„Figyelem! Figyelem! Kádár János elvtárs beszél” — villanófényben a Kádár-rendszer kialakulásának pillanata

Kádár János 1956-os kormányának megalakulását rengeteg rejtély veszi körül, szinte csak az biztos, hogy megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány. Mi most csak az ominózus első,  a „szolnoki beszéd” elhangzásának körülményeit vesszük górcső alá Dr. Cseh Géza, Szolnok megyei főlevéltáros tanulmánya alapján. 

Semmi nem biztos, csak, hogy Kádár lett a főnök

A Kádár-kormány megalakulásának körülményeit és az 1956. november 4-6 között lejátszódott szolnoki események egyes részleteit mindmáig homály fedi. Erre vonatkozó egykori iratanyag magyarországi levéltárakból eddig nem került elő.

A HOZZÁFÉRHETŐVÉ VÁLT ÉS MEGJELENTETETT OROSZ LEVÉLTÁRI FORRÁSOK CSUPÁN KÁDÁR JÁNOS, MÜNNICH FERENC ÉS BATA ISTVÁN NOVEMBER 2-3-I MOSZKVAI TARTÓZKODÁSÁRÓL, ILLETVE TÁRGYALÁSAIRÓL TARTALMAZNAK ADATOKAT. EZÉRT CSAK APRÓ ANTAL, MAROSÁN GYÖRGY ÉS NÉHÁNY SZOLNOKI FUNKCIONÁRIUS VISSZAEMLÉKEZÉSÉRE, TOVÁBBÁ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN A HELYI ÚJSÁGOKBAN MEGJELENT RIPORTOKRA TÁMASZKODHATUNK.

Ki mire emlékszik, és hogyan

A visszaemlékezések az eredeti dokumentumokat csak részben pótolhatják, pontatlanságuk a nevek és időpontok vonatkozásában különösen szembetűnő.

1989 ELŐTT A RIPORTALANYOK TÖBBSÉGE SZÁNDÉKOSAN TORZÍTVA, A MAGA SZEREPÉT KIEMELVE ÉS A KÁDÁR-RENDSZER IRÁNTI HŰSÉGÉT BIZONYGATVA MONDTA EL EMLÉKEIT, MIKÖZBEN ELHALLGATTA, HOGY 1956. NOVEMBER 4-IG ESETLEG Ő IS RÉSZESE VOLT A FORRADALMI ESEMÉNYEKNEK ÉS CSAK FÉLELEMBŐL, VAGY SZÁMÍTÁSBÓL ÁLLT AZ ÚJ HATALOM MELLÉ.

A rendszerváltásig ezt sulykolták:

Az 1989 előtt nyilvánosságra került emlékezések szerint Kádár János már 1956. november 3-án megérkezett Szolnokra.

1990-BEN A HÉT CÍMŰ TÉVÉMŰSORBAN IS ELHANGZOTT, HOGY NOVEMBER 3-ÁN DÉLUTÁN 4 ÓRA KÖRÜL HÁROM KATONAI HELIKOPTER ERESZKEDETT LE A VÖRÖS CSILLAG ÚTI SZOVJET LAKTANYA UDVARÁRA, AMELYEK EGYIKE VALÓSZÍNŰLEG KÁDÁRT ÉS MÜNNICHET SZÁLLÍTOTTA.

Az adatközlő, Szekeres László volt városi párttitkár szerint Mikojan Szuszlov és Brezsnyev is Szolnokon tartózkodott ebben az időben. A szolnoki magyar katonai repülőtéren szolgálatot teljesítő tisztek az 1990-91-ben készült riportokban ezzel szemben azt állították, hogy 1956. november 3-án délután nem történt ismeretlen berepülés a város légterébe.

Kádár és Münnich nem érkezhetett 3-án Szolnokra

A két politikus  Moszkvából csupán november 4-én, magyar idő szerint hajnali 5-6 óra között indulhatott el. Marosán György, a triumvirátus harmadik tagja november 5-én délután 3 órakor Tökölről érkezett repülőgéppel Szolnokra és ugyanezen a napon, este jött meg Kossa István, aki a forradalom alatt Csehszlovákiába menekült.  Ő lett az első Kádár-kormány pénzügyminisztere, tehát megőrizte a Nagy Imre kormányban betöltött tárcáját, majd közlekedési és postaügyi miniszter lett.

A rádió november 4-én hajnali 4 óra 5 perckor Münnich Ferenc nyilatkozatát közölte „Nyílt levél a magyar dolgozó néphez” címmel.

„Figyelem! Figyelem! Kádár János elvtárs beszél”

A bejelentés után a munkás-paraszt kormány megalakulását közlő Kádár-beszédet sugározták, amit  november 4-én többször megismételtek és lejátszottak egy nyilatkozatot is a kormány megalakulásáról, amelyet november 3-án 20 órakor Ungváron olvastattak szalagra Sándor László kárpátaljai magyar rádiós újságíróval. A Kádár-proklamációt a külföldi megfigyelő állomások is vették, noha a Szolnoki Damjanich Rádió 0,4 kW-os térerősségű adását csupán a városban és közvetlen környékén lehetett fogni. A szolnoki rádió munkatársai rádiókészüléken maguk is hallgatták a nyilatkozatot, amely „fedinges,” a távoli adásokra jellemző hangerőingadozások által zavart volt. A szolnoki rádiósok szerint Ungvárról, esetleg Csehszlovákiából, vagy mozgó katonai adók által közvetítették.

„Kossuth rádió, Szolnok!”

Szolnokon a helyi, kis teljesítményű adó mellett egy 135 kW-os térerősségű adó is működött, amely a Petőfi rádió műsorát továbbította. Ezt az adót 1956 januárjában alkalmassá tették arra, hogy a Kossuth rádió frekvenciáján is sugározzon. A hivatalos indoklás szerint a nyári időszakban gyakori viharkárok miatt volt erre szükség, ugyanis a lakihegyi torony adása villámcsapás következtében gyakran szünetelt.

A SZOLNOKI RÁDIÓADÓ ÉS AZ ALIG EGY ÉVE ÉPÜLT, KORSZERŰ STÚDIÓ VALÓSZÍNŰLEG MEGHATÁROZÓ LEHETETT A SZOVJET HADMŰVELETI KÖZPONT ÉS A KÁDÁR-KORMÁNY SZOLNOKRA TELEPÜLÉSÉBEN, MIVEL A MOSZKVAI VEZETÉS SZÁMOLT A LAKIHEGYI ADÓ IDŐLEGES KIESÉSÉVEL. A VÁROS HATÁRÁBAN LÉVŐ RÁDIÓÁLLOMÁST NOVEMBER 4-ÉN HAJNALBAN, 4 ÓRA 30 PERCKOR SZOVJET KATONÁK SZÁLLTÁK MEG, INNEN A SUGÁRZÁS A KOSSUTH ADÓ HULLÁMHOSSZÁN CSAK ESTE 22 ÓRA 5 PERCKOR INDULT MEG.

Délután azonban 17 órától kezdve a Kádár-beszédet a kis adó stúdiójából félóránként lejátszották, amelyet ekkor csak vezetékes hálózaton lehetett fogni a városban, mivel november 4-én a 0,4 kW-os helyi adó sem működött.

A BEMONDÓNŐVEL, AKIT GÉPPISZTOLYOS SZOVJET KATONÁK VIGYÁZTAK, „KOSSUTH RÁDIÓ, BUDAPEST” SZÖVEGGEL KONFERÁLTATTÁK BE AZ ADÁST. Ő AZONBAN IZGALMÁBAN EGYSZER NYELVBOTLÁST KÖVETETT EL, ÉS TÉVEDÉSBŐL „KOSSUTH RÁDIÓ, SZOLNOK”-OT MONDOTT BE.

Mivel a 0,4 kW-os kis adó november 8-ig nem üzemelt, a felhívás Szolnokról november 4-én 22 óra 5 percnél előbb, amikor a nagyadóval megindult a sugárzás, nem kerülhetett az éterbe.

Senki nem tudja, mikor érkezett Kádár Szolnokra

A legrejtélyesebb kérdésről, Kádár János Szolnokra érkezésének pontos időpontjáról és körülményeiről a visszaemlékezések és interjúk közül egyik sem tartalmaz megbízható adatokat. Nincs róla tudomásunk, hogy Kádár megérkezésének helyi, magyar szemtanúja lett volna. Néhányan, akik erről nyilatkoztak, csupán feltételezéseiket fogalmazták meg, vagy a november 4-e után másoktól hallottakat adták tovább. Kádár a helyi pártfunkcionáriusok közül először délután 5 óra körül valószínűleg Kálmán Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával találkozott. A hajnali moszkvai indulásból arra következtethetünk, hogy repülőgéppel Ungvárig, onnan tovább helikopterrel leghamarabb a déli órákban érkezhetett meg a Tisza-parti városba, ahonnan Konyev marsall irányította a Forgószél hadműveletet. Feltehetően a hajnaltól szovjet megszállás alatt lévő katonai repülőtérre szállhatott le a magyar politikusokat szállító gép.

Kálmán Istvánt november 4-én délután páncélautóval a József Attila úti laktanyába vitték. Itt rövid megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, majd mindketten szovjet katonai kísérettel a Beloiannisz út–Malinovszkij utca (jelenleg Baross út–Mária utca) sarkán lévő városi pártházba mentek, ahol már mintegy 15-20 kommunista funkcionárius gyűlt össze.

Más visszaemlékezések szerint erre a találkozóra csak később, 20-21 óra között érkezett meg Kádár, akit pálinkával is megkínáltak. Kádár először a helyi eseményekről érdeklődött, majd a szovjet beavatkozás okairól és a kialakult helyzetről tájékoztatta a megjelenteket.

AZ OKTÓBER 23-I TÜNTETÉS KÖVETELÉSEIT JOGOSNAK ÉS IGAZSÁGOSNAK, GERŐ LEVÁLTÁSÁT INDOKOLTNAK NEVEZTE, DE MINT MONDOTTA, AZ ELLENFORRADALMI ERŐK A MUNKÁSOK ÉS A FIATALOK FELKELÉSÉT SAJÁT CÉLJAIKRA HASZNÁLTÁK FEL: A NAGYBIRTOKOSOK ÉS TŐKÉSEK HATALMÁT AKARTÁK VISSZAÁLLÍTANI. A VÖRÖSKERESZTES SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYOKAT A NYUGATON ÉLŐ ELLENSÉGES ELEMEK ESZKÖZÉNEK NEVEZTE, AKIK ÍGY SZIVÁROGTAK BE AZ ORSZÁGBA. KÜLFÖLDRŐL ÉRKEZETT FASISZTA TISZTEKRŐL BESZÉLT, AKIK MISKOLC TÉRSÉGÉBEN VEZETTÉK AZ ELLENFORRADALMI CSAPATOKAT. ŐK, A NAGY IMRE-KORMÁNY KOMMUNISTA TAGJAI NEM NÉZHETTÉK TÉTLENÜL, HOGY SZÁZÁVAL GYILKOLJÁK LE AZ ÁRTATLAN EMBEREKET, EZÉRT VÁLTAK KI A KORMÁNYBÓL ÉS FORDULTAK A MAGYARORSZÁGI SZOVJET CSAPATOK PARANCSNOKÁHOZ, HOGY NYÚJTSON SEGÍTSÉGET AZ ELLENFORRADALMI ERŐK FELSZÁMOLÁSÁHOZ.

(Nagyából ez a gondolatsor maradt is a Kádárkorszak eredettörténete – a szerkesztő)

A rendszer, ami több hazugságra épült

Kádár helyzetértékelése alapvetően hamis állításokra épült, hiszen a nyugatról érkezett vöröskeresztes személyzet egyetlen tagjára sem sikerült soha valamiféle politikai küldetést és lázító tevékenységet rábizonyítani. Miskolc környékén és máshol sem tevékenykedtek Magyarországon külföldi katonatisztek a szovjet hadseregen kívül. A nagybirtokosok és tőkések hatalmának visszaállítására irányuló akciókról sem maradtak fenn források.

KÁDÁR EGYÉRTELMŰEN A SZOVJET PÁRTVEZETÉS ÁLTAL SZÁJÁBA ADOTT SZÖVEGET MONDTA FEL SZOLNOKON, AMELYTŐL ELTÉRNI SEM MERT, MÉG AKKOR SEM, HA ÁLLÍTÁSAINAK KÉPTELENSÉGÉVEL JOBBAN TISZTÁBAN VOLT, MINT HALLGATÓSÁGA.

Münnich a november 4-i pártbizottsági ankéton nem vett részt és a visszaemlékezésekben is alig fordul elő a neve, talán azért is, mivel ő már november 5-én előrement Budapestre. Kádár kíséretébe tartozott viszont Erdélyi Károly, a túrkevei származású, fiatal diplomata, aki addig a moszkvai magyar követségen teljesített szolgálatot. Erdélyi Tökölről érkezett Szolnokra és Kádár János személyi titkára, egyben tolmácsa lett. Ugyancsak a tököli szovjet támaszpontról és repülőtérről érkezett Szolnokra valószínűleg november 5-én Andics Erzsébet, Berei Andor és Hidas Antal. Itt csatlakozott hozzájuk Friss István, aki Marosán György visszaemlékezése szerint Ungvárról érkezett. Ők Apró Antallal együtt a megyei tanács székházában rendezkedtek be. Andics, Berei és Friss megalakították a kormány tájékoztatási csoportját és újraindították a Szabad Népet.(a párt lapját – a szerk.)

A november 6-i számban „Felhívás a magyar néphez, Nyílt levél a magyar dolgozó néphez” és „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a baráti országok kormányaihoz” című proklamációkat közölték, amelyek november 4-én a rádióban is elhangzottak. Ekkor még írtak a Rákosi–Gerő-klikk hibáiról is. November 7-től, Kádár Budapestre távozása után azonban megváltozott az újság hangneme. A munkás-paraszt kormány rendeleteit és felhívásait közölték ugyan, de a lap stílusában és hangnemében a Rákosi-rendszer legsötétebb éveit idézte. Már ekkor ellenforradalomról és újraéledő fasizmusról írt, miközben Rákosi és Gerő felelősségéről többé szó sem esett.