Blogbazár
Gábor György: leomlott a gumiszoba fala, s bepillantást nyerhettünk a dühöngőbe
Drága Barátaim! Most, hogy hirtelenjében leomlott a gumiszoba fala, s bepillantást nyerhettünk a dühöngőbe, miért csodálkozunk azon, hogy az egyik ápolt, egy bizonyos Németh Szilárd arról gagyog, miszerint túl sok az egyetem, inkább gyárakba kellene járni dolgozni.
Magától értetődő, hogy ez a szerencsétlen díjbirkózó,
párban Parragh Lászlóval, a nemzet és a NER másik félanalfabétájával, ennek az országnak a nemzetstratégájává magasztosodhatott, mit sem sejtve vagy tudva a küszöbön álló újabb ipari forradalomról, annak lényegéről, miközben ők tényleg azt képzelik, hogy húsz-harminc év múlva is lesznek nagykéményű, füstös gyárak (elragadó gyárak, ahogy azt Balzac írta egykoron), ahová megy be a melós, olajfoltos kertésznadrágjának felső zsebéből kikandikál a colstok, a kicsit már rozsdás franciakulcs, a csípőfogó és az elemózsiát képező kolbász.
Miért, mit várnánk?
Azt, hogy Németh Szilárd és Parragh László épp oxfordi vagy cambridge-i professzúrára készülődik?
És miért csodálkozunk, hogy az a Lázár János nevű, tudják, akinek tavaszhoz közeledve mindig kinő a földjén egy-egy kastély, szóval hogy ez az alak kiveszi a szabadságát, és a szabadidő hasznos eltöltésének céljából egy kisebb forgatócsoporttal kimegy Bécsbe, kamerába mondani hülyeségeket és hazugságokat.
Miért, mit várnánk?
Azt, hogy kitölti a minisztériumában a szabadságolási papírt, aztán beül a saját autójába, megtölti annak tankját saját pénzen vásárolt benzinnel, s elmegy a feleségével az Albertinába, a Kunsthistorisches Museumba, avagy a Leopold Museumba, majd este a Musikvereinbe, mondjuk egy Schiff-koncertre?
És miért csodálkozunk azon, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Magyarország miniszterelnök-helyettese – gondolom költségvetési pénzből – rendszeresen jár ki vadászni Svédországba, kísérővel, hogy legalább valaki beszéljen „kűfődiül”, ahol aztán helikopterről lövi ki a vadakat, s ahol egész szállodát foglaltat magának, nehogy magyarokkal kelljen összefutnia.
Miért, mit várnánk?
Azt, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke (ahogy ő szerette volt mondani, a Magyar Katolikus Egyház lándzsájának hegye) naphosszat a kegyességi irodalmat tanulmányozza, pasztorális könyveket bújjon, s le se tegye Sziénai Szent Katalin Misztikus leveleit, Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatok c. munkáját, avagy Georges Bernanos A Sátán árnyékában c. regényét?
Engem sokkal jobban izgat, hogy hát a mi Polt Péterünk most mit csinál? Mert neki mostanában nuku szabadság, nuku professzúra, nuku kéjvadászat, minthogy lenne dolga elég. És nem egy bécsi utcasarkon, nem az oxfordi egyetemen, s nem egy helikopteren, csőre töltött mordállyal a kézben.
Gábor György
Gábor György: Lázár hírszerzésért felelős miniszter performansza
Szerző
