Szerdán beszámoltunk arról, hogy a „friss-ropogós” Nagy Gábor Bálint -akit keddtől legfőbb ügyész tisztségben tartunk el- kinevezése napján nyomban feltűrte ingújját és Bedő Dávid momentumos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a T. háztól. Csütörtökön a Hende Csaba helyére kerülő Fazekas Sándor Fidesz-képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter új pozíciójában tette a dolgát és ez Szijjártó Péternek sem volt ellenére….

Kiderült….

Szerdán az Országgyűlés elhalasztotta a költségvetés megalapozását szolgáló jogszabály és a versenyképesség erősítéséről szóló salátatörvény zárószavazását. A Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülésén kiderült, milyen módosítások miatt történt ez.

A költségvetést megalapozó törvénynél a győri ETO és az Újpest számára ingyen átadandó, ma is általuk használt sportingatlanok adatait pontosították. A másik jogszabálynak abba a részébe nyúltak bele, amely a közérdekű vagy közérdekből nyilvános külgazdasági adatok megismerhetőségéről szól.

A mostani törvény szerint a külgazdasági és külügyminiszter csak a beruházási támogatásokra és a gazdasági kapcsolatok alakítására vonatkozó adatokról dönthet egyedül

„Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve”, más esetekben ki kell kérnie a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, azaz jelenleg Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök véleményét.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Rogán és Nagy Márton combosodóban, de mi lesz Szijjártóval és Lázárral? - Átrendeződés Orbán körül

Szijjártó a még nagyobb „kiskirály”

A már elkészült módosítás szerint Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve egyedül dönthet a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló vagy humanitárius célokat szolgáló állami beruházásokról és a külszolgálatban dolgozó emberek személyes adatairól is, egyedül arról kell megkérdeznie Rogánt, hogy valamely védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése veszélyezteti-e Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit, de még ezt is csak „a nemzetbiztonsági érdek vélelmezett felmerülése esetében”.

Ezt egészítették ki csütörtökön azzal, hogy ha valamilyen, adatok megismerése iránti igényt nem a kormányzathoz, a külpolitikáért felelős miniszterhez, illetve a vezetése, irányítása alatt álló szervezetekhez nyújtják be, tehát az igényről nem ő hivatott dönteni, akkor az a más adatkezelő

„az igény teljesíthetőségéről szóló döntését Magyarország külpolitikai, külgazdasági, biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeit önállóan mérlegelve hozza meg”.

Az indoklás szerint ennek a kiegészítésnek – amely, ahogy a többi is, a most folyamatban lévő adatkérésekre is érvényes – az a célja, hogy

„egyértelmű legyen a döntéshozatal és az érdekmérlegelés rendje”.

Márciusban Dunakeszin, áprilisban Komáromban, májusban hol választják egetverő bátorsággal díszpolgárrá Szijjártót?

Nehéz pontosan értelmezni, hogy miről van itt szó,

a bizottsági ülésen semmilyen magyarázat nem hangzott el. De figyelemre méltó, hogy ezt a módosítást néhány órával azután szavazták meg, hogy az Alkotmánybíróság közzétette keddi határozatát. Ez azt mondta ki:

nem sérti az Alaptörvényt, hogy Szijjártó Péter miniszter egyedül és érdemi indoklás nélkül nem engedélyezte a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésével kapcsolatos szerződések nyilvánossá tételét, mert az Országgyűlésnek joga volt ezt a kínai kormány engedélyétől függővé tenni.

15 napon és mindenki megtudja, milyen hitelező Kína - A Külügynek ki kell adnia a Budapest-Belgrád hitelszerződést!

A Törvényalkotási Bizottság ülését először vezette a Hende Csaba utódaként szerdán – egyébként 185 szavazattal, egyhangúlag – megválasztott új elnök, Fazekas Sándor Fidesz-képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter.

Forrás

Érdemes megjegyezni a dátumot! - 130, vagy 2.400 év múlva pont ezen a napon lesz esedékes, hogy megtérül a Budapest-Belgrád vasútépítés

„Fontos számodra a polgári, nemzeti, keresztény értékrend? Kíváncsi vagy, hogyan zajlik a döntéshozatal Brüsszelben?” – ezzel a felhívással hirdet gyakornoki programot a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány. Érdekes módon ez esetben nem féltik a fiatalokat a „brüsszeli bürokraták” befolyásától….

3 hónap: koszt, kvártély és irányított fejtágítás

A brüsszeli gyakornoki program három hónapra szól, amely alatt a hallgatók havi nettó 450 ezer forint ösztöndíjat kapnak, illetve lakhatást is biztosítanak számukra.

„Indítsd el a jövőd Brüsszelből és ismerd meg az európai patriótákat!”

Azok a harminc év alatti egyetemisták jelentkezhetnek, akik legalább négy teljesített félévvel rendelkeznek a felsőoktatásban.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Nincs minden veszve! Újságíróképzést indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahonnan irány a a közmédia gyakornoki programja!

A brüsszeli program a következő lehetőségeket biztosítja a jelentkezőknek:

• részvétel brüsszeli think tankek eseményein és háttérbeszélgetésein,
• aktív részvétel az alapítvány brüsszeli irodájának munkájában,
• betekintés az európai intézmények és diplomáciai képviseletek működésébe,
• lehetőség publikációk készítésére és szakmai előadások tartására,
• csatlakozás az alumni közösséghez, amely későbbi brüsszeli munkalehetőségeket kínál.

A felhívásban továbbá azt írják, hogy az alapítvány kiemelt eseménye a Hunyadi János-díj átadója, ahol mindig Orbán Viktor nyújtja át a díjat, amelyet korábban Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes kapott.

Dömötör Csaba havi 3.195.000 nettóért ígér Brüsszelben fülön csípett rosszakarókat - Fidesz EP-képviselő lett a közszolga

Jelentkezés feltétele…

• hiánytalanul kitöltött és aláírt pályázati adatlap, illetve adatkezelési nyilatkozat;
• egyetem/főiskola által kiállított és aláírt leckekönyv, törzslap kivonat vagy igazolás; vagy már megszerzett diploma fénymásolata (amennyiben a pályázó ilyennel rendelkezik), amelyek benyújtásához június 25-ig áll módunkban türelmi időt adni;
• nyelvtudást igazoló dokumentum;
• magyar nyelvű fényképes szakmai önéletrajz;
• magyar nyelvű motivációs levél (max. 2500 karakter terjedelemben);
• 2 db magyar nyelvű ajánlólevél (egy oktatói és egy közéleti szereplő ajánlása);
• a kiíró által megadott konkrét szakpolitikai kérdés angol nyelven kidolgozott elemzése (közérthető, olvasmányos stílusban, max. 2500 karakter terjedelemben);
• esszé kidolgozása magyar nyelven a polgári értékek jelentéséről (közérthető, olvasmányos stílusban, max. 2500 karakter terjedelemben);

Ez utóbbihoz van ajánlott olvasmány-lista is:

• Konrad Adenauer: „A demokrácia számunkra világnézet”
• Orbán Viktor: Martonyi János méltatása
• Békés Márton: Konzervatív forradalom Magyarországon
• Méltóság és indulat
• Antall József beszéde a Szabadság Napján
• Márai Sándor: Füveskönyv
• J.D. Vance alelnök beszéde a 2025-ös Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián

Mi nem hagyjuk el Brüsszelt, mi el fogjuk foglalni!

Ahogy azt néhány órája megírtuk, percekkel a felszállás után lezuhant egy utasszállító az Air India Ahmedabad repülőtérről történt felszállás után. A gép lakott területre esett, a repülőn utazók számáról elsőre más és más hír érkezett. A rendőrségre hivatkozva az ANI indiai hírügynökség szerint 242 ember volt. Dombi János 31 éven át repült a Malévnél, őt kérdezte a Blikk. 

És mégis: „a repülés továbbra is a legbiztonságosabb”

Egy Boeing 787 repülőgép lakott területre zuhant felszállás után néhány perccel. Dombi János, a Malév volt főpilótája szerint a repülés továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési forma. Boeing 787 gépeknél eddig nem jelentettek műszaki problémát vagy gyári visszahívást.
Dombi János, a Malév volt főpilótája 31 évet repült a magyar nemzeti légitársaság gépein, a cég megszűnésekor már 17 ezer repült óra volt a háta mögött. A Malév után külföldre szegődött, ahol többek közt szimulátoros oktatóként is dolgozott, de megfordult afrikai légitársaságnál is. Az indiai tragédiával kapcsolatban egyelőre ő is csak a hírekből tud tájékozódni, így legfeljebb tippjei lehetnének arra, mi okozta a balesetet. Az azonban biztos, hogy a világot megrázó tragédia ellenére is még mindig a repülés a legbiztonságosabb és leginkább ellenőrzött közlekedési forma-írja a portál

A repülőgépeket minden egyes felszállás előtt ellenőrzik. Ha ez két út között történik, akkor a gép személyzete körbejárással győződik meg arról, hogy minden rendben van-e a géppel: vannak-e sérülések, szivárog-e valahol folyadék, épek-e a hajtómű alkatrészei. A gép kapitányának ezzel kapcsolatban büntetőjogi felelőssége van, az ellenőrzés után aláírt dokumentumok egyik példánya mindig a repülőtéren marad, így ezt nem lehet hanyagul elvégezni – ha a kapitány repülésre alkalmasnak nyilvánította a gépet, onnantól övé minden felelősség 

-mondta a volt főpilóta, az elmúlt évek egyik legnagyobb légi katasztrófája után. Ezen a rutinellenőrzésen kívül minden üzemkezdetkor komoly műszaki ellenőrzésen esnek át a repülők, amit műszaki szakember végez. Dombi János személy szerint nem is emlékszik olyan esetre, hogy a Boeing 787-esnél bármikor beszámoltak volna hajtómű-problémákról, vagy a gyár részéről történt volna visszahívás.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Az Indiában lezuhant gép áldozatainak száma több száz főre tehető.

Indiában ugyan nem, de afrikai légitársaságnál dolgoztam, ők például annyira figyeltek a biztonságra, hogy európai szakembereket szerződtettek, akiknek a gépek ellenőrzése volt a feladata 

– tette hozzá a volt főpilóta.

244 utassal a fedélzetén lezuhant egy Londonba tartó repülőgép

Frissítés!

A BBC Ahmedabad város rendőrfőnökére hivatkozva azt jelentette, hogy egy brit állampolgár túlélte az Air India utasgépének katasztrófáját.
A brit média cég idézte G.S. Malik városi rendőrkapitányt, aki arról számolt be, hogy az egyik brit állampolgárságú utast sikerült élve kimenteni a roncsok közül. A túlélő a Boeing 787-8 Dreamliner 11A számú ülésén utazott, amikor a tragédia történt. A rendőrfőnök azt is elmondta, hogy a túlélő „kórházban van, és ápolják”. A hatóságok által korábban nyilvánosságra hozott utaslista szerint a 11A ülésen ülő utas Vishwash Kumar Ramesh volt, aki brit állampolgár.

„Harminc másodperccel a felszállás után hangos zaj hallatszott, majd a gép lezuhant. Minden olyan gyorsan történt”

-idézte fel a történteket.

NEW: Viswashkumar Ramesh, a British national, is the only known survivor of Air India Flight 171.

He’s quoted as saying: „30 seconds after takeoff there was a loud noise and then the plane crashed. It all happened so quickly. When I got up there were bodies all around me” pic.twitter.com/cwq0xPKI7E

— BNO News Live (@BNODesk) June 12, 2025

Ókovács Szilveszter, a közszolga, akit jelenleg az Operaház főigazgatójaként tartunk el, bejelentette, hogy a csoportos létszámleépítését határát éppen hogy el nem érő 29 fő elbocsátását. A dolog törvényes, csak….

Ügyes…(kedő)!

A Magyar Állami Operaház főigazgatója a szakszervezeti vezetőkkel kedden megtartott havi intézményi érdekegyeztető tanácsi ülésen közölte, még a nyár folyamán felmondanak 29 főnek. Az intézmény vezetője egyszavas indoklást fűzött a bejelentéshez: átszervezés. Az elbocsátandók köréről még ennyit sem közölt, azt se, mely munkaterületeken dolgozókat fogja érinteni

– írta meg a Magyar Narancs.

A jelen lévő két szakszervezeti vezető, Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke és Bárány Balázs, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ) elnöke

nem fogadta el a bejelentést, egyeztetést, írásbeli tájékoztatást kértek.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Minden törvényes….

A főigazgató közölte,

megfelelt a törvényi és a kollektív szerződés szerinti kötelezettségének, ami a tájékoztatásra és az egyeztetésre vonatkozik. Ezért további tárgyalást az érdekvédőkkel nem tart szükségesnek.

Álláspontját azzal toldotta meg,

ez az intézkedés megfelel korábbi ígéretének, miszerint nem lesz csoportos létszámleépítés az Operaházban.

A főigazgató azzal érvelt, hogy

egy évvel ezelőtt is látható volt, nem kapják meg a béremelések fedezetét a költségvetésből, jelenleg is milliárdos deficit van. Ezen pedig csak a létszámcsökkentéssel tudnak segíteni.

Ókovács 60 millás BMV-je szponzorcucc - De mit adhat cserébe az Operaház?

Amennyiben 30 főnek mondana fel Ókovács,

az már csoportos létszámleépítésnek minősülne, ami kötelezővé tenné a szakszervezetek részvételével létrehozandó bizottság felállítását is.

Ez esetben

• a munkáltatónak tájékoztatni kell a bizottságot a csoportos létszámcsökkentés okáról,
• az érintett munkavállalók létszámáról,
• a kiválasztás szempontjairól,
• az időbeni ütemezésről,
• a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos juttatás feltételéről, mértékéről.

Ókovács haditerve: akinek ez az ajánlat nem tetszik, az nyugodtan sarkon fordulat és elmehet

A tárgyalásnak ki kellene terjednie

• a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjára,
• eszközére,
• elveire,
• következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint
• az érintett munkavállalók számának csökkentésére is.

Ráadásul a csoportos létszámleépítés alkalmazása a nyilvánosság előtt is sokkal negatívabban jelenítené meg az Operaházat.

Alföldi Róbert kanyarban előzte Ókovácsot - Hiába, a szó -és az irónia- veszélyes fegyver....

Csak úgy….

2025 áprilisában írtuk: „Ókovács Szilveszter, akit az Operaház igazgatójaként tartunk el, újabb konfliktust igyekszik generálni az általa vezetett intézmény dolgozókat képviselő szakszervezetével szemben. Konkrét válaszok helyett lózungokkal és a jogi út fontolgatásával fenyegetőzik. Az operaházi szakszervezet rakott ki egy valószínűleg mesterséges intelligenciával készült képet az igazgatóról. A nyilvánosságban is évek óta tart a konfliktus az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSz) és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója között. A szakszervezet legutóbbi nyílt levelében egy

tajvani turné munkakörülményeit panaszolta el Ókovácsnak, emberséges és az egészséget nem veszélyeztető, jogszerű munkáltatásra vonatkozó azonnali intézkedéseket követelve, és utalásokat téve arra, hogy az igazgató esetleg turistáskodásra és élményszerzésre is használja a hivatalos utakat.

Emellé egy valószínűleg mesterséges intelligenciával generált képet is csatoltak illusztrációként, amelyen az eltorzított testű Ókovács fényképezőgéppel a nyakában sétálgat Taipei utcáin.

Ókovács Opera-igazgató 'jogilag megfuttatja' a róla készült 'kútmérgező' mémet

Ókovács nevéhez fűződik….

Ókovács Szilveszter volt az, aki kitalálta, hogy úgy növeli meg az intézmény bevételét, hogy az amúgy szünet nélkülire íródott Carmina Burana előadást megszakítja egy szünettel, hogy a „nagyérdemű” többet ehessen-ihasson a büfében.

Ókovács: a nézők kerestek meg azzal, hogy szeretnének előadás közben sétálgatni, társasági életet élni, kigémberedni - Név szerint?

Szintén Ő találta ki…

2024 szeptemberében írtuk: Ókovács Szilveszterről, az Operaház igazgatójáról sok minden elmondható, de, hogy ne lennének -hol jó, hol rossz- ötletei, azt nem lehet ráfogni. Emlékeznek például a szünettel feldarabolt Carmina Burana előadásra csak azért, hogy legyen ideje a nagyérdeműnek „büfézkedni”? Vagy megvan még a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete sztrájkja alatti néma előadások esete, amiket maga az igazgató mesélt végig? Új ötlete, hogy

nem lehet csak úgy besétálni a Magyar Állami Operaház épületébe. Az Andrássy úton andalgó turistáknak és a nemzet dalszínházára kíváncsi honpolgároknak is 2000 forintot kell fizetniük azért, hogy lábukkal illethessék az Ybl-palota padlóját

– vette észre a hvg.hu egyik olvasója. A lapnak azt írta az intézmény vezetése, hogy

„az új jegy bevezetését a Magyar Állami Operaházban 2024 tavaszán elfogadott sztrájkmegállapodás hatására megnövekedett működési költségek forrásainak előteremtése teszi szükségessé”.

Hozzátették:

„Dalszínházunk az Operaház földszinti közönségforgalmi tereinek látogatására 2000 Ft-os sétálójegyet vezetett be, amely a jegypénztárainkban váltható meg, és amelynek ára a megváltást követő 72 órában beszámítható operaházi előadások, illetve csoportos vezetett épülettúrák jegyvásárlása esetén”.

Egy kukkantás az Operaházba 2.000.- forint - Indul az aulabelépő-jegy

Percekkel a felszállás után lezuhant egy utasszállító az Air India Ahmedabad repülőtérről felszállt Londonba tartó járata. A gép lakott területre zuhant le, a gépen utazók számáról elsőre más és más hír érkezett. A rendőrségre hivatkozva az ANI indiai hírügynökség szerint 242 ember volt a repülőn.

Az indiai CNN News18 csatorna 220 utasról és 12 fős személyzetről ír

A BBC közvetítése szerint Faiz Ahmed Kidwai, India polgári légiközlekedési igazgatóságának vezetője az Associated Pressnek elmondta, hogy

a fedélzeten 232 utas és 12 fős személyzet, azaz 244 fő tartózkodott, és a gép a Meghani Nagar nevű lakónegyedbe zuhant.

A hírek szerint a pilóta, Sumeet Sabharwal nevű kapitány a „Mayday” vagyis vészhelyzeti jelzést adta le, ám ezután a repülőgép már nem reagált a légiforgalmi irányítás hívásaira. A pilótáról azt írja a The Guardian, hogy

8200 órányi tapasztalattal rendelkezett, a másodpilótának pedig 1100 óra repülési tapasztalata volt.

A közösségi médiában terjedő felvételeken sűrű, fekete füst látható az égen. Az NDTV felvételein az is látható, amint a repülő zuhan, majd feltehetően a becsapódás után hatalmas robbanás történik, és füst száll föl.

STORY | Air India pilot gave Mayday call to Ahmedabad ATC before crash, says DGCA

READ: https://t.co/yyXvRRPGk3 pic.twitter.com/uSOdcOESit

— Press Trust of India (@PTI_News) June 12, 2025

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

India légiközlekedési minisztere elmondta:

„a legmagasabb készültségi állapot” lépett életbe, mozgósították a mentőcsapatokat.

A nemzetközi repülőtér szóvivője szerint további értesítésig minden repülési tevékenységet felfüggesztettek.

The Air India passenger plane from Ahmedabad to London carrying 242 passengers and crew crashed just five minutes after taking off from the Ahmedabad airport on Thursday afternoon, a statement by the Directorate General of Civil Aviation said.https://t.co/rDbRVMWZHl

— The Hindu (@the_hindu) June 12, 2025

Közleményt adott ki a Londontól nem messze lévő Gatwick Airport, a lezuhant gép eredeti célállomása.

Közleményükben megerősítették a balesetet, valamint hozzátették, a gépnek magyar idő szerint 19:25-kor kellett volna landolnia. A gép helyi idő szerint 13:38-kor hagyta el Ahmedabad repterét.

VIA Blikk

„Kedves Olvasó! Bizonyára észrevette, hogy az Erzsébetváros Újság ezen a héten üres címlappal jelent meg. Ennek az az oka, hogy -több önkormányzati lappal egyeztetve- úgy döntöttünk, hogy ilyen módon tiltakozunk a kormány és a Fidesz szájkosártörvénye ellen….”-írta a lap szerkesztőségi üzenetében.

„Nem azért, mert elfogyott a tinta…”

„Az Erzsébetváros Újság aktuális száma üres címlappal jelent meg. Nem azért, mert elfogyott a tinta a nyomdában, hanem azért, mert a szerkesztőség, több budapesti önkormányzati lappal összefogva úgy döntött, hogy így tiltakozik az „átláthatóságinak” nevezett törvénytervezet ellen….”

-kezdte bejegyzését Niedermüller Péter polgármester.

„Polgári Ellenállás” – Tüntetés a Kossuth téren, nézze itt élőben

„Félreértés ne essék, ez nem politizálás, hanem szakmai kiállás

A tervezet ugyanis nem az átláthatóságról szól, azzal senkinek sincs gondja, hanem arról, hogy a hatalmon lévők elhallgattassák a tőlük független újságokat, hírportálokat, tévéket, rádiókat. Ez már nem feltételezés, ugyanis egyes kormánypárti politikusok ezt már egyre nyíltabban felvállalják. Amikor egy ilyen támadás éri a sajtó szabadságát, akkor a szakmának ki kell állnia az értékei mellett. Tudjuk, hogy most a nyárra lekerült a napirendről a tervezet, de nem tudhatjuk, hogy ősszel mivel fog visszatérni a hatalom. A szerkesztőség döntését megértjük és tiszteletben tartjuk

-zárul a polgármester posztja.

Az újságot ide kattintva tudja átfutni.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Aki uralja a médiát, az tényleg uralja az országot!

A Direkt36 portál cikke szerint a német-magyar Georg Spöttle olyan orosz helyszínekre is eljuthatott az orosz állam szervezésében, ahová titkosszolgálati jóváhagyás nélkül nem léphetett volna be.

A kapcsolat

2024 második felében egy diplomatának jelentkező személy megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésén – tudta meg a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint az érintett a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia diplomataképző programjára jelentkezett, abban a reményben, hogy később a külügy diplomata állást ajánl neki. Az átvilágítása azonban nemzetbiztonsági kockázatot tárt fel: azt, hogy közeli ismerőse, a magyar kormányzati propagandagépezet egyik jól ismert, sokat szereplő figurája az orosz titkosszolgálatokkal áll kapcsolatban.

A Direkt36 szerint a reménybeli diplomatának ráadásul az orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező propagandista nem csupán a magánéletben közeli ismerőse. A kapcsolatukat ismerő források elmondása alapján ugyanis a egyengette a diplomataképzésre jelentkező személy karrierjét is, és próbálta őt kormányzati kapcsolatai segítségével diplomata álláshoz segíteni.

A titokember

A cikk szerint ez a propagandista a kormányzati médiagépezet egyik meghatározó figurája, a német-magyar Georg Spöttle, aki „biztonságpolitikai szakértőként” régóta a Kreml hivatalos irányvonalának megfelelő álhíreket és narratívákat terjeszt a fideszes médiafelületeken – többek közt a Magyar Nemzetben, a Pesti Srácokon, az Origón, a Mandineren, a Hír TV-n, a TV2-n, vagy éppen az állami médiában.

Magyarországon ez nem közismert róla, de Spöttle az elmúlt években a Kreml orosz nyelvű propagandájában is gyakran idézett figura lett. A portál szerint eközben személyes és szakmai kapcsolatot is kialakított az orosz titkosszolgálatoknak dolgozó figurákkal, és olyan orosz helyszínekre is eljuthatott az orosz állam szervezésében, ahová titkosszolgálati jóváhagyás nélkül nem léphetett volna be.

Kormányzati mellé beszélés

A Direkt36 megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy olyan írásbeli választ küldött, melyben félreértelmezte a kérdéseket, mintha a portál nem a diplomataképzésre jelentkező személy, hanem Spöttle nemzetbiztonsági ellenőrzéséről érdeklődött volna.

„Georg Spöttle átvilágítását semmilyen kormányzati szerv nem rendelte meg, átvilágításával a nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen formában nem foglalkoztak”

– írta a tárca.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

„A többi néma csend”

Magát Spöttlét a portál először két és fél hónapja kereste meg írásbeli kérdéseivel – az üzenetet látta, ám nem reagált, ahogy a később küldött kérdésekre sem. Az átvilágításon megbukott közeli ismerősének Linkedin-profilja ugyanakkor elérhetetlenné vált. A Direkt36 kérdéseire az Alkotmányvédelmi Hivatal és a külügyminisztérium sem reagált.

A portál szerint Spöttle annyira felháborodott azon, hogy közeli ismerőse elhasalt az ellenőrzésen, hogy a döntés ellen megpróbálta mozgósítani különféle szinteken lévő politikai és kormányzati kapcsolatait. Ennek köszönhetően az ügy híre is rögtön egy szélesebb körhöz ért el. Spöttlének végül senki nem akart segíteni, amin a propagandista megsértődött, és 2025 elején bejelentette: visszavonul a közélettől. Csakhogy rövid időn belül meggondolta magát, és azóta is rendszeresen publikál a kormánypropaganda különféle felületein, illetve saját közösségi médiás profiljain.

Fő témája az orosz-ukrán háború, a Direkt36-hoz eljutott levelezésekből azonban kiderül, hogy Spöttle Kreml-párti korábbi elemzései például nagyfokú hasonlóságot mutatnak egy orosz katonai hírszerzőtől kapott felkészítő anyaggal. Spöttle egyik fő kapcsolata a budapesti orosz nagykövetségen Oleg Szmirnov katonai attasé volt, az ő közreműködésével utazott el tavaly egy orosz védelmi minisztérium által szervezett moszkvai konferenciára.

(Cikkünk, a Népszava szemléje alapján készült)

Előzmény

Spöttle „biztonságpolitikai szakértő” hírt hamisított?

Frissítés!

„Ilyen f*szságot, bocsáss meg, nem is akarok kommentálni. Tehát gáz, ahogy van az egész, tehát nem kommentálom. Semmilyen formában, mert ez hülyeség”

– így reagált Georg Spöttle az Indexnek arról, hogy a Direkt36 cikke szerint az ő orosz titkosszolgálati kapcsolatai miatt bukott meg a nemzetbiztonsági átvilágításon egy diplomatának jelentkező ismerőse. Kert Attila, a Euronews magyarországi irodájának vezetője, aki a 2000-es évek elején a TV2 Tények című hírműsorának főszerkesztője volt, a Facebookon arról posztolt, hogy Spöttle annak idején jelentkezett riporternek a TV2-höz, de nem vették fel.

Spöttle „kóklernek tűnt, ezért hamar döntöttek arról, hogy nem veszik fel”.

Megismételte azt, amit a posztjában is írt, hogy az akkori fideszes titkosszolgálati minisztérium vezetőitől kapott jelzést arról, hogy a korábban Németországban rendőrként és fitneszedzőként is dolgozó Spöttle „be van ütve” egy külföldi titkosszolgálatnál. Vagyis Kert szerint a Fideszben már több mint 20 éve tudhatnak Spöttle kapcsolatairól.

„Miközben a teljes független médiát azzal vádolják, hogy külföldi pénzekből az ország szuverenitását fenyegető tevékenységet folytatunk, ők maguk olyan embert alkalmaznak a közvélemény befolyásolására, akiről hosszú idő óta tudják, hogy idegen állam érdekeit szolgálja Magyarországon”

– fogalmazott Kert Attila.

Az ufó- és migráció-szakértő Georg Spöttle el van kenődve - Na nem annyira, hogy ne tudna biden-migráns-libsizni.....

Ahogy a múltban, úgy manapság sem kifizetődő dolog felkerülni Juszt László célszemélyeinek listájára. Ha valaki, vagy valami beküzdi magát a névsorba, biztos lehet afelől, hogy az egykori televíziós mindig rajta tartja a szemét és azonnal reagál.

Orbán Matolcsyt böfögi vissza

Orbán nem nyilvános előadásáról beszélt Menczer Tamás. Eszerint Orbán véleménye a közvéleménykutatásokról ugyanaz, mint Matolcsynak volt az MNB kirablásáról:

„Amit az ellenfél mond, az egy blöff. Az egész egy blöff”

-kezdte bejegyzését Juszt László, majd így folytatja:

„Konkrét bizonyítékként azt állította. Szerinte a Voks 2025-ön legalább kétszer annyian vesznek részt, mint a Tisza Párt szavazásán, amit az egyetlen hiteles mérőszámnak tartanak. (Hiteles??? EZJÓ! ha-ha-ha!)”

Arról is ír az egykori televíziós, mára közíró, ahol Menczer arról delirál  (hazudik) kinek mi a fontos. Szerinte alapvető különbségek vannak a kormány és az ellenzék között:

„Nekik Ukrajna a fontos, nekünk Magyarország. Ők háborút akarnak, mi békét.”

(Ehhez kellenek a harcosok. ha-ha-ha)

Szerinte

„a Tisza mögött is ugyanúgy ott van Brüsszel, a Soros-hálózat, a külföldi multik, a balos oligarchák”, és konkrétan megnevezte Bige Lászlót, Bojár Gábort és Bajnai Gordont. De megjelent a támogatók közt Ukrajna is. (Na, ne, tényleg?! ) Szerinte az ellenzék vezetésének érzete „kizárólag a digitális tér miatt van”, ahol nagy a zaj, de „az nem a nép hangja”.

A „nagy” leleplezés

(Talán ha vetne egy pillantást a tegnapi Kossuth téri képekre vs Lázár utcai fórumaira!) A kormányfő „leleplezett” (!) egy konkrét online hálózatot, amelyet Visszhangnak neveznek, és amely „olyan, mint a komcsi idők suttogó propagandája.” (És még nem jöttek az ürgebőrbe bújt összeesküvő búvárok?)
Ezzel zártra az agymenést:

„Patriótáim vannak, harcosaim nincsenek. Most harcosok kellenek, ők törik az utat. Utána majd jöhetnek a patrióták.”

Keserű zárómondat

Juszt a jelen Magyarországának legkeserűbb „valóság-mondatával” fejezi be bejegyzését:

„Ha nem tudnám, hogy hány millió ember életét tette tönkre, ha nem tudnám, hogy generációkra hogyan tette tönkre ezt az országot, akkor meg is sajnálnám, mert ennyire megzakkant, de mindezt tudva, csak azt ajánlanám a családjának, a barátainak, hogy kezdjék meg az elmeorvosi kezelését, mielőtt kárt tesz önmagában is.  Az országot már elintézte!”

Ön hallott mostanság Orbántól az uniós bírságról, ami mára 463 millió euróra, azaz 187 milliárd forintra duzzadt? - Juszt László heti kérdései...

Nem lehet azt mondani a „friss-ropogós” Nagy Gábor Bálintra, -akit keddtől legfőbb ügyész tisztségben tartunk el- hogy kinevezése napját örömködéssel töltötte volna, azon nyomban feltűrte ingújját és nekigyürkőzött a minden bizonnyal elődje által otthagyott ügyek átnézésének. Talált is egy „testhezállót”….

Lehet, hogy várni kellett volna azzal a rössel…?

Három ügy miatt kérte Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, -aki 2034-ig ül szélében- hogy függesszék fel Bedő Dávid Momentum-frakcióvezető  mentelmi jogát. A képviselő úgy véli, koncepciós eljárás indul ellene, majd hozzátette,

nem jelenhet meg a Mentelmi Bizottság június 17-ei ülésén a Parlamentből való kitiltása miatt, így csak írásban védheti meg álláspontját.

„A legfőbb ügyész a mentelmi jogom felfüggesztését kéri a parlament Mentelmi Bizottságától, három ügyben is. A hatalom szerint ugyanis bűnös vagyok, amiért

a parlamentben és az utcán tiltakoztam az állampárt gyülekezési jogot érintő súlyos korlátozásai ellen”

-írta a politikus közösségi oldalán.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

134 bátor 'igen': Polt Péter Alkotmánybíróság elnöke, Kozma Ákos új alkotmánybíró, Nagy Gábor Bálint új legfőbb ügyész

„Úgy tűnik, nagyon felbosszantotta őket,

hogy bejelentettük: a Momentum félreáll a rendszerváltás útjából, és nem indul a 26-os választásokon. A Fideszben tudják: ezzel tovább nőtt a kormányváltás – azaz bukásuk – esélye. Rögtön érkezett is a levél az ügyészségről, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat, és indulhasson ellenem a koncepciós eljárás.

A diktatúra kellemes bája, hogy mivel Kövér László fideszes házelnök a Parlament épületéből is kitiltott, nem jelenhetek meg a Mentelmi Bizottság június 17-i ülésén, hogy megvédhessem saját álláspontomat. Nagy kegyesen azért felajánlották, hogy véleményemet írásban elküldhetem a részükre.

Kíváncsi vagyok, a Polt Péter utódjának megválasztott Nagy Gábor Bálint vajon folytatja-e pártkatona elődjének hagyományait, és végigviszi-e ezt a koncepciós eljárást, melynek egyetlen célja a rendszer kritikusainak elhallgattatása.”

Kövér kitiltotta a Parlamentből a Momentum és egy LMBTQ szervezet közös konferenciáját, amin David Pressman is felszólalt volna

Frissítés!

Balaton, te drága! Ugyan, mi olcsó manapság? – kérdezhetjük, miközben nem árt tudni, hogy a vágyott nyaralásra nem elég, ha mázlija van és nem robban le a vonat, amit kiszemelt, vagy nem kell dugóban állnia valamelyik autósztrádán, összespórolja a lakhatás költségét, meg a kajára valót, a magyar tenger élvezetéért is mélyen a zsebébe kell nyúlnia!

Hurrá, nyaralunk!?

Igazi nyári idő volt a hosszú hétvége második napján, így nem maradtak zárva a strandok sem, és ezzel hivatalosan is megkezdődött a 2025-ös strandszezon a városokban és a Balaton partján egyaránt.

Az átlagos felnőttjegy 13, az átlagos gyermekjegy 16 százalékkal kerül többe, mint a 2024-es szezonban. A legdrágább belépő 2600, a legolcsóbb 1000 forint a fizetős strandokon.

Nézzünk szét!

• A balatoni strandok belépődíjai jelentősen emelkedtek 2024-hez képest, néhol majdnem másfélszeresére
• A legdrágább felnőtt belépőjegy ára 2600, a legolcsóbb 1000 forint, a gyerekeknek pedig 500 és 1900 forint között kell fizetni
• Fonyódon nőtt a legnagyobb mértékben a jegyár, azonban továbbra is az átlag alatt van.

A balatonipp.hu összehasonlította és elemezte az árak változását, eszerint legjobban, 47 százalékkal Fonyódon drágul a pancsolás. Igaz, itt 6 éve emeltek utoljára, mostantól 1400 forintba kerül egy jegy, ami kevesebb a balatoni átlagnál. Balatonfűzfőn és Balatonszárszón 31 százalékkal drágultak idén a belépők, mindkét helyen 1700 forintot kell fizetni, Vonyarcvashegyen 27 százalékos emeléssel 1900 forint lett egy jegy. Balatonföldváron maradt a tavalyi 1750 forint, akárcsak a badacsonyi strandokon (1400), a keszthelyi Városi strandon (1700), a siófoki Nagy strandon (2500) és sóstói (1500), valamint a szigligeti strandon (1500).

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

"Miniszter úr, az emberek nem azért utaznak, hogy kapjanak egy kis Lázár-kupont' - Összeomlott a vasúti közlekedés a balatoni fővonalon

Ne feledje, az árak egyszeri belépésre jogosítanak!

A gyerekjegyeket illetően is Fonyódon ugrott a legnagyobbat az ár, 46 százalékos emelésssel 700 forintra. A balatonszepezdi strandok gyermekbelépője 40 százalékos emeléssel ugyancsak 700 forint lett, amíg a vonyarcvashegyi strandon 1400, Révfülöpön pedig 33 százalékos ugrással 800 forintra nőtt a gyermekbelépők ára.

Nem drágultak a gyerekjegyek

• Balatonföldváron (900),
• Balatonedericsen (800),
• a siófoki Nagy strandon (1000 ) és
• Szigligeten (500t).

A balatonudvari strandokon pedig egy, az általános iskolásokra szabott új kategória bevezetésével 37 százalékkal olcsóbban, 500 forintért strandolhatnak a gyerekek.

A felnőtt vendégektől a csopaki strandon kérnek a legtöbbet, 2600 forintot, a siófoki Nagy strandon 2500-at a balatonfüredi Esterházy strandon is ugyanennyit, Alsóörsön 2300-at, Balatonalmádiban pedig 2200 forintot.

Strand Fesztivál kormány-ráhangolással: az ezredik csúszdázó élménylapot és lövészkiképzést kap

A legolcsóbbak

A legolcsóbb felnőtt belépő 1000 forint Balatonszepezden a Viriusi és a szepezdfürdői strandon, a keszthelyi Helikonon és a tihanyi Sajkodon. 

A legdrágább és legolcsóbb jegyárak közötti középár a 2025-ös balatoni szezonban a felnőttjegyeknél 1800, a gyerekbelépőknél 1200 forint.

Jó számolgatást!

Van 1 milliója egy balatoni 10 napos nem luxus, csak normális nyaralásra?

Lánczi Tamás, akit jelenleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) „élesfülű” vezetőjeként tartunk el nem is akárhogy, azonnal ráérzett arra, hogy ha egy megtámadott ország vezetője érdemesnek tartott arra egy magyarországi hírportált, mely ország miniszterelnöke milliárdjainkat felhasználva napi szinten hergel „kerítésen belül” Ukrajna ellen, hogy riportot adjon, ott valami sumákság kell, hogy legyen.

Célkeresztben a  Válasz Online

Az SZH egy nappal a megjelenése után a honlapjára feltöltött, elemzésszerű cikkel kommentálta az interjút. A 444.hu szemléje szerint azt írták,

„az ukrán propagandagépezet és az azt támogató nemzetközi kommunikációs infrastruktúra sikere”, hogy Vörös Szabolcs interjút készíthetett az ukrán elnökkel. Szerintük Ukrajna „célzottan, stratégiai szempontjai szerint akarta teríteni propagandaüzeneteit Magyarországon”, a feladatra pedig a Válasz Online-t találták megfelelő médiumnak.

Az SZH szerint Vörös Szabolcs

„egy olyan – az Európai Bizottság által finanszírozott – médiahálózat szereplőjévé vált, amely az ukrán háborús erőfeszítéseket és Brüsszel Ukrajna-politikáját támogatja”.

Szerintük Vörös egyetlen szembesítő kérdést sem tett fel az ukrán elnöknek, és a magyarságot hátrányos helyzetbe hozó intézkedésekkel kapcsolatban sem tett fel kérdést.

Ez pedig alátámasztja, hogy propagandainterjút készített.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Lánczi-hivatal: a Transparency International Magyarország (sok)minden gondjaink origója

Stumpf András olvasata

Az újságíró-alapító-főszerkesztő közösségi oldalán reagált:

„Célkeresztben a Válasz Online – szolgálatba helyezte magát a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Komoly elismerés lapunknak, hogy Vörös Szabolcs Volodomir Zelenszkijjel készült, a Válasz Online-on tegnap megjelent interjújára az egykori III/III-as csoportfőnökségnek is becsületére váló összeesküvés-elméletet kanyarított a magyar szuverenitást kissé szelektíven védő hivatal. (A szellemi kapacitás mindenesetre rendelkezésre áll: a Hivatal kutatóintézetét vezető Horváth József régi, kipróbált állambiztonsági tiszt.) Azzal, hogy a valóságban hogyan készült az elnöki interjú, holnapi podcastadásunkban foglalkozunk: a csütörtök reggel nyolckor jelentkező Heti Válaszban Vörös Szabolcs részletesen válaszol a Lánczi Tamás vezette hivatal rágalmaira.”

Az Orbán-Lánczi páros nagytakarítási 'suvick'-listája a parlamenti 'bátrak' előtt

Csak úgy…

„Vörös Szabolcs remek újságíró és még jobb fotós. A háború kitörése óta ott van a frontvonalon, szó szerint az első vonalban. Elképesztő és tiszteletreméltó a munkássága.”

„11 NAP, 3000 KM”

Frissítés!

Frissítés 2.!

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalása:

„Elég a nyilvánosság elleni támadásokból! Bár az átláthatóságinak nevezett, valójában a sajtó ellehetetlenítését célzó törvény elfogadását elhalasztották, a nyilvánosság elleni hatalmi támadások folytatódnak. Legutóbb a Válasz Online újságíróját vette célba a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az évi 6 milliárd forint közpénzből működtetett Szuverenitásvédelmi Hivatal ukrán propagandának minősítette a Válasz Online-on Volodimir Zelenszkij elnökkel közölt interjút, annak készítőjét, Vörös Szabolcsot alaptalan, súlyos vádakkal illette. Mint azt a szerkesztőség is jelezte, az interjú hátterében semmilyen más nemzetközi szereplő nem áll, mint az újságíró és az interjú alanya. Más összefonódást, netán összeesküvést keresni teljesen felesleges és manipulatív. A Válasz Online kiemelkedő szakmai sikert tudhat magáénak azzal, hogy interjút készíthetett a megtámadott ország vezetőjével. Ha valami nemzetközinek nevezhető, akkor épp a nevezett lap és az újságíró teljesítményének a minősége az.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) felszólítja a hatalom képviselőit, tartózkodjanak a független sajtó elleni megbélyegzési kísérletektől, a hamis információk terjesztésétől. És egyáltalán: hagyják békén a független magyar sajtót! A MÚOSZ kiáll a Válasz Online szerkesztősége mellett, s rögzíti: a független média zavartalan szakmai működése alapja a demokratikus rendnek.”

Rod Stewart belefutott magyar közönségébe: pfujolás és kifütyülés volt a válasz Ukrajna melletti kiállására

A modern európai történelemben több olyan vezető is megjelent, akik hosszú időn át meghatározták országuk politikai életét, gyakran a demokratikus intézmények kárára. Két ilyen figura a 20. század végének Romániájából és a 21. század Magyarországáról is kiemelhető: Nicolae Ceaușescu és Orbán Viktor, aki több mint három évtizede alakítja országunk életét. Noha különböző történelmi korszakok és ideológiai keretek között tevékenykedtek, számos strukturális és hatalomtechnikai hasonlóság figyelhető meg pályájuk alakulásában.

Hosszú uralom és a hatalom koncentrációja

Mindkét vezető hosszú időn keresztül maradt hatalmon:

• Ceaușescu 1965-től 1989-ig,
• Orbán Viktor pedig több mint három évtizedes politikai karrierrel, amiből közel húsz év kormányfői minőségben.

Ez az időtáv önmagában nem példa nélküli, a hatalomkoncentráció mértéke és jellege már annál inkább. A közintézmények személyre szabása, a lojalitás alapján való kinevezések, valamint a párt és az állam egybeolvasztása mindkét diktátor rendszer énre jellemző. 

A nyilvánosság átalakítása a médiakontroll segítségével

Ceaușescu uralma alatt a sajtó teljes egészében a rendszer szócsöveként működött: a személyi kultusz részeként a vezető megjelenése, beszédei és cselekedetei mindennaposak voltak a médiában. Orbánnál ugyan a formális pluralizmus megmaradt, de a médiapiac jelentős része kormányközeli szereplők kezébe került, s ezáltal a kritikai hangok marginalizálódtak. A központi üzenet, a kampányretorika és az ellenségkép-építés dominanciája egy központosított kommunikációs struktúra jegyeit viseli, melynek irányítója kezdetben a hivatalos kormányzati pozíciót soha nem vállaló Habony Árpád volt. A „címzetes koronaőrtől”  később a napjainkban is regnáló Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője vette át a feladatot, bár kétségtelen, hogy fogalmunk sincs arról, miként működik közre Habony a háttérből a szabad sajtó további legyaloglásában is.

Rogaan csoodot mondott, stop. Gyere haza Habony, stop!

Ellenségkép és nemzeti mitológia

Mind Ceaușescu, mind a magya „vezérlőtábornok” politikájában fontos szerepet játszott a nemzeti identitás hangsúlyozása. Ceaușescu a román történelem dicsőséges korszakait emelte ki, mitologikus narratívákat építve az ország vezető szerepéről. Hasonló módon, a magyar vezető politikája is gyakran hivatkozik történelmi sérelmekre, függetlenségi törekvésekre, s egy nemzeti szuverenitást középpontba helyező ideológiai keretet használ a politikai diskurzus alakítására. Az „ellenfelek” – legyenek azok külföldi erők vagy belső kritikusok – a nemzet egységét veszélyeztető tényezőként jelennek meg.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Gazdasági függés és klientúraépítés

„A Kárpátok Géniusza” a ’70-es években nagyméretű ipari projekteket indított, külföldi hitelekkel, később drasztikus megszorításokat vezetve be az adósságok visszafizetésére. Bár a gazdasági rendszer nem volt piacgazdasági, a központi újraelosztás révén klientúrarendszert épített ki. A a magyar  példa más gazdasági keretek között, de hasonló logika mentén működik: állami megrendelések, pályázatok és támogatások útján hozott  létre egy politikailag lojalitáson alapuló vállalkozói réteg, amely a ráosztott szerepet, namcsak a hatalom fenntartásában, de újrateremtésében is.

Intézményes önigazolás

A román diktátor uralma alatt a népszavazások és választások előre eldöntött eredményekkel szolgálták a rendszer legitimitását. A mai demokratikus keretek között működő Magyaroroszágon formailag érvényes és szabad választások zajlanak, azonban az intézmények torz működése – például a választási szabályok egyoldalú (folyamatos) módosítása, az ellenzék ellehetetlenítése – csökkenti azok valódi pluralizmusát. Az „illiberális demokrácia” megfogalmazása ideológiai alapot teremt egy autoriter hatalomgyakorlás demokratikus köntösben való működtetéséhez.

Az efféle mintázatok tanulmányozása nem csupán történelmi érdekesség, hanem tanulságos útmutatás lehet arra nézve is, hogyan ismerhetők fel az autokratikus hajlamok a demokratikus díszletek mögött.

Szájer kipihent-agyú véleménye: lázas tempóban fordítják a magyar kormányzást leíró irodalmat

Ezeket látta már?

A jövőben felfüggeszthetik azoknak a kettős állampolgároknak a magyar állampolgárságát, akik veszélyt jelentenek Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. A parlament szerdán 133 igen, 48 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett elfogadta Halász János fideszes országgyűlési képviselő törvényjavaslatát, amely alapján akár Soros György magyar–amerikai üzletember magyar állampolgárságát is felfüggeszthetik, ahogy arra Gulyás Gergely is utalt egy márciusi kormányinfón.

A lényeg…

Az elfogadott törvényjavaslat szerint a jövőben annak a magyar állampolgárságát függeszthetik fel:

• aki a magyar állampolgársága mellett valamely nem EGT-állam (ide vették az uniós tagjelölt országokat is) állampolgárságával is rendelkezik, és
• „aki olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára”.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Vásárhelyi Mária: Orbánéknak a kettős állampolgárság ügye nem szolgált mást, mint voksvásárlást

Hogy ne legyen félreértés…

A törvényben azt is részletezték, hogy ki jelent veszélyt Magyarország közrendjére és nemzetbiztonságára.

• Az, aki egy harmadik állam (nem EGT-állam) hadseregében vagy annak közszolgálatában szolgál, kivéve, ha egy Magyarországgal szövetséges államban teszi ezt, pénzt kap érte, és „a szolgálat jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére”.
• Azt is ide sorolták, aki „idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végez”;
• olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot, vagy annak tagja, amely a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül, vagy
• jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, amely Btk. szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet (külön is kiemelték a népirtást, az emberiesség elleni bűncselekményt, az apartheidet, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását, az alkotmányos rend elleni szervezkedést, a hazaárulást, a hűtlenséget, az ellenség támogatását, a kémkedést, a terrorcselekményt és a terrorizmus finanszírozását).

A törvény szerint az állampolgárság felfüggesztése előtt mérlegelni kell az érintett Magyarországhoz fűződő tényleges kapcsolatait, az egyéni és családi életre gyakorolt hatásokat, valamint a veszélyt jelentő magatartás óta eltelt időt és az érintett jelenlegi élethelyzetét.

Az Orbán-Lánczi páros nagytakarítási 'suvick'-listája a parlamenti 'bátrak' előtt

A magyar állampolgárság felfüggesztését a kormány rendeletében kijelölt minisztere rendelheti el

Azt még nem tudni, hogy ki lesz ez a miniszter. A felfüggesztés időtartama legfeljebb tíz év lehet. A javaslat szerint

az állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatban „bárki bejelentést tehet”, de az eljárást nem bejelentésre indítja a miniszter, hanem hivatalból. A miniszter a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást végezhet, és kikérheti a Nemzeti Információs Központ, valamint a rendőrség véleményét is.  A magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot az érintettel közölni kell és a Hivatalos Értesítőben közhírré kell tenni. Az érintett állampolgár 30 napon belül fellebbezhet a döntés ellen, amit a Kúria 30 napon belül közigazgatási perben bírál el.

Aki a felfüggesztés ideje alatt

„hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt”, annak a törvény szerint visszaállítható a magyar állampolgársága.

Erről szintén a miniszter dönt, és a törvény szerint a visszaállítás a felfüggesztés ideje alatt kizárólag egyszer kérelmezhető. Az is bekerült a javaslatba, hogy ha az érintett időközben hontalanná válna, akkor a magyar állampolgársága visszaáll.

A törvény a kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.

Csak úgy…

A módosítás ellen magyarországi nemzetközi jogászok állásfoglalásban tiltakoztak, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje is aláírt.

„Megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel”

– fogalmaztak az állásfoglalásban.

Érdekes lehet a vasárnapi ebéd... - Sulyok Tamás lánya és veje is aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság melletti állásfoglalást

Csak úgy 2.

A kormányközeli Magyar Nemzet „értesülései” szerint Orbán Viktor a Fidesz–KDNP balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén dobta be az ötletet februárban, hogy tiltsák ki Magyarországról azokat, akik a USAID-en keresztül támogatást kaptak az Egyesült Államoktól. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később egy kormányinfón állította, hogy ennek nincs valóságalapja, és nem lehet magyar állampolgárokat csak úgy kitiltani, mert akkor hontalanná válnának. Azt azonban ő is elismerte, hogy készül erről a tervezet, és többes állampolgároknál akár a tiltás is előfordulhat.

„A sajtó ebből a szempontból nagy találati pontossággal dolgozik”

– válaszolta Gulyás márciusban arra a kérdésre, hogy a készülő törvény érintheti-e Soros Györgyöt.

A most elfogadott törvényt egy áprilisi Alaptörvény-módosítással készítették elő

Bekerült a gránitszilárdságú dokumentumba, hogy ugyan senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani, de

„a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető”.

A módosítás szerint

a felfüggesztéssel érintett személy a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát.

A magyar állampolgárság határozott időre történő felfüggesztése teljesen új fogalom a magyar jogrendben, de még nemzetközi viszonylatban sincs példa hasonló megoldásra. Jól mutatja az alkotmánymódosítás abszurditását, hogy a magyar állampolgárságot maga az Alaptörvény is erősen védi. Az európai állampolgársági egyezményhez hasonlóan tiltja például a jogszerűen szerzett állampolgárságtól való megfosztást, ami legutóbb a Kádár-korszakban volt gyakorlat. Az alkotmányban rögzített védelem alapvető része, hogy a magyar állampolgár bármikor visszatérhet Magyarországra, és feltétel nélkül az országban tartózkodhat, illetve kiutasítani sem lehet innen. A magyar állampolgárság visszavonására is csak akkor van lehetőség, ha az illető csalással szerezte az állampolgárságot, de ezt is csak egy bizonyos időn belül lehet megtenni. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Bécsben működő CEU professor emeritusa szerint értelmezhetetlen, kivitelezhetetlen és az alapjogokkal összeegyeztethetetlen az Alaptörvény magyar állampolgárság felfüggesztésről szóló rendelkezése.

„Annyira abszurd, mintha arról beszélgetnénk, hogy milyen színű a kopasz angyalok haja”

– mondta a jogász a Telexnek.

134 bátor 'igen': Polt Péter Alkotmánybíróság elnöke, Kozma Ákos új alkotmánybíró, Nagy Gábor Bálint új legfőbb ügyész

A magyar állam pert indít az Európai Unió Bírósága ellen, hogy így támadja meg a testület azon döntését, amely naponta egymillió eurós büntetést szabott ki Magyarországra a menekültügyi szabályok be nem tartása miatt – jelentette be Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György szerdán a TV2 Mokka című műsorában.

Ügyvédre kellenek a millióink

Az MTI beszámolója szerint Bakondi azt mondta, az Európai Unió számos esetben indított eljárást Magyarország ellen a menekültek miatt, ezek között van az az ügy is, ami miatt naponta egymillió eurós bírságot szabtak ki az országra. Hozzátette,

„az EU azt akarta elérni, hogy a migránsok Magyarországon nyújthassák be a menekültkérelmüket, és ne egy másik országban, például Szerbiában”.

A miniszterelnök főtanácsadója szerint ebben az ügyben

egy lehetősége van a kormánynak: egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indítanak pert az unió bírósága ellen.

Azt mondjuk nem vették számításba a mindenre gondolók, hogy esetleg eleget lehetne tenni a közösség, amihez tartozunk, elvárásának és törvényének, emellett és kifizethetné az eddig a saját hibájából növekvő büntetést.

A  „komoly reputációval rendelkező” ügyvédi csapatnak két olyan munkatársa is van, aki korábban a bíróság tagja volt.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Ön hallott mostanság Orbántól az uniós bírságról, ami mára 463 millió euróra, azaz 187 milliárd forintra duzzadt? - Juszt László heti kérdései...

Soha nem voltunk célország…

Bakondi arról is beszélt, hogy 2015-ben Magyarországot súlyosan érintette a migrációs helyzet,

„két hónap alatt 400 ezer illegális bevándorló özönlött át a határon”, ezért a kormány nemzetközi példák alapján műszaki akadályrendszer építése, jogi határzár és a rendőri, katonai erők felhasználása mellett döntött.

Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok, köztük a tranzitzónák miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami levelezés után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert, és ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez.

Az Európai Unió Bírósága végül tavaly nyáron összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon mintegy 80 milliárd forintra) büntette Magyarországot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, ráadásul a büntetés naponta egymillió euróval tovább emelkedik. 

Uniós fizetési felszólítást kapott az Orbán-kormány - Levonnák a pénzt – ha lenne miből, de.....

A magyar kormány hivatalosan tavaly év végén döntött

arról, hogy jogi lépéseket kíván tenni az ügyben, ezért a 2025-ös költségvetésből 600 millió forintot elkülönítettek erre a célra. Az Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki arról, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja a bírságot, a 600 millió pedig arra kell, hogy nemzetközi jogi szakértők bevonásával lépjenek. A 2024 decemberében megjelent Magyar Közlönyben megjelent dokumentum arra a perre hivatkozik, amiben az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon közel 80 milliárd forintra) büntette a magyar hatóságokat, mert a testület szerint szándékos kijátszották az uniós menekültügyi szabályokat. Ez „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”, és a többi országra hárítja a kormány felelősségét. Az összeg naponta egymillió euróval tovább emelkedik. A kormány novemberben maga vallotta be, hogy nagyjából a büntetés kiszabása óta nem jöttek a felzárkóztatási támogatások, az EUrologus szerint egyszerűen nem volt elég számla, amiből levonhatták volna a pénzt.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket, amelyekkel az ítélet következményei elháríthatók lehetnek.

Nicsak! Itt egy újabb 10 millió eurós (3.600 millió forintos) büntetés, amit ki fizet ki? Na ki? Hát mi, mindannyian!

Lattmann Tamás alkotmányjogász olvasata

„Na de hol fogjátok beperelni az Európai Bíróságot, ti túlfizetett ócska szerencsekerekek?

Esetleg csinálunk a kétharmaddal külön EU-EU bíróságot, kinevezünk oda is néhány bohócot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodából, vagy mi a terv? (…) Csak mondom, hogy ez már tényleg akkora baromság, hogy aki allami vezetőként aláír egy ilyen megbízást, annak tényleg nincs mentsége.

De mondok jobbat.

Azt az ügyvédet, aki egy ilyen baromságot elvállal, kulturált jogállamokban úgy basszák ki a kamarából, hogy csak csörömpöl Kormányváltás eseten ennek az irodának kampó. Nálunk. Európában amúgy is, kormányváltás nélkül is. Szóval jo drága lesz, beindulhat a pénzmosoda. Rogan „feltalálói díja” ehhez képest kismiska…”

Másik posztjában így ír:

„Szóval miután éjjel megtaláltam a szállásomat az éjszakára, reggel 7 körül rögtön a Klubrádión kezdtünk ezzel a „pereljük az EU bíróságot zöldséggel”. A visszafejtések (illetve néhány kiváló szakértő kollégával való gyors konzultáció) eredményeképpen a következőre sikerült jutnom, miközben maga a kormány hallgat a részletekről:

a belengetett per jó eséllyel arra lő, hogy van lehetőség a szerződésen kívül okozott károkat ráverni az EU-ra, illetve annak intézményeire. Erre öt éves határidő van, szóval abba beleférnek. Ezt a keresetet az uniós bíróság első fokán (General Court, magyar hivatalos nevén Törvényszék, de rohadjak meg, ha én ezt a fordítási szörnyszülöttet valaha leírom) kell benyújtani, és maga a Bíróság dönt róla.

Az ötlet képtelensége ott van, hogy

• 1) még ha a kormány vitatja is a bíróság büntetést kiszabó ítéletet, nehezen állítható, hogy az szerződésen kívüli károkozás lenne, hiszen a kötelezettségszegési ítélet az alapító szerződés alkalmazásával született,
• 2) ha ennek a keresetnek a bíróság helyt ad, azzal lényegében plusz fellebbezési jogot teremt az alapító szerződések által kialakított kötelezettségszegési eljárás rendszerében, tehát ő maga sérti meg az alapító szerződéseket.”

Lattmann Tamás megfejtése a Harcosok Klubja-sztorira

Alig lett Polt Péterből legfőbb ügyészből alkotmánybíró, az Országgyűlés szerdán már meg is választotta őt az Alkotmánybíróság új elnökének. A képviselők titkos szavazáson döntöttek: 134-en támogatták a kinevezését, 13 képviselő nemmel szavazott. A parlamentben megjelent Sulyok Tamás köztársasági elnök is, és elsőként gratulált neki. Az ellenzéki képviselők többsége nem vett részt a szavazáson, és az eskütételre se ment be tiltakozásul.

Feltöltés

Május elején jutott eszébe Kövér Lászlónak, hogy az Alkotmánybíróság több mint egy hónapja a törvényileg előírt 15 helyett csak 12 fővel működik. Így csináltak alkotmánybírót először a két fideszes jelöltből, Polt Péterből és Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszterből. Utólag aztán Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lett a harmadik jelöltjük. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.

„Mindig is érdekelt az alkotmányjog, elsősorban az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása, a szuverenitás”

– mondta a bizottsági meghallgatásán Polt Péter.

Az 1994-es választáson még fideszes képviselőjelöltként indult, majd 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt választották meg először legfőbb ügyésznek, és hat évig töltötte be a tisztséget. 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után újra őt nevezték ki a legfőbb ügyésznek, és komoly szerepe van abban, hogy az elmúlt 15 évben olyan korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi. Gulyás Gergely nem tartotta méltányosnak, hogy Poltot elfogultsággal vádolják csak azért, mert a rendszerváltás után a Fidesz tagja volt. Szerinte azt senki nem kifogásolta, hogy a két korábbi legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán és Kovács Tamás a rendszerváltás előtt párttag volt. Poltnak emiatt le kellett mondania a legfőbb ügyészi posztról, amiben 2019-ben erősítették meg legutóbb. Mandátuma 2028-ig tartott volna. Utódját, Nagy Gábor Bálintot szintén szerdán szavazta meg az Országgyűlés, akit így a fideszes többség 2035-ig bebetonozna. A kormány szerint viszont a váltás nem arról szól, hogy a Fideszben attól tartanának, elveszítik a jövő évi országgyűlési választást.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Polt Péter Sulyok Tamásnál járt és, ha már ott volt, lemondott - Frissítve némi 'Sulyoksággal'...

Kozma Ákos alkotmánybíró lett

A legutolsó hiányzó alkotmánybírót is megválasztotta szerdán az Országgyűlés. A Fidesz javaslatára Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lett az Alkotmánybíróság új tagja, a másik két fideszes jelölt, Polt Péter és Hende Csaba után. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.

Kozmát a titkos szavazáson 134 képviselő támogatta, 13-an nemmel szavaztak.

Kozmát 2019-ben nevezték ki az alapvető jogok biztosának. Így ő volt az ombudsman, amikor 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége alsóbb, B kategóriába sorolta át a magyar állami intézményt. Ez azzal jár, hogy a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga, és nem viselhet tisztséget a szervezetben, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem vehet részt aktívan. Hazai jogvédők többször kritizálták Kozma Ákos hivatalát: a Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság arra jutott tavaly, hogy Kozma Ákos kiüresítette a pozíciót, így az érintettek már inkább nem is fordulnak hivatalához.

Kozma 2021-ben ombudsmanként nem vizsgálta felül a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt, nem sokkal később pedig úgy nyilatkozott: Magyarország egy modern demokratikus jogállam.

Az immáron 15 fősre kiegészült Alkotmánybíróság tagjai: Czine Ágnes, Handó Tünde, Haszonicsné dr. Ádám Mária, Hende Csaba, Horváth Attila, Hörcherné dr. Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Kozma Ákos, Lomnici Zoltán, Márki Zoltán, Patyi András, Polt Péter, Schanda Balázs, Szabó Marcel, Varga Réka.

VIA Telex

12 évre 'köbe vésték' Polt Pétert, Hende Csabát és más 'finomságok' - Szavazgatnak a közszolgák....

Hadházy Ákos különvéleménye

Magyar György: Poltot nem kirúgják, hanem ördögi hatalmi játszma folyik az ügyészség és az Alkotmánybíróság feletti hatalom átmentése érdekében

Ha Gulyás Gergely, -akit jelenleg Miniszterelnökséget vezető miniszterként tartunk el- akkor Kormányinfó! Nagyjából ez ugrik be elsőként azoknak, akik egyáltalán tudják, hogy kicsoda Gulyás és mi fán terem a heti rendszeres Fidesz-tájékoztató. Úgy tűnik, az idők szele és a mérési adatok elérték a minisztert is, mert tőle szokatlan dologra vállalkozik….

Indul a katonás hangzású „Terepszemle!”

„Új sorozat kezdődik közösségi oldalaimon, a cél az, hogy a kormányzati munkát és eredményeit – őszintén, közvetlenül, az irodai környezetet hátrahagyva – mutathassuk be.

Fontos, hogy tényszerűen világítsunk rá, egy-egy területen milyen előrehaladást értünk el, illetve milyen nehézségekkel szembesülünk. A csütörtökön megjelenő első epizódban Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel szó lesz energiapolitikáról, energiabiztonságról, környezettudatosságról és a jövő Magyarországáról. „

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

Orbán Viktor újra bárhol felütheti a fejét..... - Újra titkosan jár országot a miniszterelnök

Gulyás „energiatakarékos” próbajátéka

Gulyás Gergely elsőre nem olyan típusú országjárásra vállalkozik, mint kollégája, Lázár János, az ajánlója alapján feltételezhető, hogy nem tervezi a „köz” bevonását a beszélgetésbe, egyszerűen kamera előtt maga mellé véve egy társát a pártból felmondják az aktuális penzumot. Az még nincs kipróbálva, hogy a közlekedési miniszter által vitt séma miként menne neki, de várjuk meg, mi lesz belőle.

Lázár az Ő infóján: 'az egész jelenlegi politikai helyzetet Novák Katalin és Varga Judit okozta'

Rogán Antal miniszter azt ígérte tavaly, hogy az idén már nem módosítják a választási törvényeket. Nem először érhetjük hazugságon a kormány valamelyik emberét: mégiscsak belenyúlnak a szabályokba. Egyetlen tollvonással megszüntetnék az egyéni jelöltek kampányköltéseinek korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, az ÁSZ pedig nem is ellenőrizhetné a pénzek forrását és felhasználásának módját. Mondhatnák, hogy ügyes húzás. Amennyiben a KDNP-s képviselők javaslatát elfogadják – és miért ne tennék? –, a NER oligarcháin múlik, hány milliárddal tolják meg 2026-ban a fideszes jelöltek kampányát.

A parlament tavaly decemberi ülésén 134 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a választási törvény módosítását, amelynek értelmében átrajzolják az eddigi választási körzetek határait. Ezzel Budapesttől két mandátumot vettek el. Rogán Antal miniszter viszont mindenkit megnyugtatott, hogy a választás előtti évben már nem szeretnék módosítani a jogszabályt.

Éjfél előtt egy perccel -szokása szerint- Semjén Zsolt benyújtotta a választási törvény módosítását!

Az ígéret szép szó…

Csakhogy mindössze három pontból álló újabb törvénymódosító javaslattal írná felül az országgyűlési választási szabályokat három KDNP-s képviselő: egyetlen tollvonással megszüntetnék a kampányköltések korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. Így azt is, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizhesse a pénzek forrását és felhasználásának módját. Eddig a jelöltek ötmilliót költhettek, a tervezet elfogadása esetén viszont a határ a csillagos ég lesz. A pénteken benyújtott előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásáról a parlament az összes ellenzéki párt nem szavazata ellenére hétfőn már döntött is. Az ÁSZ eddig sem sokat tett e törvényi kötelezettségének teljesítése érdekében – akkor is legfeljebb az ellenzék tevékenységét kifogásolta itt és itt –, ezért végülis egyszerűbb, ha nem ellenőriznek semmit. Ez már csak azért is jobb megoldás, mert a Fidesz gazdálkodásában is bőven találhattak volna hiányosságokat. Erre a visszásságra a három KDNP-s honatya javaslata frappáns választ adna.

Érdemes emlékeztetni az EBESZ jelentéseire

A szervezet több korábbi ajánlásban figyelmeztetett arra: Magyarországon a választási rendszer esélyegyenlőséget sértő hiányossága egyebek mellett, hogy a kampányok során az állami és a pártfunkciók összemosódnak, emellett kifogásokat fogalmaztak meg a médiaszabadság, valamint a kampányfinanszírozás esetében. Az Európai Parlament magyarországi ügyekben illetékes jelentéstevője, Gwendoline Delbos-Corfield pedig még 2021 októberében az Euronewsnak azt mondta, nem lehetnek tisztességesek a magyarországi választások, mert az ellenzék nem kap teret a közmédiában. A francia zöldpárti EP-képviselő szerint Magyarországon egypártrendszer van. A szuverenitás jegyében külföldről a pártok és jelöltek továbbra sem kaphatnának a kampányhoz támogatást, miként hazai jogi szervezetektől sem. Azt azonban a jövőben semmi nem tiltaná, hogy a politikai szervezetek magyar magánszemélyektől bármennyi pénzt elfogadhassanak, és a rendelkezésre álló forrásokat egyéni jelöltjeik útján külső kontroll nélkül szinte bármire elkölthessék. A Btk. legfeljebb azt tilalmazza, hogy a választói akarat befolyásolása érdekében a jelöltek a választóknak anyagi juttatást ígérjenek. Legalábbis a kampány ötven napja alatt.

Az ördög azonban a részletekben rejlik

Az a jelölt, aki megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, a kampányidőszakban a pénzügyi lehetőségei szerint vásárolhat óriásplakáthelyeket, nyomtathat szórólapokat, fizethet számtalan agitátort, és korlátozás nélkül tarthat kampányrendezvényeket stb. Akár falunapokat is, ahol vendégül láthatja a választókerülete apraja-nagyját. Ami nem tilos, mint elvileg a krumpliosztás.

Ám kinek telik erre?

Annak a pártnak a jelöltje, amely mögött a NER oligarchái állnak, biztosan nem küzd majd filléres gondokkal. Azt ugyanis a hatályos szabályozás is megengedi, hogy például Mészáros Lőrinc – aki egymaga 35 milliárdot vett ki a cégeiből –, Tiborcz István vagy Szijj László az osztalékából magánemberként támogassa a Fideszt. Ezt a sok-sok milliárdot a párt meg leoszthatja az egyéni jelölteknek, akik így szinte felmérhetetlen anyagi erőforrással rendelkezhetnek.

És akkor még nem is beszéltünk a közösségi médiáról

A politikai hirdetésekre a helyi tévék és rádiók, internetes újságok tekintetében még változatlanul szigorú szabályok vonatkoznak majd, ám ez nem érvényes a többi felületre. Facebook, YouTube, TicToc stb. – teljesen szabad a gazda. A fideszes jelöltek annyit költhetnek hirdetésekre, ami a csövön kifér.

Az EBESZ szerint a magyar választási rendszer egyik legfőbb hiányossága az esélyegyenlőség hiánya. Erre a Fidesz nem létező szatellitpártja igazán adekvát megoldást kínál. Lázár Jánost idézve ugyanis

„akinek nincs semmilye, az annyit is ér”.

Jövő tavasszal meglátjuk, igaz-e a magyar közmondás: pénz beszél, kutya ugat? Esetleg ezúttal az eb kerül ki győztesen a választási versengésből?

Forrás

A Fidesz-kormány az eltelt 15 évben be nem tartott ígéreteiből készült ez a 7 pontos összeállítás, ami megmutatja, mennyire gondolja komolyan Orbán Viktor, amit mond. 

Egy politikai mérleg

A választási kampányok során megfogalmazott ígéretek fontos szerepet játszanak a választói bizalom kiépítésében. A Fidesz–KDNP pártszövetség 2010-es hatalomra kerülése óta több választást is megnyert, többek között azzal, hogy konkrét és jól kommunikált ígéreteket tett különféle társadalmi csoportoknak. Ugyanakkor a kormányzás során számos olyan vállalás maradt teljesítetlenül, amelyet korábban a ők is kiemelten kezeltek. Ezek az elmaradt intézkedések és visszavont ígéretek jelentős hatással voltak a közbizalom alakulására, különösen a gazdaság, az oktatás, az egészségügy és a demokratikus intézményrendszer terén.

Hét kiemelten fontos ígéret

1. Az  adóbevallás elfér egy söralátéten

A Fidesz 2010 előtt azzal kampányolt, hogy csökkenteni fogja az adóterheket, egyszerűsíti a rendszert, és egykulcsos személyi jövedelemadót vezet be. Ez utóbbi ugyan megtörtént, azonban az adórendszer általánosságban nem vált egyszerűbbé. Ezzel párhuzamosan a rejtett adók, például az ágazati különadók, tranzakciós illetékek, vagy a cafeteria adózása megnehezítette a vállalkozások és magánszemélyeknek tervezhetőséget. Az ígéret a kiszámíthatóbb és átláthatóbb adórendszerről így nem teljesült maradéktalanul.

 2. Egészségünkre!

A Fidesz több választási ciklusban is ígéretet tett az egészségügy megerősítésére. Az „államosított” kórházi rendszer és a kancelláriai rendszer bevezetése azonban nem eredményezte a szolgáltatások színvonalának érdemi javulását. Az infrastruktúra fejlesztésére ugyan sor került, de az orvoshiány, az ápolói pálya elvándorlása és a szakrendelésekre való hosszú várakozási idők továbbra is súlyos problémát jelentenek. A járványhelyzet idején az egészségügyi rendszer tartalékainak hiányosságai is felszínre kerültek, aláásva a korábbi reformígéretek hitelességét.

„Közös kiállás egy jobb egészségügyért” - Tüntetés élőben, akár a fotelból....

  3. Tanulás, tanítás

A kormány korábban többször ígérte az oktatás színvonalának emelését, a tanárok megbecsülését és a versenyképes tudás biztosítását a fiatalok számára. Az állami fenntartás kiterjesztése (KLIK), a tantervi központosítás, valamint a NAT módosításai azonban számos szakmai kritika tárgyává váltak. A pedagógusbérek emelését többször is kilátásba helyezték, ám azokat részben EU-s forrásoktól tették függővé, így a reformok egy része nem valósult meg a várt mértékben. A tanárhiány és a diákok teljesítményének romlása tovább rontotta a közoktatás megítélését.

Fantasztikus kirúgott/kilépett tanár-végzős diák találkozó a Radnótiban

  4. „A korrupció az, amiből kihagynak?„

A Fidesz 2010-ben még az „elszámoltatás” jelszavával indult, amely a korábbi kormányok korrupciós ügyeinek feltárását célozta. Azonban érdemi számonkérések elmaradtak, és azóta a hazai és nemzetközi korrupciós jelentések egyaránt romló tendenciát mutatnak Magyarország megítélésében. Az állami beszerzések átláthatóságának hiánya, az uniós források elosztásának politikai színezetű eltorzulása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos viták mind azt mutatják, hogy az eredeti korrupcióellenes ígéreteket senki nem gondolta komolyan

  5. A demokrácia,  jogállamiság?

A Fidesz többször hangsúlyozta, hogy kormányzása alatt a nemzeti szuverenitás és a demokrácia megerősítése lesz a cél. Ennek ellenére több intézkedés – például a médiapiac koncentrálása, az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése, a választási rendszer átalakítása –felháborodást  váltott ki a jogállamiság nemzetközi megítélésével kapcsolatban. A civil szféra mozgásterének szűkítése és az egyetemi autonómia korlátozása is ellentmond a jogállamiság megerősítésére tett vállalásoknak.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>

A demokráciáért, a gyerekekért! - Ma este youtuberek és barátaik tüntetnek a Hősök terén

    6. A fiatalok és családok támogatása

A Fidesz-kormány kommunikációja középpontjában a családok támogatása áll. Valóban bevezettek több családtámogatási formát (CSOK, babaváró hitel), de ezek elsősorban a középosztálybeli, városi rétegek számára voltak elérhetők. A vidéki, alacsony jövedelmű családok nagy része nem tudott élni ezekkel a lehetőségekkel. A fiatalok kivándorlási aránya – különösen a diplomásoké – továbbra is magas maradt, ami arra utal, hogy a hosszú távú jövőkép és az életesélyek nem javultak érdemben.

    7. Átláthatóság és társadalmi párbeszéd

A Fidesz-kormány a nemzeti konzultációkat a társadalmi párbeszéd eszközeként mutatta be. Ugyanakkor a döntéshozatal jellemzően zárt, a társadalmi egyeztetés minimális, a szakmai szervezetek véleménye, ha az nem egyezik a kormányéval  figyelmen kívül marad. Az érdemi párbeszéd hiánya szintén szembemegy a korábban tett vállalásokkal.

Tévedés ne essék, ez nem a teljes lista,

csak néhány kiragadott, amelyeknél az ígéretek és a valóság közötti eltérések különösen érzékelhetőek a Fidesz-kormány esetében. A hosszútávú társadalmi bizalom fenntartása érdekében elengedhetetlen lenne végre a vállalások következetes számonkérése és az átlátható kormányzás gyakorlata.

Ezeket látta már?

Rubikon: a fiatalok többsége kormányváltást akar!