Erdogan Szarajevóban

Átlátható és stabilitást hozó választásokra van szüksége Bosznia-Hercegovinának, az október 2-i voksolásig fel kell oldani a belső feszültségeket, és ebben Ankara segíthetne Szarajevónak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden a boszniai fővárosban.

Erdogan háromnapos látogatásra érkezett a térségbe, Bosznia-Hercegovina után Szerbiába és Horvátországba is ellátogat

A Klix.ba boszniai hírportál beszámolója szerint a török elnök szarajevói sajtótájékoztatóján leszögezte: a boszniai általános választások átláthatósága az egész térség számára fontos, a választás légköre pedig az ország békéjének és stabilitásának a megőrzése érdekében jelentős. Hozzátette: Törökország kész arra, hogy minden segítséget megadjon a feleknek ahhoz, hogy a belpolitikai ellentéteken felülemelkedjenek, és az ország számára a legjobb megoldással álljanak elő. 

Recep Tayyip Erdogan arról is beszélt, hogy országa jelentős gazdasági támogatást nyújt Boszniának, emellett – a jó együttműködés eredményeként – a két ország között a jövőben már nemcsak útlevéllel, hanem személyi igazolvány felmutatásával is lehet közlekedni. 

Bosznia-Hercegovinában alig egy hónap múlva tartanak választást, de a három államalkotó népcsoport – a bosnyák, a horvát és a szerb – vezetője nem tudott megállapodásra jutni az ország jövőjét illetően, és ez egyrészt lassítja a gazdasági fejlődést, de leállította az európai integrációs folyamatot is. 

A boszniai parlamenti és elnökválasztást annak ellenére meg kell tartani, hogy az ország vezetésének korábban, de az utóbbi négy évben sem sikerült végrehajtania a szükséges választási reformot

Erről már a négy évvel ezelőtti választáskor is vita folyt, a horvát nemzeti közösség kért akkor változtatásokat, de ezeket nem hajtották végre. A horvátok szerint a hatályos választási törvény diszkriminatív, és nem biztosítja a mandátumok igazságos elosztását. Jelenleg például a kantonok a lakosság nemzeti összetételétől függetlenül egy bosnyák, egy horvát és egy szerb jelöltet delegálhatnak a parlamentbe. A szerbek pedig ismét országrészük lehetséges elszakadásáról beszélnek, és kormányzati szerveiket már el is szakították a szövetségi intézményektől. 

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két, nagy önállóssággal rendelkező részre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van mind a három államalkotó népcsoport beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását.

(MTI)

Friss híreink

• Gábor György: szinte látjuk magunk előtt, amint Orbán épp most jön a templomból és tart a kocsmába
• Miska kancsó Japánban, avagy ha csinálunk valamit, csináljuk jól!
• 140 igen, 21 nem – Elfogadták az Alaptörvény újabb, 15. módosítását
• Mennyit ér egy petíció, amit még ‘Pókember is aláírhatna – Ez nem népi támogatás, hanem egy digitális maszkabál’
• Blokád a parlamentnél, ami most a fotelből élőben követhető