Connect with us

Kerítésen innen

Forgách András: Amit a magyar miniszterelnök művel, az egy tökéletesen összehangolt forgatókönyv alapján már lezajlott Venezuelában, Törökországban, Oroszországban……

Megosztás

A művészet védtelen és mindenkinek a saját felelőssége, hogy íróként, színházrendezőként, festőként mit valósít meg abból, amit a világból érzékel. Forgách András Brecht-fordítását pénteken mutatták be a Pesti Színházban.

forgach-tamas
Megosztás

A művészet védtelen és mindenkinek a saját felelőssége, hogy íróként, színházrendezőként, festőként mit valósít meg abból, amit a világból érzékel. Forgách András Brecht-fordítását pénteken mutatták be a Pesti Színházban.

Az emberek szívesen feladják szabadságuk és szuverenitásuk egy részét a biztonságért cserébe

Ráadásul az első változatot, amelyet már nem is szoktak játszani a színházak:

„Brecht a Baal első változatát húszévesen írta 1918-ban, sőt három hét alatt diktálta le a gyárigazgató édesapja több titkárnőjének. Ezzel akart berobbanni a német drámairodalom élvonalába. Majdnem sikerült is neki. De annyira fontos volt számára ez a téma, hogy legalább háromszor, és még a halála előtt 1955-ben is átdolgozta. Ezt az utolsó változatot tekintik ma érvényesnek, noha például Németországban az ősváltozatot is egyre többször játsszák. Az én ötletem volt, hogy ezt használjuk, mert kifejezetten üdének, frissnek és aktuálisnak éreztem.”

Az író szerint amikor felbomlik a világ, a korábbi értékrend megkérdőjeleződik. Akkor, amikor ez a mű született, és most is, egy globális paradigmaváltás elején vagyunk:

„Amikor baj van, vagyis a társadalom nem tud mit kezdeni különböző problémákkal, például a migrációval, vagy a klímaváltozással, vagy a szélesedő szakadékkal gazdagok és szegények között, válaszul gyakran visszatér egy korábbi, archaikusabb gyakorlat: gondoljunk a világban újra elszaporodó tekintélyuralmi rendszerekre. Az emberek szívesen feladják szabadságuk és szuverenitásuk egy részét a biztonságért cserébe.”

Az újságírókat és az írókat gyakran besorolják a bal-, illetve a liberális oldalhoz

Hangsúlyozta, a művészet védtelen és mindenkinek a saját felelőssége, hogy íróként, színházrendezőként, festőként mit valósít meg abból, amit a világból érzékel. Brecht a megszólalásaiban közel volt egy meglehetősen baloldali ideológiához, de a fő művei maguk kristályok, nem ideológiai referenciák:

„Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagjai, miközben nyilván van köztük tehetséges alkotó, lelkesen hoznak létre ideológiai alapú műveket. Ebből sajnos nem lesz művészet. Az újságírókat és az írókat gyakran besorolják a bal-, illetve a liberális oldalhoz. De ha ebbe belemegyünk, akkor senki sem győz meg senkit, és eljutunk a vallásháború szintjére. Vannak azért olyan életművek, gondoljunk csak Pilinszkyre vagy Weöresre, amelyek bármilyen világnézetű számára elfogadhatók.”

Az út eleje

Szerinte az úgynevezett bal- és a liberális oldal nem igazán találta meg az érzelmileg megnyugtató válaszokat a jelenlegi alapproblémákra és e tekintetben a jobboldal előrébb jár. Persze érdekük a félelemkeltés, és ez erősen hat az érzelmekre:

„A migráció egyébként valódi világprobléma. Ez a mostani nacionalizmus pedig valójában egy új típusú globalizmus, ebbe beletartozik Trump, Putyin, Erdogan, Orbán, a brazil Bolsonaro vagy Netanjahu, ők a jelenlegi szétbombázásával egy új nemzetközi szerkezetet akarnak kiépíteni. Ez egy hosszú távú ügy, aminek még csak az elején járunk.”

Minden rosszból van kijárat a jó felé

Kiemelte, most rakják le egy új politikai világrend játékkockáit. Ezért nem szabadna nosztalgikus visszapillantással vagy az elpuskázott lehetőségek világbánatával, avagy pusztán dühödt indulattal szembemenni velük, hanem a jövő felől kellene megfogalmazni alternatívákat:

„A történelem arra tanít, hogy minden rosszból, ami történik, van kijárat a jó felé is. Ugyanakkor ami nálunk az elmúlt években létrejött, azt nyugodtan nevezhetjük diktatúrának. Magyarországon egyeduralom van. Amit most a magyar miniszterelnök művel, az egy tökéletesen összehangolt forgatókönyv alapján már lezajlott Venezuelában, Törökországban, Oroszországban és sokan hasonlót szeretnének Amerikában is, egyelőre nem teljes sikerrel.”

Forrás

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük