Gábor György: Az Orbán-beszéd öt alappillére

A filozófus szokásához híven kíméletlen  pontossággal és alaposan filézi ki  közösségi oldalán Orbán mondatait.

1. Széchenyi „kiművelt emberfők” fordulatát emlegette

Ez jó, különösen, ha ezt tisztázza az oktatási tárca vezetőjével, valamint Németh Szilárddal és Parragh Lászlóval, akik mintha arról beszéltek volna itt a közelmúltban, hogy nuku egyetem, nuku tudás, nuku tudás alapú információs társadalom, éljenek a gyárak, az üzemek és a szakmunkások.

2. Ismét felmondta a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét:

minden ellenzéki idegen zsoldos: alantasak, fortélyosak, nemzetköziek, hazátlanok, pénzspekulánsok, a nemzet szívét támadók.

3. Van itt még kultúra

– mondta Orbán, s rögtön eszembe jutott Lezsák Sándor, akit irodalmi érdemei okán tegnap magas állami kitüntetésben részesítettek. Szóval van itt kultúra.

4. Mielőtt papírból felolvasta a Himnusz első versszakát, a fiatalokhoz fordult:

Most a hazának szüksége van rátok. Most. Három héttel a választás előtt. Nyolc évig nem volt rátok szüksége a hazának. Akkor, amikor 16 évre leszállították a tankötelezettséget, amikor megszüntették az egyetemi autonómiát, amikor az általános iskolás gyerekeket aljas, a gyerekek életkorával teljesen ellentétes és az egész életükre súlyosan kiható felvételi rendszer elé állítják, egyre inkább megnehezítve, hogy gimnáziumokba kerülhessenek az általános iskolából; amikor – a tanárokat, a tanulókat és a szülőket ellehetetlenítve és megalázva – az állami iskolákat úgyszólván könyöradományokból tartják fenn, miközben a számukra kedves egyházi iskolák alapból háromszoros pénzen működnek; amikor a hátrányos helyzetű gyerekek véglegesen és behozhatatlanul el- és lemaradnak; amikor a fiatalok jelentős része, köztük a legjobbak, a nyelveken beszélők, s a szakmájukban tehetségesek menekülve hagyják itt ezt a tejjel-mézzel folyó NER-t. Folytassam még?

5. És a legfontosabb: jutott a beszédbe egy grandiózus fenyegetőzés:

elégtételt veszünk erkölcsileg, jogilag és politikailag. Miért is? Kiknek is kell majd itt rettegniük? Jogilag? Vagyis az igazságszolgáltatást elégtétel céljából kívánja felhasználni az ország miniszterelnöke? Nyilván azzal a látens ígérettel, hogy a választások után a bíróságok már az ő kezükben lesznek. És akik nem voltak velük, azok erkölcsileg, jogilag és politikailag lenullázandók? Mint a tiszti kaszinóban, következik tehát az elégtétel. Csak nem kard ki kard módján, hanem erkölcsileg, jogilag, politikailag.
Vagyis kivégzésileg.

Kapcsolódó:

Lendvai Ildikó így látta az Orbán-beszédet