Dobrev Klára, mint gyilkosságban való bűnrészes? – Meredek! Mit lép erre a megvádolt?

Sok mindent összehordtak az elmúlt pár hónapban Dobrev Kláráról, de a legutópisztikusabbat az őt három párttársával egyetemben vádoló Lebanov Barbara, az LMP egykori Pest megyei elnökségi tagja dobta be a köztudatba.

A kiváltó ok….

A LIBE bizottság elnöke, a baloldali Juan Fernández López Aguilar nyilatkozata szerint csak ebben az évben 1000 menekült vesztette életét a Földközi-tengeren és nem várhatunk tovább az európai menekültügyi rendszer reformjával – írta a Balraát.

„Az senkit nem ért nagy meglepetésként, hogy a fideszesek és az európai szélsőjobb nemmel szavazott, de a szociáldemokraták 9 (5 tartózkodás, 4 nem), a centristák 14 (4 tartózkodás, 10 nem) képviselője szintén nem támogatta azt a tervezetet, amely menekülteket mentett volna meg a vízbefulladástól.

A 4 nemmel szavazó S&D képviselő pedig történetesen éppen a DK 4 európai parlamenti képviselője, név szerint Dobrev Klára, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba és Rónai Sándor.”

– írta a portál.

A megvádolt válasza

Dobrev Klára közösségi oldalán indokolt….

„Három héttel ezelőtt az Európai Parlament egy migrációs tárgyú politikai nyilatkozatról szavazott.

A javaslat elbukott, a DK képviselői a – szűk – többséggel együtt a nyilatkozat ellen szavaztak. Erről hetekig senki sem beszélt itthon, ami nem meglepő: egy jogi kötőerővel nem bíró EP-nyilatkozat, főleg ha meg sem szavazzák, nem szokott izgalmas politikai kérdés lenni sem nálunk, sem máshol Európában. Aztán néhányan mégis rátaláltak, és erőteljesen bírálták az ellenszavazatunkat. Azt hiszem, eljött az idő, hogy erre válaszoljunk, lévén a bírálatok nem állják ki a tényszerű valóság próbáját. A bírálók szerint ugyanis a DK képviselői egy, a menekültek tengeri mentését célzó uniós szabályt szavaztak le, ezzel életveszélybe sodorva sok-sok, a Földközi-tengeren sodródó menekültet. Nos, lássuk akkor tételesen, mert ennek az állításnak egyetlen eleme sem helytálló:

1. A valóság az,

hogy a javaslat csak részben szólt a menekültek tengeri mentéséről, az erről szóló részeket és módosító javaslatokat természetesen meg is szavaztuk. Ugye nem gondoljátok, hogy én, aki a férjemmel együtt menekülteket fogadtunk be a saját házunkba, másként gondolom? Hogy bármelyikünk is az emberség ilyen alapvető parancsa ellen szavazna? Az ellenszavazatunk fő oka az volt, hogy az utolsó pillanatban, közvetlenül a szavazást megelőzően, egy nem egyeztetett módosítóval becsempésztek a javaslatba egy, a kötelező áttelepítési kvótáról szóló szövegrészt (többen írták, hogy nem találtak ilyet a szövegben, ennek az oka egyszerű: módosító javaslatként lett benyújtva, ezért az eredeti szöveg nem tartalmazta, viszont a végszavazásra kerülő szövegben már benne volt).

A DK politikája ebben évek óta világos: a kötelező migrációs kvóták bevezetése a tagállamok jelentős részének ellenállása miatt teljesen kizárt, és tartalmilag is kiderült róla az elmúlt öt évben, hogy nem végrehajtható. Mi az EP-választási kampányban is ezt képviseltük, a szavazóink ennek tudatában támogattak minket. Vagyis mi a programunknak és a választóink felé vállalt kötelezettségünknek megfelelően nem szavazhattunk igennel a kötelező áttelepítési kvótákra. Mivel ez a szövegrész bekerült a végszavazásra bocsátott javaslatba, ezért – a tengeri mentésről szóló részek megszavazása mellett – a végén nemmel szavaztunk.

2. Nem igaz az az állítás sem,

hogy ezzel menekülteket sodort volna veszélybe a javaslatot végül elvető Európai Parlament. Ugyanis ez nem jogszabályként, hanem semmiféle jogi kötőerővel nem bíró, úgynevezett resolutionként, vagyis egyszerű politikai nyilatkozatként került az EP asztalára. Vagyis sem az elfogadásnak, sem az elutasításnak semmilyen következménye nem lett volna és nem is lehetett volna a menekültek életére, esetleges segítésére. Az ilyen resolutionoknak az EP működési rendje szerint semmiféle következményük nincs, azokat az uniós társjogalkotó szervek meg sem tárgyalják, jogszabály nem lesz belőlük.

3. Általában nem tartjuk jónak

– ezt az elmúlt években több alkalommal is jeleztük is –, hogy az Európai Parlament minden jogi kötőerő nélküli „politikai papírokat” gyárt szakmányban. Egy parlamentnek nem ez a dolga, a parlamentek a nép kizárólagos képviselőjeként szabályokat készítenek az államok-társadalmak működtetésére és ellenőrzik a végrehajtó hatalmat. A konszenzus nélküli, senkit semmire nem kötelező és az utolsó pillanatban toldozgatott politikai nyilatkozatokat még a pótcselekvésnél is rosszabbnak tartjuk: ezek ugyanis csak ártani tudnak.

A menekülteken – lévén semmiféle jogi következményük nincs – nem segítenek, de rombolják a Parlament tekintélyét („uniós sóhivatal, amely csak papírokat gyárt”) és hivatkozási alapot biztosítanak az Európa-ellenes szélsőjobboldali erők hazugságainak. A menekültválság mára lecsengett, 2019-ben kevesebb menekült érkezett Európába, mint a migrációs válság kitörése előtti „békeévekben”. Egy ilyen jogi következmények nélküli politikai nyilatkozat, melybe végül a kötelező kvóta is bekerült, csak egy dologra jó: az EP-választáson mindannyiunk nagy örömére nagyot bukott európai szélsőjobboldal visszaerősítésére.

4. További problémát jelentett,

hogy a javaslathoz nem volt politikai konszenzus az EP két legnagyobb pártja között. EP-képviselőként megtanultuk, hogy jelentős uniós döntésekhez, ha azt akarjuk, hogy azok a gyakorlatban is működjenek, többpárti – a bal és a jobboldal legnagyobb pártját magában foglaló – konszenzus kell. Európa így működik. Ez a javaslat konszenzus nélkül lett beterjesztve, ami magában hordozta a bukás kockázatát. Ha valóban segíteni akarunk a menekültek tengeri mentésében és nem csupán nyilatkozatokat gyártani, akkor ahhoz megállapodás kell, mert ezt erőből átverni senki sem tudja a sokpárti Európai Parlamenten. Ez most sajnos elmaradt.

5. Bírálóink szerint a döntésünkkel az európai szélsőjobbal és a Fidesszel kerültünk egy platformra menekültügyben

Nem sorolnám, hogy mit tettünk a menekültek életének védelme érdekében az elmúlt években, hogy a menekültek életét védő minden jogszabályt megszavaztunk az EP-ben, nem törődve azzal, hogy itthon mit kapunk ezért a Fidesztől és a lakájmédiától. Csak a parlamenti matematikára hívnám fel a figyelmet: a szélsőjobbnak egyötödnyi szavazataránya sincsen az EP-ben, ők nem tudnák megakadályozni semminek az elfogadását. A javaslatot a Parlament többsége szavazta le. Rengeteg mérsékelt szociáldemokrata, liberális és konzervatív EP-képviselő is velünk együtt szavazta le a nyilatkozatot, köztük sokan olyanok, akiket még a legvehemensebb bírálóik sem vádolhatnak menekültellenességgel. Talán azt gondolták, amit mi is: következmények nélküli politikai nyilatkozatok és kötelező kvótával való fenyegetés helyett valódi megoldás kell.

Lássunk tisztán:

a tengeren menekülő emberek megsegítéséhez pénz és politikai akarat szükséges. Ehhez uniós szinten jogszabályalkotás kell, amihez pedig konszenzus szükséges: először az EP nagy pártjai között, aztán pedig az EP és a tagállamokat képviselő Európai Tanács között. Az Unió így működik. Mi mindig készen állunk, ahogy eddig is készen álltunk ilyen szabályok megalkotására, mert az élet szentsége mindennél előbbre való.
Mi küzdünk Orbán hazug rendszerével. Akkor is támogatjuk a menekültek életének védelmét, ha emiatt megtámad minket a kormánypropaganda és „hazaáruló bevándorláspárti politikusokként” mutogatnak bennünket az állami tévében.

Megszoktuk, fel sem vesszük

De azzal sem akarjuk támogatni Orbán menekültellenes hangulatkeltését, hogy egy semmire sem kötelező, a menekülteknek segítséget nem nyújtó, de a migrációs áttelepítési kvótát támogató politikai nyilatkozathoz adjuk a nevünket. Mert ez a menekülteknek semmit sem segít, de itthon tovább szíthatja a gyűlölet politikáját. Abból pedig nem kér az ország.”

Dobrev Klára: tele lett az Európai Uniós választók hócipője!