drMáriás: a magyarok, a vatikániak, valamint az alkoholisták és a gyógykezelésre járók valamennyien a béke pártján állnak

Új festménnyel jelentkezett Máriás Béla, vagy művésznevén drMáriás. A magyar politikai élet szereplői gyakran ihletik meg a festőt. Megfestette már a Kánoncsinálókat, melyen mindenki rajta van, aki “számít”, de Soros György sem maradt ki a sorból, aki a Világ Gonosz Uraként megakadályozza a magyar labdarúgás, egészségügy, kortárs művészet és jóformán minden feltámadását. 

„Ferenc pápa a háborúzó harcosokat békeaktivistákká varázsolja békeborával Tállyán

Ferenc pápa nem bírta tovább tétlenül nézni az ukrajnai háborús pusztítást. Hosszan gondolkodott, mit is tehetne az ottani béke mielőbbi helyreállításáért, majd felhívta legfőbb pacifista szövetségese, Magyarország felelős politikusát, Semjén Zsoltot, s megkérte, találjon ki valami közös programot, ami a háborúnak gyorsan véget vetne.

Semjén telefonált egyet-kettőt, így pár nap múlva Ferenc pápa már az egyik aprócska tokaji faluban, Tállyán ütötte fel békehirdető hadiszállását.

Az elképzelés az volt, hogy mivel arrafelé tengernyi a jó bor, de olyan, hogy attól még a legvadabb harcosok szíve is gyorsan ellágyul, odacsalogatják őket, ők meg eldobva a fegyvereiket addig isznak, amíg béke nem lesz, nem csak Ukrajnában, hanem az egész világon.

Teltek-múltak a napok, azonban mégse jött oda békebort inni senki

Hiába szórta tele a Vatikán és a magyar kormány reklámanyagokkal a teljes ukrán-orosz frontvonalat, hiába futott a rengeteg online hirdetés, sehogy se jöttek a fegyvert kupára cserélni vágyó harcosok.

Eleinte azt hitték, az lehet a gond, hogy a célközönség nem tudja, merre van Tállya, ezért térképeket helyeztek a hirdetéseikre, de az nem segített. Később szép szalonna- és töltött-káposzta fotókkal látták el a szóróanyagaikat, de az sem váltotta ki a vágyott hatást. Végül beöltöztették Ferenc pápát Dionüszosznak, a bor és mámor istenének, lefotózták egy hatalmas kupával a kezében, amellyel koccintásra hívogatja a megfáradt harcosokat, majd azzal turbózva fel az óriásplakát-kampányukat várták az eredményeket.

És ez végre sikert hozott!

Hamarosan megérkezett az első várva-várt vendég: egy terepszínű katonaruhába öltözött géppisztolyos Yoda-álarcos harcos, akiről azt gondolták, csakis maga Prigozsin lehet, aki nyilván eldöntötte, itt húzza meg magát mindaddig, amíg ki nem üríti az összes hordót, s el nem csendesedik Putyin fejében és a fronton a helyzet.

Sajnos az első néhány liter elfogyasztott bor után a személyről kiderült, hogy nem Prigozsin, de még csak nem is Yoda mester, aki a bahmuti, afganisztáni vagy valamelyik intergalaktikus frontról rohant volna oda, hanem csak egy nyugdíjas szlovák mozgássérült, aki a sárospataki fürdőben töltött gyógykezelésekor látta meg a pápás szórólapot, amelyen fellelkesülve némi álcázás után ravaszul becsempészte magát a pompásnak tűnő borozós békeprogramba.

Hetekkel később, jelen békekampány szervezői értékelésekor felmerült, hogy annak hatékonysága mégsem ér fel egy atombombáéval, de ez nem vette el annak folytatásától a szervezők kedvét.

Megállapították, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a magyar-vatikáni béketeremtő program változatlan intenzitással folytatódni fog, mert a magyarok, a vatikániak, valamint az alkoholisták és a gyógykezelésre járók valamennyien a béke pártján állnak, s a békebort úgyis mindaddig isszák majd, amíg véget nem ér a háború, de nyilván azután is.”