Fedőneve: Huba – 85 évvel ezelőtt hírdette meg Darányi Kálmán a győri programot

1938. március 5-én, a Nemzeti Egység Pártjának győri nagygyűlésén tartotta híres beszédét Darányi Kálmán miniszterelnök, melyben egy ötéves, átfogó gazdasági fejlesztési programot hirdetett meg.

Az egymilliárd pengős program

A magyar vezérkar és a politikai elit már az 1930-as évek elején meg volt győződve arról, hogy Európában az elkövetkező évtizedben újabb általános háború fog kirobbanni, melynek elkerülésére – elsősorban geopolitikai okokból – Magyarországnak nem sok esélye nyílt. Miután a trianoni békeszerződésben megszabott haderő nem tudta biztosítani hazánk védelmét, a katonai stratégák és a gazdasági szakemberek több akciótervvel is előálltak a Magyar Királyi Honvédség fejlesztését illetően: Rátz Jenő vezérkari főnök beosztottjai 1937-re egy olyan programot készítettek, mely 21 gyalogos, 4 gyorsan mozgó és egy repülőhadtest felállítását irányozta elő. Ennek az összkiadása 1,7 milliárd pengőre rúgott, ami a ’30-as évek végén tapasztalható konjunktúra ellenére is hatalmas összegnek tűnt.

A „Huba I.” fedőnevű hadrend felszerelését majd 1941-től követte volna a „Huba II. és III.” hadrendek kiépítése.

A program kidolgoztatója Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnök volt

A NEP győri nagygyűlésén meghirdetett program egy átfogó gazdasági akcióterv volt, mely „csak” 600 millió pengőt akart a fegyverkezésre fordítani – erre különadó kivetésével teremtettek pénzt, mely az 50 000 pengőnél nagyobb vagyonnal rendelkező polgárokat és vállalatokat terhelte –, a maradék 400 millióból úgynevezett „közvetett fejlesztések” finanszírozását tervezte.

Az utóbbi elsősorban az infrastruktúra kiépítését jelentette, de a mezőgazdaság, a bányászat, sőt, a népoktatás támogatása is kiemelt helyre került, ezért mondhatjuk azt, hogy a győri program nem pusztán egy fegyverkezési akcióterv volt.

A tervezet kidolgozói első körben a haderő létszámának növelését és felszerelését irányozták elő, ezután kerülhetett sor a fegyverzet és a járműpark korszerűsítésére.

A Darányi-kormány öt évben szabta meg a győri program futamidejét

„1. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy honvédelmi, illetőleg légvédelmi célokra, utak és hidak építésére, az államvasutak és a hajózás, valamint a posta, távirda és távbeszélő felszerelésének és berendezésének fejlesztésére, a telepítés és házhelyszerzés előmozdítására, a mezőgazdasági termelés és értékesítés támogatására, az öntözéses gazdálkodás előmozdítása érdekében az 1937:XX. törvénycikkel elhatározott munkálatok tervszerű végrehajtására és más vízügyi beruházásokra, a mezőgazdasági szakképzés és a népoktatás céljait szolgáló iskolák, előadótermek és egyéb intézmények építésére és felszerelésére, a falu egészségügyi és szociális helyzetének emelése céljából az egészségügyi szervezet kiépítésére, egészséges ivóvízzel való ellátásra, bányászati és nyersanyagkutatásra, valamint a nyersanyagok felhasználásának előmozdítására és más közmunkákra, végül a mezőgazdasági hitel előmozdítására, az állami költségvetésekben megállapított összegeken felül, összesen mintegy Egyezer millió (1,000.000,000) P-t fordítson.”ből)

(Részlet a győri programról szóló 1938. évi XX. törvénycikk

A terv futamidejét 1939-ben két évre szállították le, 1940 őszére pedig az előirányzott fejlesztések meg is valósultak; a konjunktúrát jelzi, hogy a győri program hivatalos befejezéséig csak a hadsereg 1,6 milliárd pengőből gazdálkodhatott.

A Darányi-kormány által felvázolt terv és a második világháború kirobbanása pezsdítő módon hatott az akkor még semleges Magyarország gazdaságára – munkahelyeket, piacokat és profitot teremtett –, a győri program által felszerelt hadsereg színe-virágát azonban később sajnálatos módon a Don-kanyarban, idegen érdekekért áldoztuk fel.

Forrás: Rubicon

A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése