Debreceni szutyokmustra

Debrecen a Virágkarnevál lázában ég, özönlenek a turisták az ország minden részéről. Méltán, hiszen az 50. karnevál talán minden eddiginél látványosabbnak, gazdagabbnak ígérkezik.

A városba látogatók ilyenkor többnyire csak Debrecen szebbik,

a külvilágnak mutatott arcát látják. Bár akik vonattal érkeznek igencsak meghökkennek a lepukkant vasútállomáson, a sivár, töredezett lépcsőjű aluljárón. Mintha nem is a 21.században élnénk, az állomás és környéke időutazás vissza az átkosba, bár akkori képek szerint a mainál kellemesebb látvány volt a Nagyállomás és a Petőfi tér is.

Ma a Sámsoni út melletti orosz laktanyából kialakított lakótelep közelében volt elintézni valóm. A lakótelep közepén, a volt menekülttábortól pár lépésre ki vannak helyezve a szelektív tárolók, gondoltam megnézem.

Amit találtam, arra nehéz kulturált szavakat találnom

A tárolókban illetve a környékükön elképesztő állapotok uralkodnak. Mindent elborít az ömlesztett szemét. Volt ott minden, talán csak az nem, amiért a tárolókat odahelyezték. Debrecen külvárosi részén szeméttelep, azt hittem rosszul látok. Egy járókelő hölgy azzal vigasztalt, hogy „kedveském, ez még rendezett állapot ahhoz képest, ami itt általában szokott lenni. Esténként jönnek a kocsik,s azokból is dobálnak ide mindent, ami otthon feleslegessé vált”. Még a fotókat készítettem érkezett is egy kocsi, látszott szeméttel volt megpakolva, de miután észrevette a vezető, hogy fényképezek, pár percnyi tétovázás után odébb állt. Persze valahol biztos megszabadult azóta a rakományától.

Aki a fotókat látja meggyőződhet arról, hogy balkáni állapotok uralkodnak ezen a környéken /is/. Hihetetlen, hogy mennyi lomot, hulladékot öntöttek minden válogatás nélkül a kukákba. A tárolók mellett, mögött mindenütt szemét, szemét hátán.