Connect with us

Kerítésen innen

Ez az ügy vicc, ócska csalás vagy valamilyen zseniális trükk? – Dr. Magyar György szerint….

Published

on

Bolgár György: ez az ügy vicc, ócska csalás vagy valamilyen zseniális trükk? - Dr. Magyar György szerint....
Megosztás

Ahogy arról beszámoltunk, a Mészáros Lőrinc nevén futó közel 1.000 milliárdos vagyon a kanyarban -ahol ugye mi előzni szoktunk- sincs egy eddig kicsit sem ismert személyre kiszignált spórolás eredményétől, ami 13,5 ezer milliárd magyar fizetőeszköz. Érdekességként még egy szám: „A 100 leggazdagabb magyar” rangsorában szereplő összes magyar milliárdos együttes vagyona is „csak” 9064 milliárd forint.

Minden jel arra utal,

hogy van egy cég, amelyikbe a tulajdonosa tavaly év végén különböző formában több mint 6500 milliárd forintot pakolt bele.

Mindezt úgy, hogy a céget tavaly november végén alapították, és egy zuglói ikerház egyik felébe van bejegyezve az M3-as bevezetője mellett. Ráadásul – ahogy a bevezetőben idézett mondatból is kiderül – bevételei, kiadásai, sőt a jelek szerint alkalmazottai sincsenek

-írta a g7.hu. A vállalkozónak ráadásul nem a Donor Zrt. az egyetlen ilyen érdekeltsége, van egy másik nagyon hasonló felépítésű cége is. A Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. eszközállománya durván 400 milliárd forinttal meg is még haladja a Donorét. Érdekesség, hogy a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. nevéből már következtetni lehet, elvileg a teljes pénzt brazil állampapírokba tették. Utóbbi céget egyébként eredetileg kft.-ként alapították, és csak tavaly év végén alakult át részvénytársasággá. A cégformaváltáshoz pedig leadtak egy vagyonleltárt, amelyben szerepel is 6957 milliárd forintnyi brazil államkötvény. A Donor Zrt.-nél a beszámoló szerint ugyanez a helyzet. A kiegészítő mellékletben azt írták, hogy

a vagyon egyetlen eleme itt is 2036-os lejáratú brazil állampapír. 

További szaftosnak ígérkező részleteket az alábbi cikkben olvashat:

Dr. Magyar György szerint….

Valakinek tudnia kell, de mindannyiunkat érdekel, ki lehet a Mészáros Lőrincnél tizenháromszor gazdagabb magyar fantom. Hihetetlen, de az iratok alapján két rejtélyes magyar vállalatba – a Donor Zrt.-be és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-be – a g7.hu írása szerint együttesen csaknem 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont tett be az egyedüli titokzatos részvényes.

Csak összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc vagyonát „A 100 leggazdagabb magyar” legutóbbi kiadványában ennek alig több mint 7 százalékára, 990 milliárd forintra becsülték, de a rangsorban szereplő összes magyar milliárdos együttes vagyona is csak 9064 milliárd forint volt.

Ez az ügy vicc, ócska csalás vagy valamilyen zseniális trükk?

– tette fel a kérdést Bolgár György a Klubrádió Megbeszéljük című adásában. Ezzel kapcsolatban kifejtettem:

ez bizonyára nem vicces, ám annál érdekesebb. Kié ez a pénz, honnan származik az elképesztő összeg? Ekkora pénzmozgás bejegyzéséhez mindenképpen szükség volt a cégbíróságra, ám az érdemi vizsgálat nem ennek a szervezetnek a feladata, mert tényeket közöl, amelyeket igazolt adatok alapján nyilvántartásba köteles venni.

A tranzakcióban résztvevőknek – például bankoknak, ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak – viszont

a pénzmosásról szóló törvény értelmében kérniük kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen adatok ellenőrzése érdekében a pénz eredetére vonatkozó dokumentumok bemutatását. Ezzel együtt azonosítani kell mindenkit, aki hárommilliónál nagyobb összegű készpénzfizetést teljesít vagy fogad el.

Ebben az esetben az ügyfélnek a vagyon forrását tekintve is nyilatkozatot kell tennie, és a személyazonosságát ellenőrzik.

Így szinte elképzelhetetlen, hogy bárki név nélkül Magyarországon bejegyzett cégek javára sokezer milliárdos tőkeemelést, átutalást teljesíthessen.

Örülnünk kell, hogy ezt az ügyletet a média feltárta, s ha már így történt, érdemes lehet például pénzmosás vagy költségvetési csalás gyanúja miatt akár büntetőeljárást is kezdeményezni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezik jogosítvánnyal arra, hogy ilyen eljárást lefolytasson – az európai jogelveknek megfelelően.

Szerző