Elcsalt akarat? Választási furcsaságok

A választás kétségtelenül meglepő, szinte már a kádárizmus nyomvonalára ráforduló eredményeket hozott. Annyira meglepőket, hogy nem egy furcsaságra kezdik felhívni a figyelmet a különböző média-csatornákon. Többnyire nem az állami mainstream médiában. Amin – az eredményekkel ellentétben  – nem érdemes nagyon meglepődni. Ilyen a kis magyar közmédia-posvány.

Elvitte a cica?

A leginkább furcsa talán az, hogy a választási iroda adatai ugyancsak inkonzisztensnek bizonyultak. Azt sugallják, hogy százezres nagyságrendben hiányoznak szavazatok. De nem csak nagyban, hanem kicsiben is furcsáknak tűnnek az egyes adatok. Ha például megnézzük a BUDAPEST főváros 01.számú egyéni választókerület (Budapest V. kerület) című összesítést, akkor ezt látjuk: ugyanabban az időpontban az urnában, illetve borítékokban lévő szavazólapok számából (44.262) kivonva az érvénytelennek elismert szavazólapok számát (634) nem a közölt érvényes szavazólapok számát (43.628) kapjuk. 81 szavazatot mintha elvitt volna a cica. Amire az sem magyarázat, hogy „majd a levélszavazatok urnája”. Mert az egy teljes urna, amelyben több, hét-nyolcszáz szavazat lehet. Nyilván van teljesen ésszerű és egyszerű magyarázat, de a választási honlap mintha fukarkodna ezzel.

Szélesre tárt kapu a manipuláció előtt

Ahogy arra sem igazán látszik felelet, hogy miért tartottak vissza adatszolgáltatókat a választás végén. Már akkor, ha elfogadjuk azt a történetet, hogy volt hely, ahol közel fél órát váratták a számlálókat. Miközben mintha adat-stop elrendelésére került volna sor. Ha ehhez hasonló esetek máshol is előfordultak, akkor az időpontok összevetése talán az ok valószínűsítését is lehetővé teheti. Amelyek között első helyre ugorhat, hogy az informatikai rendszer megadta magát. Holott ez korántsem törvényszerű állapot. Tekintettel arra, hogy a rendszer terhelése előre tervezhető volt. Az pedig tankönyvekből is tudható, hogy a rendszerek túlterhelődése az egyik legszélesebb kapu lehet az adatok elvesztése vagy – kellő rosszindulat esetén – a manipulálás előtt.

Így az is segítség lenne, ha az informatikai háttérrendszerek stabil, megszakítástól mentes, adatkezelési hibát nem mutató működéséről szolgáltatna információt az arra hivatott hivatal. Nem a bejelentés szintjén, hanem a működés naplóállományaival alátámasztott, független szakértő véleményét közreadva. A választási rendszer megomlása ugyanis más esetben a vétlen adatvesztéstől a szándékos csalás gyanújáig terjedő skáláján mozgó vélelmeket alapozhatnak meg. Ami kikezdheti a regnáló hatalom legitimitását.

Ameddig ez nem történik meg, addig már ezen a szinten is fölmerülhet a gyanú, hogy az adatok nem teljesen fedik a tényleges állapotokat. Ami lehet, noha a százezres nagyságrendet nem tartanám annak, hogy szemre kevés szavazatot érint. De éppen a jelenleg érvényben levő választási rendszer kompenzációs szabályai miatt, még nagyon kevés szavazatnak is lehet döntő szerepe.

Újra kell számolni a szavazatokat!

Erre nagyon durván egyszerűsített példaként vegyük azt, hogy közel nyolcmillió hazánkban élő szavazópolgár van. Ez hetven százalék körüli részvétellel mintegy öt és fél millió szavazatot jelentene. Ebből egy 67 százalék körüli országgyűlési reprezentáltsághoz, arányos elosztásban mintegy három és háromnegyed millió szavazat kellene. A Fidesz-nek jelenleg – a felmérések alapján – ennél milliónál is kevesebb a támogatója. A különbözet egy részére nyilván magyarázat az egyéni mandátumokra jutó szavazat. Ezekhez azonban egyszerű többség is elég. A különbség másik része az, ami a kompenzációs hatásoknak tulajdonítható. Magyarázatot adva arra is, hogy miként lehet egy kisebbségi szavazataránnyal kétharmadot szerezni. Nem közvetlen csalás, hanem a választási rendszer sajátosságai okán.

De ezt a durva közelítést tegyük félre. Már csak azért is, mert folyamatosan gyűlnek az egyéb furcsaságok. Mint például az eltűnő szavazatok. Ezek önmagukban is indokolnák, hogy az ellenzék az önmarcangolás helyett a szavazatok valós és teljes újraszámolását kérje. A jegyzőkönyvek visszaellenőrzésétől kezdve, a valós újraszámolásig. Ha nem kérik, akkor az szegénységi bizonyítvány az ellenzéktől. Ha ezt megtagadja a hatalom, akkor az nyílt beismerése lehet a csalásnak.