Kerítésen innen
Ez nem jött be! – Megy a bruszt a Legfőbb- és az Európai Ügyészség között, amiben az utóbbi vezet
A Legfőbb Ügyészség szerint mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek (EPPO), ezért az nem is járhat el magyar állampolgárok által elkövetett bűncselekmény miatt. Márpedig az Európai Ügyészség éppen az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyében indított nyomozást a múlt héten, és nem tervez leállni vele.
„Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak – köztük Magyarországnak – juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban”
– válaszolt a Népszava kérdésére Tine Hollevoet, az EPPO szóvivője.
Az Európai Ügyészség nem tágít
Az EPPO a lapnak küldött válaszában közölte, hogy az Orbán-kormány hiába tartja távol magától az EPPO-t, ez nem lehet akadálya, hogy eljárjanak hasonló, uniós pénzeket érintő ügyekben.
„Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében”
– írták. Korábban a Hajdú-Bihar megyei ügyészség azt állította, hogy
bár nyomozás folyik a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében, de nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve nyomoz különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.
Az elkövetés helyszíne nemcsak Magyarország, hanem Belgium is lehet
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint az EPPO úgy közelít az esethez, hogy mivel az unió központja Brüsszelben van, a közösségi büdzsét károsító vagy az erre tett kísérletek elkövetésének a helye is Belgium. Tehát az elkövetés helyszíne nemcsak Magyarország, hanem Belgium is lehet, így ott is vádat lehet emelni, ha kiderül, hogy adott magyar cég nem megfelelően használta fel az uniós forrásokat.
Az egész ügy azzal robbant ki, hogy az Átlátszó megírta, hogy Filemon Mihály, a község volt polgármestere 60 millió forintos uniós támogatásból épített egy lombkoronasétányt, aminek az építése közben tarra vágták a körülötte található erdőt. Filemon 2019-ben még a Fidesz-KDNP jelöltjeként nyert, a nyár elején már függetlenként kapott ki.
Filemon a lombkoronasétány-ügy nyilvánosságra kerülése után megfenyegetett egy közmunkás nőt egy facebookos szmájli miatt, majd sajtóhelyreigazítást és bocsánatkérést követelt az Átlátszótól, de végül el sem ment a tárgyalásra, ahol elbukta a sajtópert. Az ügyben később az OLAF is vizsgálatot indított.
Szerző
