Fónagy János a Jobbikot vagy Orbán Viktort rágalmazta meg?!

A parlament vagy micsoda mai züllésnapján rendkívül érdekes dolog történt: Fónagy János fejében összekeveredtek a fájlok. Igaz, megengedhette magának, hiszen már nem indul a „választáson”.

Sok mindenről lehetett volna ma napirend előtt beszélni

Például az MSZP szónokának sikerült úgy előadnia magát, hogy semmit sem szólt a Keresztapa tegnapi, fasiszta bűzű, nárcisztikus-hibbant handabandázásáról. Pedig lett volna mit megemlítenie – például rákérdezhetett volna arra, hogy mit tudnak az illetékesek a „Soros-féle embertípus kitenyésztéséről”: kérhette volna  ez ügyben az illetékes (elmeorvosi? igazságügyi orvosszakértői?) bizoccság összehívását… Elvégre ez nemzetbiztonsági kérdés, vagy mi a szösz..!

Fölvethette volna a keresztapa kiállását korábbi szkander-partnere, Berlusconi mellett. Rákérdezhetett volna: miután Orbán fölsorolta, ki mindenki „bukott bele a Magyaroszág elleni támadásokba”, van-e olyan haverja külföldön, aki kicsit sem fasiszta, náci, és nem is köztörvényes..?

De ha nem, hát nem.

Hibátlan kültelki pofátlanság

Így aztán nyugodtan figyelhetett az ember a jobbikos napirend előttire, pontosabban Fónagy János válaszára. A zálamtitkár rendkívül érdekes – mondhatni – zavarba ejtő dolgot produkált.

Egyrészt hibátlanul adta elő a Fideszben kötelező, az adott témában memóriazavarnak álcázott kültelki pofátlanságot. Az OLAF-jelentés kapcsán „emlékeztetett” arra, hogy a vizsgált időszak jelentős részében a Jobbik mai patrónusa, Simicska Lajos érintett a botrányban – de arra nem „emlékezett”, hogy ugyanannak az időszaknak jelentős részében Simicska még jó elvtárs volt, a Fidesz legfőbb istápolója, hizlalója!

Másrészt azonban pontosan emlékezett és emlékeztetett is arra, hogy a Jobbik néhány évvel ezelőtt őt még származása miatt gyalázta. Azt ugyan nem tudom, hogy tényleg személy szerint is gyalázta-e őt,  de azt tudom, hogy rendszeresen zsidózott, cigányozott és buzizott, no meg gárdázott-betyárkodott még az a Jobbik.

Csak itt valami kimaradt, kiesett Fónagynak: azokról a korábbi évekről beszélt így, amelyeket maga Orbán és leghűségesebb papagájai a Jobbik „nemzeti” korszakaként emlegetnek; olyan „nemzeti elkötelezettségre” emlékeztetve Vonáékat, amelyet – úgymond – manapság elárulnak, eladva magukat Sorosnak!   

Fónagy vagy a Jobbikot „vádolta meg hamisan”, vagy Orbán Viktort „rágalmazta meg”

Szerencséje Fónagynak, hogy napirend előttire nem lehet túlságosan hosszan válaszolni. Ha lett volna még ideje, talán zavarában megszólította volna akár a – szokása szerint lógó – „miniszterelnököt” is; kérve, magyarázza meg, mit is ért a Jobbik korábbi „nemzeti elkötelezettségén”.

A rendszeres zsidózást?

A folyamatos cigányozást? Gárdázást, betyárkodást?

A gyakori buzizást?

Vagy mindegyiket együtt..?

Idő híján, ott maradt a probléma – megoldatlanul. Most aztán töprenghetünk:

• rosszul emlékezett-e a zálamtitkár, amikor zsidózással vádolta a cukiság előtti Jobbikot; netán egyenesen rágalmazó szándékkal szólt, vagy csak nem tudta a vonalat?;

• vagy a közéleti szereptől búcsúzva, azzal akarta megrágalmazni magát a Nemzeti Keresztapát, hogy éppen a zsidózást-cigányozást-buzizást-gárdázást-betyárkodást tekinti „nemzetinek” a cukiság előtti Jobbikban? Más tartalmai nemigen voltak annak a „nemzeti” pártnak.

Mert bizony Fónagy vagy a Jobbikot „vádolta meg hamisan”, vagy Orbán Viktort „rágalmazta meg” azzal, hogy visszasírja a zsidózó-cigányozó-buzizó stb. „nemzeti” Jobbikot…

Ami azt illeti, az Orbánnal kapcsolatos „föltételezésnek” lehet némi alapja: ha belenézünk a keresztapai  „közmédiába”, terrorlapokba, azt tapasztaljuk: a nemzetikeresztény Fidesz és kormánya  a „korábbi” Jobbik cégéres rasszistáit (hogy azt ne mondjam: hűséges neonácijait-újnyilasait) hívja harcba a Soros-bérencnek nyilvánított „új” Jobbik ellen…