Felhőtlen gyurcsányozás az ellenzéki oldalon, de vajon igazuk van-e?

A jövőévi önkormányzati és európai parlamenti választás közeledtével egyre többen keresik a választ az ellenzék sikertelenségére, de szinte mindenki csak magyarázkodásba fulladó magyarázatot ad, vagy a könnyebb utat választva elkezd felhőtlrn, parttalan  gyurcsányozásba gabalyodni..

Gyurcsányt lehet szeretni, vagy nem szeretni, de….

Talán nem volt még a történelemben egyetlen politikus sem, aki olyan mélyről tudta ismét felszínre küzdeni magát és közben még egy sikeres pártot is építeni maga köré, mint a DK alapító elnöke. Pedig az Ő megsemmisítéséért, kiiktatásáért mindet (is) megtett a Fidesztől egykori saját pártjáig, az MSZP-ig „sőt még azon is túl” a friss ember Márki-Zay Péter is,  de valahogy nem megy.

Gyurcsány az a fajta, akit ha kidobnak az ajtón, nem az ablakon somfordál vissza, hanem ugyan, ott rájuk rúgja az ajtót.

Emlékezzünk csak!

Mindig tudja, mi a követendő taktika, a 2014-es választáson még ki is mondta, hogy őt semmi nem érdekli csak, hogy pártja ott lehessen a küzdelemben és valóban mindent megtett a „klubtagságért” cserébe. Neki minden úgy volt jó, ahogy volt: hadd tekerjen a miniszterelnök-jelöltségért Mesterházy Attila és Bajnai Gordon, neki csak a részvétel lehetősége volt a fontos, nem a vezető szerepért (akkor még), csak pártja elismeréséért küzdött. Aztán ’18-ban már egyértelműbben fogalmazott, míg végül 2022-ben ténylegesen megérkezett ahhoz a kapuhoz, amin átlépve a DK és Ő lehet az ez ellen ugyan ágáló ellenzék vezetője, de legalábbis vezető ereje és ne feledjük, mindezt nem a nullárról indulva, hanem a mínuszból előretörve érte el.

Közben a többiek

Ez időtáját a többi, köztük sok régebbi ellenzéki párt is, az arcát keresi, önmeghatározási gondokkal küzd. Nem úgy a DK, amely folyamatosan halad egy stratégia és taktika mentén, sokkal inkább, mint a nagy ellenfél: a Fidesz, amelynek 1990-es évek közepétől már nincs se stratégiája, se identitása, a hatalom neki nem eszköz, hanem maga a cél. Ők szoktak a legtöbbet gyurcsányozni, de az ellenzék sem marad le sokkal.

Stratégia

„A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, amely gyakran az úgymond „győzelem” avagy egy probléma megoldása.”  (Forrás)

A  DK-n túli jelenlegi ellenzék képtelen felmutatni egyetlen karizmatikus személyt, akit ki lehet állítani Orbánnal szemben, márpedig amig nincs ilyen, addig a Fidesz vezére legyőzhetetlen. Ezek a pártok folyamatosan azon görcsölnek, legtöbbször pusztán önös érdekből, hogy az elkövetkező választáson mindenhol csak egyetlen induló álljon szemben a kormánypárt jelöltjeivel -ebben igazuk van még akkor is, ha legtöbbször az önös érdek mondatja ezt velük- akkor kérdem én, miért nem értik, hogy ugyanúgy egyetlen, minden támogatást bíró, nagyon karizmatikus személy vezetheti csak győzelemre az Orbán elleni erőket is, és ez az ember, nagy valószínűséggel nem Gyurcsány, de egyelőre köztük sincs.