Lehúzott redőny mögött 0 ahogy az 50-es, 60-as években – sokan kacérkodnak a kivándorlás gondolatával. Ők azok, akiknek elegük van a napi politika mindenhová betüremkedő gyűlölködéséből, a kiszámíthatatlanságból, a gránit-törvények nap, mint napi változásából. 16-tól 64 éves korig idősek és fiatalok egyaránt mennének a következő két évben.
Összesen 306 ezer külföldön élő magyarral számolnak a KSH kutatói,
akik a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezték. Kiderült, hogy 258 ezer 790-en élhetnek tartósan másik országban, 47 ezer 500-an pedig kevesebb mint egy éve vándoroltak el.
A Portfolio elemezte a kiadványt, amelynek főbb megállapításai a következők:
a 2000 óta kivándoroltak kilencven százaléka a 16-64 éves korosztályba tartozik, a 16-39 évesek között a kivándorlók aránya meghaladja az országos átlagot;
a külföldön élők 30 százaléka és a visszavándorlók 41 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel;
a három legnépszerűbb célország: Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, itt él a külföldre vándorolt magyarok 71 százaléka;
a kivándorlók elsősorban munkavállalási céllal hagyják el az országot, főként a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban dolgoznak;
azok, akik hazajönnek, családi okokkal indokolják.
Újabb katasztrófa
Az eddigi kivándorlás mellett a migrációs potenciált is vizsgálta a statisztikai hivatal. Ennek alapján, a 16-64 éves magyar állampolgárok 8,4 százalékának van valamilyen kivándorlási terve a következő két évre. Ez 510 ezer embert jelent, ami újabb katasztrófát jelentene a magyar gazdaság és társadalom számára – írja a lap.