Kerítésen túl
Eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatójukon Jens Stoltenberg hangsúlyozta:
Svédország és Finnország jelentős lépéseket tett a tagság érdekében. A NATO-főtitkár szerint eljött az ideje jóváhagyni a két ország tagságát, ám elismerte, hogy Törökország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmai is „rendkívül legitimek”. Jelezte egyúttal: a ratifikálást illetően a végső döntés Törökországé lesz.
Cavusoglu felszólalásában közölte, hogy Ankara Finnország csatlakozásának elbírálását különválaszthatja Svédországétól. Rámutatott: különösen Svédország esetében nem lehet azt mondani, hogy teljesítette volna a Törökországnak tett vállalásokat.
A török diplomácia vezetője aláhúzta: az ígéreteknek nem csak szóban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk
Törökország Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
Jens Stoltenberget később Recep Tayyip Erdogan is fogadja, majd a NATO-főtitkár a földrengések sújtotta dél-törökországi térségbe látogat, ahol Hulusi Akar török védelmi miniszter vezeti körbe.
Secretary General in Ankara: in your time of need, NATO stands with Türkiye
Szimulált támadással tesztelték a NATO-szövetségesek a romániai légvédelmi rendszert
Szerző
Friss
- Szívzűr – Így élesztheted újra önmagad
- Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
- Szanyi Tibor: Mindenhalottak
- Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten
- Brutál-igaz szívhoroszkóp! A Bikán és a Koson ledöbbensz!
- Müller Péter a halálról-, a gyászról-gondolkodás mestere
- Leállt az ügyeletek által használt egészségügyi szoftver
- Ha a megfigyelőség ára 100 millió dollár, mennyit taksál, ha beveszik Magyarországot -rendes- Türk-tagnak?
- A novemberi időjárásról
- Vízilabda, a medence partjáról