Kerítésen innen

Mi felett őrködik valójában az Állami Számvevőszék? – I. rész

2020.09.25 06:55

Megosztás

Egyre többször merül fel a vád, hogy az elvileg független Állami Számvevőszék munkája politikailag befolyásolt. Noha a szervezet munkájának csak kis részét teszik ki a politikailag érzékeny ügyek, a jogállam szempontjából ezeknek van jelentősége.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fő feladata a közpénzek elköltésének ellenőrzése

Kétrészes cikksorozatunk első részében azt nézzük meg, mi egy számvevőszék feladata, és hogyan kommunikálja az ÁSZ vizsgálatainak eredményét politikailag kényes ügyekben.
A második részében azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.

„Figyelemfelhívás a Színház- és Filmművészeti Egyetem átadás-átvételével kapcsolatban”

címmel hozott nyilvánosságra egy közleményt az Állami Számvevőszék szeptember elején. Ebben arról írnak, hogy az

„SZFE gazdálkodását mintegy 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik”,

valamint, hogy a

„korrupciós veszélyek és szabálytalanságok ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakítása” nem volt szabályos.

A „számos hiányosságot” feltáró vizsgálat a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozott,

a vizsgálat pedig öt évvel ezelőtt zárult le. Tartottak egy utóellenőrzést 2018 elején, majd egy másik vizsgálat is zajlott 2019-ben, de az is lezárult más majdnem másfél éve. Az ÁSZ mégis az egyetem átalakítása miatt kitört botrány közepén tartotta fontosnak nyilvánosságra hozni ezt, a konkrétumokat nélkülöző közleményt.

Az ÁSZ száraz, jogi nyelvezetével ellentétben az SZFE-vel kapcsolatos cikk másfajta hangot üt meg. A kormánymédia hangzatos címekkel át is vette a közleményt, melynek tartalmát amúgy az egyetem vezetése cáfolta.

„Az SZFE-ügyben tett nyilatkozat az ÁSZ eddigi legpártosabb állásfoglalása. Nyugodtan értékelhető határátlépésként, mintha a látszatra se adnának már”,

mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Szabad Európának.

Az ÁSZ feladata

Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Van is számvevőszék az EU minden országában, sőt az uniós források felhasználása felett az Európai Számvevőszék is őrködik.

Alapvetően kétféle számvevőszéki felfogás létezik. A latin típusú, „jogi-minimalista” felfogás szerint csak azt nézik, hogy az adott szervezet betartotta-e a jogszabályokat.
Az angolszász típusú számvevőszékek viszont az ellenőrzésen túl elemzésekkel, javaslatokkal is igyekeznek segíteni a közpénzek hatékonyabb felhasználását.

„Noha a jogias felfogás visszaszorulóban van,

és az ÁSZ is igyekszik magát egy modern szervezetnek feltüntetni, a magyar szervezet hagyományosan a latin felfogás szerint működik. Néha nekifutnak, hogy mondjanak többet is annál, hogy az adott szerv megfelel-e a jogszabályoknak, de ajánlásokat tenni már jóval nehezebb feladat. Nem is megy az Állami Számvevőszéknek, nincs meg hozzá a szervezeti tudás sem”, mondta egy a szervezet működését követő közgazdász a Szabad Európának.

„A szervezet 2010 előtt sem volt a közpénzek feddhetetlen őre. Senki nem gondolta komolyan, hogy majd az ÁSZ fog rendet tenni”

-fogalmazott egy jogász forrásunk.

„Kovács Árpád (az ÁSZ elnöke 1997 és 2010 között) úgy vezette a számvevőszéket, hogy működése senkinek se fájjon. Főleg a pártokat ellenőrizte, de egyiküknél sem tárt fel soha komolyabb visszaélést”

– tette hozzá forrásunk, aki szerint a párt- és a kampányfinanszírozás szabályait gyaníthatóan megkerülte a legtöbb párt.

Kovács Árpád ideje alatt az ÁSZ nem tett különbséget kormányon lévő és ellenzéki párt között – 2010-es visszavonulásakor minden párt elégedetten is nyilatkozott Kovács munkásságáról.

Ez azonban pár évvel ezelőtt kezdett megváltozni

„Mivel a magyar jogrend alapvetően túlszabályozott, bármely szervezetnél lehet találni valamilyen szabálytalanságot. Az ÁSZ közleményeiből pedig nem derül ki, hogy a feltárt szabálytalanság milyen súlyos. Utánajárást igényel, hogy kívülről meg lehessen állapítani: komoly visszaélést tártak-e fel, vagy pedig csupán életszerűtlen szabályokat kerültek meg a normál működés érdekében. Ezzel a lehetőséggel pedig gyakran visszaél az ÁSZ” – mondta egy, az ÁSZ munkáját követő közgazdász forrásunk.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy

azokban az esetekben, ahol nincs politikai nyomás – és a számvevőszék vizsgálatainak túlnyomó többsége ilyen –, a szervezet korrektül, magas színvonalon végzi a munkáját.

Meglátása szerint a számvevőszék munkájának tehát csak kisebb része a problémás, de jogállami szempontból ezeknek komoly súlya van.

Két ügytípus adhat okot gyanakvásra, ezeket járjuk most körbe:

az egyik azon szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos, melyek valamiért fontosak a kormánypártoknak,
a másik típus pedig maguknak a pártoknak az ellenőrzése.

Kommunikációs eszköz

A jelentések kommunikációjában lévő lehetőséget 2010 után kezdte kihasználni a szervezet, mikor Domokos László lett az ÁSZ elnöke. Domokos 1991 óta volt tagja a Fidesznek, 1998 és 2010 között a párt országgyűlési képviselője is volt. Ezzel ő lett a pártatlan ÁSZ első olyan elnöke, aki közvetlenül a pártpolitikából érkezett a hivatal élére. Sokan attól tartottak, hogy ennek hatása lehet a szervezet munkájára.

Az egyik első nagyobb jelentőségű politikai természetű ügy, ugyanis, amiben megszólalt az ÁSZ, a jegybankhoz kötődik. Simor András kitöltötte 2013-ig szóló elnöki mandátumát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, de a Fidesz-KDNP kormány már 2010 után igyekezett minél jobban rontani az intézmény hitelességét.

Ebbe segített be a Domokos-féle számvevőszék, amikor egy tanulmányban a jegybank monetáris politikáját bírálta, illetve egy vizsgálat után konkrét törvénysértésekkel is megvádolta az MNB Simor-féle vezetését. Hasonlóra korábban nem volt példa.

Ezek után többször is előfordult, hogy az ÁSZ tekintélyét latba vetve igyekezett kisegíteni a kormányt.

Először 2016-ban merült fel, hogy a kormány kancellárokat nevezne ki a kórházak gazdasági menedzselésére

Az indoklás szerint az egészségügyi rendszer problémáit alapvetően az okozta, hogy a kórházak vezetése felelőtlenül bánik a rájuk bízott vagyonnal, ezért van külső szakemberekre, akik ezt a problémát majd megoldják.

Az ÁSZ ezután „súlyos gazdálkodási hiányosságokat” tárt fel számos kórháznál, a jelentésről először a kormánypárti Magyar Idők számolt be. Két év elteltével Domokos László már interjúban magyarázta a kormánylapnak, hogy a

„kórházak gazdálkodása anarchia és botrány”,

olyan jelentések alapján melyek már jóval korábban elkészültek.

Az Index ekkor meg is írta, hogy az ÁSZ elnökének egyenesen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott engedélyt az interjúra, méghozzá épp azért, hogy az ismét előtérbe kerülő kórházi kancellárok ügyét az saját tekintélyével is elősegítse.

Az SZFE előtti legfrissebb példa pedig idén év eleji,

amikor az ÁSZ arról adott ki egy nem teljesen egyértelmű közleményt, hogy az MTA kutatóintézeteinek kétharmadánál szabálytalanságokat tártak fel – még abban az időszakban, amikor a kutatóhelyek az Akadémiához tartoztak (hosszas vitákat követően a kormány végül 2019 szeptemberével az egész kutatóhálózatot az újonnan megalapított Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat alá rendelte).

Az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok lényege az volt, hogy az egyes intézeteknél kialakított szabályozások nem biztosították vagyonmegőrzést. Az azonban nem derült ki, hogy valójában történt-e vagyonvesztés, mert azt az ÁSZ nem is vizsgálta.

Míg azonban az eddig felsorolt esetekben az ÁSZ többnyire csupán az általa talált hiányosságokat kommunikálta a nyilvánosságban,

a Színművészeti esetében annyival tovább ment, hogy felszólította az egyetem vezetését, hogy adják át az irányítást a kormány által kinevezett kuratóriumnak.

E miatt értékelte Ligeti Miklós „szintlépésnek” a számvevőszék szeptemberi közleményét.

Megkeresésünkre Horváth Bálint, a számvevőszék szóvivője azt válaszolta, hogy az

„ÁSZ független a pártpolitikától, ugyanakkor a klasszikus értelemben vett politikai, vagyis aktuális közéleti kérdésekben kötelessége megosztani a nyilvánossággal a bizonyítékokra alapozott ellenőrzési tapasztalatait. Ebben az esetben is ezt tette.”

Azt is hozzátette, hogy az ÁSZ az elmúlt öt évben három jelentést készített az egyetemről, és azok szabálytalanságokat tártak fel. Arra kérdésre pedig, hogy most miért kellett ismét megszólalniuk egy korábban lezárt vizsgálattal kapcsolatban, Horváth azt felelte, hogy ÁSZ csupán

„felhívta az Egyetem lemondott vezetése, illetve az új kuratórium figyelmét a törvényi előírások érvényre juttatását biztosító átadás-átvétel előkészítésére, a közpénzekkel és közvagyonnal való átlátható elszámolás megteremtése érdekében”.

Az ÁSZ működését elemző cikkünk második részében azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.