Kerítésen innen
Félretesz havi 80.000-et? Ha nem, akkor Ön az MBH Bank szerint nem rendszeres megtakarító
Azok a „sokak”, akik a hónap végéhez közeledve kicentizve töltik meg a bevásárlókosarukat a közértekben, ezzel a problémával nem kell szembenézniük, bár biztosan szívesen foglalatoskodnának a bank kutatásában szereplő dilemmával.
A megtakarítással rendelkező magyar lakosság 48 százaléka alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta, mintegy 80 ezer forinttal tudják növelni megtakarításukat
– közölte az MBH Bank reprezentatív kutatása alapján.
Reprezentatív….
Az MBH Bank 2022 után idén újra reprezentatív kutatást végzett a magyar lakosság körében, amely arra kereste a választ, hogy milyen formában tartják a megtakarításaikat, félretett pénzüket az emberek, és mi az, ami fontos számukra egy-egy pénzügyi befektetés, megtakarítási termék esetén. A felmérésből kiderült, hogy az egyes jövedelmi csoportok között nincsenek jelentős különbségek a rendszeres megtakarítások összege szempontjából.
A legtöbben 100 ezer forintot, vagy annál kevesebb összeget tesznek félre rendszeresen. A legnagyobb összegű átlagos megtakarítással a 35-44 éves korcsoportba tartozó válaszadók rendelkeznek, ezt követi a 25-34 éves korosztály.
A megtakarítók 37 százaléka a fizetés megérkezését követően azonnal félreteszi az elkülöníteni szándékozott összeget, a havonta megtakarítóknak pedig 65 százaléka tesz így.
A válaszadók 33 százaléka akkor fekteti be a megtakarított összeget, amikor a havi jövedelemből összegyűlik akkora összeg, amit már érdemesnek tart a befektetésre
– olvasható a közleményben.
Nem mindegy a „hogyan”
Kitértek arra, hogy a megtakarítási formákat illetően az látszik, hogy
a 800 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkezők jelentős része, 42 százaléka még mindig lekötés nélkül, folyószámlán tartja a megtakarítását, ugyanakkor a készpénz (33 százalék) sem vesztett népszerűségéből, és az állampapír (24 százalék) is tartja dobogós helyét.
Kiemelték, ugyanakkor erősödik a lakosság érdeklődése a kriptovaluták, és az NFT-k (non-fungible token) iránt, a válaszadók 10 százaléka jelölte meg ezeket jelenlegi megtakarítási eszközeként.
Vezet az álllamapír
Arra a kérdésre, hogy milyen befektetési formát választana, ha most kellene befektetnie egymillió forintot, a kitöltők jelentős része – csakúgy, mint a bank által 2022-ben elvégzett felmérés során – ismét az állampapírt jelölte meg. Ugyancsak népszerű az állampapír a 800 ezer forint felett keresők körében is: mind a meglévő, mind pedig a vágyott megtakarítások között ez az eszköz szerepel az első helyen. Arra a kérdésre, hogy hol rendelkeznek megtakarítással, a válaszadók szinte fele-fele arányban jelölték meg a kereskedelmi bankokat (54 százalék) és a Magyar Államkincstárt (56 százalék), 16 százalék pedig alapkezelőnél tartja a pénzét – írják a közleményben.
Fő a biztonság
A felmérés arra is kereste a választ, hogy mi a legfőbb szempont a befektetések megválasztásánál. Az eredmények alapján az egyik legfontosabb továbbra is az, hogy biztonságban legyen a befektetett tőke, noha ennek az elvárásnak az aránya csökkent a 2022-es eredményekhez képest.
Nőtt ugyanakkor a magas hozam fontossága a befektetők körében.
A megkérdezettek kétharmada leggyakrabban az 1-5 éves befektetési időtávot részesíti előnyben. A lakosság pénzügyi tudatossága javuló tendenciát mutat, nem „hagyják magukra” befektetéseiket, időnkét áttekintik azokat. A lejáró befektetések után járó kamatokat pedig a válaszadók 57 százaléka tervezi újra befektetni. A válaszok alapján az újra befektetett összeg mértéke 100 ezer forint alatt van, a megkérdezettek csupán egytizede fektet be újra ennél magasabb összeget – közölte az MBH Bank.
Csak úgy….
2023 áprilisában írtunk mi is arról, hogy Magyarország második legnagyobb bankja az OTP után mérlegfőösszeg alapján, a legnagyobb fiókhálózat, az egyik legnagyobb ATM-hálózat, piacvezető pozíció a vállalati, agrár és lízing területeken:
ez lesz az MBH, a bank, amit a magyar állam hathatós közreműködésével kovácsoltak össze „Mészáros Lőrincnek”.
A Fidesz felsővezetése, személyesen Orbán Viktor számára régóta kiemelt cél a „többségi magyar tulajdon” megteremtése a bankszektorban, továbbá egy nagy, Fidesz-közeli bank tető alá hozása. Az OTP ugyanis nem ilyen, nyílt részvénytársaság, márpedig a tőzsdén az átláthatóságot szeretik. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató pedig ugyan személyesen sem áll távol a miniszterelnöktől, de azzal nem vádolható, hogy ne lenne teljesen önjáró szereplő. Ami az MBH tulajdonosairól és vezetőiről aligha mondható el.
A magyar állam 2014 közepén vásárolta meg az 1950 óta (sőt elődjét is figyelembe véve az 1840-es évek óta) létező, az 1990-es években privatizált pénzintézetet a német Bayerische Landesbanktól. Az elmúlt években több alkalommal kiderült, hogy az MKB előszeretettel hitelezte Mészáros Lőrinc és más Fidesz-közeli vállalkozók (beleértve Tiborcz István miniszterelnöki vő) cégeit. Továbbá több, mint 10 millió eurós hitelt nyújtott a francia szélsőjobboldali Marine Le Pennek elnökválasztási kampányához.
Szerző
