Kerítésen innen
Dr. Kunezt: tud ez az Országos Mentőszolgálat, ha akar és tudja, mikor nem akar….
Érdekes dolog ez a „tud-nem tud” eset! Példa az „akar-üzemmódra” a közelmúltban pikk-pakk megtalálta a rendőrség azt a Dunába dobott telefont, amit Magyar Péter hajított a folyóba és amin állítólag kompromittáló felvételek voltak. A „nemakar” változatról a Mentőszolgálattól kiszivárgott beazonosításra alkalmatlan dokumentum ugrott be, amit miután bemutatott az RTL híradója, hogy jelezzen egy anomáliát a betegszállításban, szélsebesen kiderítették, hogy ki volt az „elkövető” és azonnal ki is rúgták.
Nem a felkészültséggel van baj, hanem a felsőbb akarattal?
„Azért tud ez az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), ha akar. Május 25-én számolt arról be az RTL Klub híradója, hogy a tabletek frissítése miatt jelentős késések vannak a mentőellátásban. Abban a híradós anyagban bemutattak egy beteg beazonosításra alkalmatlan esetlapot, amely alátámasztotta az anyag hitelességét, mely szerint akadozik a mentés
– kezdte bejegyzését Dr. Kunetz Zsombor szakorvos, egészségügyi elemző. „Az RTL szerint a Mentőszolgálat vezetése néhány nap alatt beazonosította azt a dolgozót, aki ezt a betegadatok kitakarásával bemutatott esetlapot lefotózta.
Gyorsan ki is rúgták őt és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökét is, akit szintén azzal gyanúsít az OMSZ, hogy köze volt az inkriminált beteg beazonosításra alkalmatlan esetlap kiszivárogtatásához.”
Viszont….
„Magyar Péter azon teljes beazonosításra alkalmas esetlapjának – amely különösen érzékeny személyes- és egészségügyi adatokat is tartalmazott, és amely az Országos Mentőszolgálat adatbázisából kerülhetett ki (hiszen az ESSZT-ben nem ilyen formában és nem teljesen ugyanezek az adatok tárolódnak) – kiszivárogtatóját és ennek felelősét május 4. óta nem találja az Országos Mentőszolgálat.
Annak ellenére nem találja, hogy utóbbi esetben még a kormány szerint is bűncselekmény történt, és az Országos Mentőszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata is elég egyértelműen fogalmaz a főigazgató főbb feladatai és felelősségével kapcsolatban:
„Gondoskodik a minősített adatok védelméről és az információbiztonságról”.
Így Magyar Péter esetlapját illetően – ahol az egész egészségügyi ellátórendszert megingató kifejezetten védett és érzékeny személyi és egészségügyi adatok kerültek nyilvánosságra – az ügy egyik felelősét azonnal meg lehet nevezni, hiszen az az Országos Mentőszolgálat SZMSZ-e szerint is a főigazgató.
Ennek értelmében teljesen érthetetlen, hogy Csató Gábor OMSZ főigazgató hogyan lehet még mai nap is főigazgató hacsak nem azért, mert az igen érzékeny és védett adatok kiszivárogtatása kormányzati kérésre/parancsra/utasításra történt
-fejeződik be a bejegyzés.
Csak úgy….
Ez engem egyáltalán nem ért váratlanul, annak fényében, hogy a mentőszolgálat régóta mindent elkövet, hogy ellehetetlenítsen, mint szakszervezeti tisztségviselőt, szakszervezeti vezetőt
– így reagált a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke, amikor szerdán ajánlott levélben kézhez kapta a felmondását. A négy és fél oldalas indoklás szerint Lengyel Tibornak is köze volt egy esetlap kiszivárogtatásához. Ebből az derült ki, hogy több mint három órán keresztül nem küldtek mentőt egy trombózisos beteghez. Először a képernyőfotót készítő mentőápolót bocsátották el, majd a szakszervezeti vezetőt.
Ha a szakszervezet ehhez nem járul hozzá, akkor a mentőszolgálat, illetve munkáltató nem bocsáthatja el a szakszervezeti vezetőt
– mondta Lengyel Tibor a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. Az RTL Híradónak nyilatkozó munkajogász szerint is jogszerűtlenül járt el a mentőszolgálat.
„Emberek dolgoznak a munkáltatói oldalon is, nyilván ilyenkor az szokott lenni a jellemző, hogy indulatból hoznak döntést”
– mondta Sziklai Tamás munkajogász, aki azt is hangsúlyozta, hogy a mentőszolgálatnak előzetesen kellett volna írásbeli egyetértést kérnie a szakszervezettől. A szakember szerint a mentőszolgálatnak most érdemes lenne peren kívüli megegyezésre törekednie. Ha bíróságra kerül az ügy, a szakszervezet elnöke visszakaphatja a munkáját és több milliós sérelemdíjra, illetve kártérítésre is jogosult lehet. Ráadásul az úgynevezett visszaélés-bejelentők védelme is vonatkozhat rá.
Szerző
