Eörsi Mátyás bonckése alatt a Szijjártó-féle kommunikáció

Angolul beszélő olvasóinknak – ha van rá idejük – érdemes végignézni a cikkhez kapcsolt 25 perces beszélgetést. A magyar kormány tagjai csak ritkán adnak interjút tőlük független újságoknak. Szijjártó viszont gyakran elfogadja komoly nemzetközi csatornák meghívását, volt a CNN-en, most a BBC Hard Talk-ban és másutt is.

Ezekben az interjúkban a magyar közönség azt keresi,

hogy egy felkészült riporter végre-valahára rajta kapja-e a magyar kormányt hazugságain. A 24.hu azt a címet a tudósításának, hogy “A BBC riportere azt mondta Szijjártó Péternek interjú közben, hogy <párhuzamos univerzumban él>”, feltételezésem szerint azért, mert ezt találta a legütősebb BBC-reakciónak. Az interjúból valójában az derül ki, hogy egy külföldi újságíró sem esélyes arra, hogy a kormányt hazugságon kapnia.

Mielőtt ennek okára rátérnék, szerintem van az interjúnak Szijjártóra nézve kínos eleme, és elég baj, hogy ez a magyar közönség számára – beleértve a tudósító újságokat is – észrevétlen maradt. Ez pedig az volt, hogy Szijjártónak egyetlen épkézláb mondata sem volt arról, hogy Brexit ügyében mit gondol ő, vagy mit a magyar kormány, csak annyit tudott mondani, hogy ez a 27-en múlik. Nahát, milyen érdekes és eredeti gondolat!

 Térjünk  rá arra, hogy miért nem lehet a kormányt “elkapni”

Vegyük az európai parlamenti szavazás ügyét. Az EP évtizedek óta szavaz, ahogy szavaz, és most, a Sargentini-jelentés kapcsán valaki – nyilván a Fidesz érdekében állt a dolog – kitalálta, hogy a tartózkodókat másképp kell számolni, mint eddig. (Elnézést, nem nézek most utána as részleteknek, de, mint látni fogják, nem is döntő.) A dolog lényege, hogy ha másképpen számolják a tartózkodókat, mint eddig, akkor nem lesz meg a többség, ha pedig úgy számolják, mint ezidáig, akkor meglesz a többség.

A lényeg pedig a következő: A Fidesznek mindkét kimenetel tökéletes. A világos indít és a második lépésben mattot ad. Hogyan? Úgy, hogy ha elfogadják a javaslatot, akkor nem lesz ellene parlamenti többség, ha pedig nem fogadják el, akkor többé nem a jelentés érdemével foglalkoznak, hanem a szavazás módjával. Pontosan ezt tette Szijjártó az itteni interjúban: Azt állítja, hogy az Európai Parlament csalt, és mindig kitolnak a magyarokkal. “Kettős mérce!” – emeli fel a hangját, és még a BBC tudósítója sem lehetett annyira felkészülve, hogy tudjon erről a trükkről, így aztán nem is tudott semmit sem felhozni Szijjártó szavaival szemben. Megjegyzem, egy magyar újságíró sem tudná elkapni, akkor sem, ha lenne olyan szerencsés és neki is lenne 25 perce, mint a BBC-nek. Nem tudná elkapni, mert Szijjártó elérné, hogy ne a Sargentini-jelentés tartalmáról legyen szó, hanem a szavazás állítólagos borzalmáról.

Az újságíró két taktikát követhet

A riporter tehát vagy belemegy abba a vitába, hogy miként kellett volna számítani a tartózkodásokat, vagy pedig elengedni a füle mellett Szijjártó állítását. Ha belemegy a vitába, megnyerni nem tudja, hiszen nem lesz nála az EP Házszabálya, viszont egy procedúrális kérdésről fognak elfolyni súlyos percek és nem a jogállam lebontásáról és nem a Soros-kampány hazudozásairól. Ha pedig az újságíró nem megy bele ebbe a vitába, akkor Szijjártó a nézőkkel elhitette, hogy itt a magyar kormány ellen diszkriminatív döntést hoztak, és nyerő helyzetbe került.

Nagyon ki van ez találva. Olyan kommunikációs trükk volt megtámadni a szavazási procedúrával kapcsolatos döntést, amelynek a romlottságával csupán annak hatékonysága vetekedhet. A BBC sem tudott fogást találni, a riporter csak ámult a magyar miniszter pimasz ürességén, és – valóban – annyit tudott kitörni belőle, hogy “Ön párhuzamos univerzumban él”. Lenne ez csak az ő baja, teszem hozzá, de sajnos mindannyiunké. Azért bízom abban, hogy Magyarország inkább előbb, mint utóbb megérti, milyen trükkök ezreinek esik áldozatul már hosszú évek óta.

Szerző: Eörsi Mátyás

https://youtu.be/yTfSxpN2XtI

Kapcsolódó

A Mercedes és a Bosch „hazája” kormánya lemondta Szijjártó Péter péntekre tervezett stuttgarti látogatását