olyan erős radioaktív sugárzást mértek, mintha egy bomba lett volna a raktérben. Természetesen kinyittatták,

de nem volt más benne, mint több raklapnyi áfonya, amely Ukrajnából származott.

A csernobili katasztrófa ereje

A történésznő szerint sajnos ebben nincs semmi meglepő. A csernobili katasztrófa ereje akkora volt, amely négy Hiroshimával egyenértékű,

a radioaktív felhő szinte órák alatt egész Svédországi eljutott.

Ukrajnában, és ki tudja még, hol, megfertőzte a földeket, a legelő jószágokat, a fákat, gyakorlatilag mindent.

A szovjetek felelőtlensége

Bár a szovjet hatóságok hivatalosan 54 halálos áldozatról számoltak be, – ők főként tűzoltók és romeltakarítók voltak – de Kate Brown állítása szerint az archívumokban ennél jóval döbbenetesebb számot talált:

CSAK UKRAJNÁBAN EDDIG 150 EZREN HALTAK MEG A CSERNOBILI ATOMKATASZTRÓFA KÖVETKEZTÉBEN.

Már azok a munkások, akik a következő hetekben a helyszínen végezték a mentési munkálatokat – és akiket a könyv szerint állítólag végig vodkával itattak, és azt mondták nekik, az megvédi őket a sugárzástól – komoly égési sérüléseket szenvedtek a testük több részén. De pár hónappal a robbanás után ugrásszerűen megnőtt a pajzsmirigy-daganatos megbetegedések száma is a környéken, amelyet a nagy mennyiségű radioaktív jód okozhatott (a jódot a pajzsmirigy dolgozza fel). A szovjet hatóságok beismerték, hogy körülbelül száz pajzsmirigyrákos kisgyerek volt abban a régióban azokban az években, de őket

“HAMAR MEGGYÓGYÍTOTTÁK.”

A könyv szerint azonban az orosz hatóságok szinte nem tettek semmit. A sugárfertőzött állatokat “szétszórták” a Szovjetunió különböző tagállamaiba, mert úgy vélték,

“néhány radioaktív állat” húsa nem okozhat nagy bajt.

A földeken továbbra is folyt a nagyüzemi termelés

A földeken továbbra is folyt a nagyüzemi termelés, a radioaktív hulladékot eltakarították ugyan és pár szórólapot is köröztettek a lakosság körében, hogy egy darabig a környéken ne szedjenek gombát, de ezzel körülbelül véget is értek az óvintézkedések.

Mivel a radioaktív szennyezettség elképesztően hosszú ideig tart, – a sugárzó anyag fajtájától függően akár több száz év is lehet – Kate Brown szerint az import miatt

szinte nincs olyan pontja a világnak, ahol ne kerülne az asztalra még ma is olyan étel (főleg gyümölcs vagy hús), amely még a csernobili katasztrófa radioaktív fertőzöttségét hordozza magában. A kérdés csak az, hogy milyen mennyiségben.

Ma is sok még a kérdőjel

Soha nem derült ki megnyugtatóan, kik, milyen szintű vezetők, mérnökök, operátorok voltak felelősek a hibás konstrukciójú atomerőműért illetve a reaktor szabálytalan leállításáért? Mivel a Szovjetunió akkori vezetése inkább az egész ügy bagatelizálásában és eltussolásában volt érdekelt, a lefolytatott vizsgálat is csak felszínesen zajlott és szinte kizárólag a helyi szakemberek hibáira fókuszált. A katasztrófa után egy évvel, 1987 júliusában Csernobil kultúrházában zajlott a felelősök elleni per.

Magyarország földrajzilag nagyon közel van Ukrajnáihoz, de sajnos itt sem tudjuk, hány magyar áldozata lehet a robbanásnak. Három ikonikus halott akiket az egyes elméletek összekötnek Csernobillel azért van. (Forrás)

hajasHajas Ilona, a nyolcvanas évek csodaszép, népszerű, ünnepelt televízió bemondója rákban halt meg. (1951. január 21. – 1989. április 25.)

 

 

Arkus_Árkus József újságíró, a Ludas Matyi című vicclap főszerkesztője, televíziós személyiség a kor kedvenc műsorának, a Parabolának szerkesztő műsor-vezetője is a rák betegség áldozata lett. (1930. november 1.- 1992. szeptember 28.)

 

deriDéri János, kora talán legnagyobb televíziós sztárját a rák vitte el.  (1951. április 14 – ‎1992. április 29.)

 

 

 

Ők hárman alig néhány héttel a robbanás után Kijevben léptek fel egy műsorban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét