Kerítésen túl
Eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatójukon Jens Stoltenberg hangsúlyozta:
Svédország és Finnország jelentős lépéseket tett a tagság érdekében. A NATO-főtitkár szerint eljött az ideje jóváhagyni a két ország tagságát, ám elismerte, hogy Törökország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmai is „rendkívül legitimek”. Jelezte egyúttal: a ratifikálást illetően a végső döntés Törökországé lesz.
Cavusoglu felszólalásában közölte, hogy Ankara Finnország csatlakozásának elbírálását különválaszthatja Svédországétól. Rámutatott: különösen Svédország esetében nem lehet azt mondani, hogy teljesítette volna a Törökországnak tett vállalásokat.
A török diplomácia vezetője aláhúzta: az ígéreteknek nem csak szóban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk
Törökország Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
Jens Stoltenberget később Recep Tayyip Erdogan is fogadja, majd a NATO-főtitkár a földrengések sújtotta dél-törökországi térségbe látogat, ahol Hulusi Akar török védelmi miniszter vezeti körbe.
Secretary General in Ankara: in your time of need, NATO stands with Türkiye
Szimulált támadással tesztelték a NATO-szövetségesek a romániai légvédelmi rendszert
Szerző
Friss
- Miért hűsöl pucéran a Bika a hűtő előtt, avagy asztrológusunk szerint így élheti túl a csillagjegyed a hétvégi kánikulát
- Szombaton közlekedne Budapesten? – A Pride miatt sok útvonal ‘borul’
- Panyi Szabolcs: az Orbán-rendszer, amely eddig harapott, most már csak ugat
- Tarjányi Péter: ez nem a mi háborúnk? Akkor ez nem is a mi békénk lesz….
- Bruck András: a gonoszság ellenanyaga
- A színek ünnepe – Pride rendezvények Európa-szerte 2025 nyarán
- Tényleg zsoldosok? – Antall Józsfeftől, Orbán Viktoron át, Magyar Péterig
- … és a Pintér-Takács-református egyház trió nem szégyelli magát….: a Bethesda Gyermekkórház 40 millió forintért indított gyűjtést
- Júliusi horoszkóp, fókuszban a két legfontosabbal: család és egészség – Vedd észre és élj a lehetőséggel!
- Domokos László -a kormány Budapest-átvilágítója- csapatát egy szabadon felhasználható szabványfotón mutatta be