El Greco több mint félszáz remekműve a Szépművészeti kiállításán

Magyarországon először nyílt kiállítás El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) életművéből csütörtökön a Szépművészeti Múzeumban, ahol a 16-17. századi krétai-spanyol festő több mint félszáz alkotásával találkozhat a nagyközönség péntektől.

El Greco életművét 1614-es halála után szinte elfelejtették, és csak a 19-20. század fordulóján fedezték fel újra

Ebben volt némi szerepe Nemes Marcell magyar műgyűjtőnek is, akinek kollekciója egykor tizenkét El Greco-képet is tartalmazott – idézte fel a tárlat szerdai sajtóbejárásán a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

Baán László hozzátette: noha a budapesti múzeum rendelkezik Spanyolországon kívül Európában a legtöbb (öt darab) El Greco-festménnyel, a krétai-spanyol mester életművét még soha nem mutatta be Magyarországon nagykiállítás.

„A nyolcéves előkészítés után most nyíló tárlat El Greco egész munkásságát áttekinti, a festő mindegyik korszakából főműveket felvonultatva. Ez elsősorban a kiállítás kurátorának, Leticia Ruiz Gómeznek köszönhető, aki „olyan ajtókat nyitott meg, amilyeneket más nem tudott volna”

– jegyezte meg Baán László.

Leticia Ruiz Gómez hangsúlyozta: El Greco az európai képzőművészet egyik legeredetibb alkotója, aki egyedülálló pályaívet mondhat magáénak. El Greco az akkor a Velencei Köztársaság által uralt Krétán született, és a bizánci festészeti hagyományoktól indulva, Itáliában a velencei, majd a római iskola hatásait magáévá téve végül a spanyolországi Toledóban letelepedve teljesedett ki életműve.

Erre a hosszú vándorlásra utal a kiállítás nyitó műve, El Greco Idősebb Szent Jakab mint zarándok című festménye, amelyen a bizánci ikonok világát idéző, aranyszínű fülkéből lép elő Spanyolország védőszentje. Beljebb lépve a látogatók hét, tematikus és kronologikus fonalat követő szekcióban ismerhetik meg az életművet, valamint olyan, El Grecót megihlető mesterek alkotásait, mint Tintoretto vagy Veronese.

A közönség végigkövetheti, hogy a Krétáról Itáliába érkezett, bizánci hagyományokon nevelkedett, fiatal alkotó hogyan tette magáévá a vászonalapú olajfestés mellett a nyugati művészet más alapvető aspektusait: a színkezelést, a jelenetfelépítést vagy a táj és a tér koncepciójának beható vizsgálatát, míg végül egyes kései munkáin a tér és az alakok szinte formai játékokká olvadtak össze. 

Leticia Ruiz Gómez kiemelte a Szépművészeti Múzeumban őrzött, Bűnbánó Magdolna című festményt

A gyűjtemény legkeresettebb darabjaként méltatott alkotás az Itáliában szerzett tapasztalatok összegzésének tekinthető, de már kivehetők rajta a későbbi kompozíciós megoldások is.

Különleges munka a Krisztus feltámadása című kép is, amely az 1570-es évek óta először hagyja eredeti rendeltetési helyét, a toledói Santo Domingo El Antiguo kolostort – mondta el a spanyol kurátor.

A kiállítás külön termet szentel El Greco Szent Ferenc-ábrázolásainak, melyeken keresztül jól nyomon követhető stílusának fejlődése. Leticia Ruiz Gómez felhívta a figyelmet a Szent Ferenc elragadtatása című munkára, amelyet nemrég azonosítottak Siedlcében a krétai-spanyol festő műveként és azóta először hagyta el Lengyelországot.

El Grecótól mindössze négy rajz maradt fenn, ezek közül kettő a kiállításban is helyet kapott, bepillantást nyújtva a mester munkamódszereibe

A 2023. február 19-ig nyitva tartó tárlaton találkozhat először a közönség El Greco Gonzaga Szent Alajos-portréjával is; az egykor Nemes Marcell kollekciójába tartozó festmény a MOL-Új Európa Alapítvány vásárlásának köszönhetően nemrég került a Szépművészeti Múzeumba.

Baán László az MTI-nek elmondta, az ideihez hasonlóan erős éve soha nem volt még a Szépművészetinek, de a világ legnagyobb múzeumaiban is legfeljebb néhány évtizedenként fordul elő, hogy négy olyan óriásnak nyílik életműtárlata egy esztendőn belül, mint Cezanne, Bosch, Matisse és El Greco.

„Ha ehhez még hozzávesszük az egyik legnagyobb kortárs képzőművész, Gerhard Richter idei kiállítását is a múzeum társintézményében, a Magyar Nemzeti Galériában, elmondható: ez egy megismételhetetlen csillagóra”

– fogalmazott.

Lesznek azonban hasonló csúcsok jövőre is, 2023 őszére például egy nagyszabású Renoir-kiállítást tervez a Szépművészeti Múzeum – árulta el Baán László.

VK – KULTÚRA