Gáti Oszkár: egy baleset margójára

Aki leesett Thespis kordéjáról, azt Thália szekere tiporja el. „A képmutatás a bűn bókja az erény előtt” – Történeti kitekintés – kezdődik Gáti Oszkár bejegyzése.

A vasfüggöny

Politika: a nyugat-európai, illetve a szovjet befolyási övezetbe tartozó országok közötti határvonalra, Európa megosztottságára utaló kifejezés. Winston Churchill használta először 1946-ban a hidegháborús korszakot jellemző gazdasági, politikai és ideológiai elzárkózás érzékeltetésére. Nemcsak jelképes értelemben létezett, hanem a nyugati és keleti tömb határzáraként is (szögesdrót kerítés, berlini fal).

Színház: Az előfüggöny elé szerelt, felhúzható és leereszthető, ajtóval is ellátott nagy hullámbádog lemez, amely leeresztve, a színpadot és a nézőteret egymástól teljesen elszigeteli, és az esetleges tűz átterjedését megakadályozza.

1881. december elején tragikus színháztűzről tudósítottak a bécsi lapok miután közvetlenül Offenbach „Hoffmann meséi” című előadása előtt lángra kapott és teljesen leégett a város egyik éke, a Ringtheater. A mintegy 1700 férőhelyes színház romjai között majd 400-an vesztették életüket. A tragikus esemény, amelyre Ferenc József is azonnal Bécsbe sietett, nemcsak a nemzetközi színházi életet rázta meg, hanem a színházépítészetre, köztük az éppen akkor épülő budapesti Operaházra is komoly hatással volt. Az Andrássy úti palotán már évek óta dolgozó Ybl Miklós az épületet még az átadás előtt áttervezte.

A világon elsőként jelent meg a budapesti Operaházban a színpadot a nézőtértől zsilipszerüen elválasztó vasfüggöny, amely tűz esetén másfél órán keresztül megtudja gátolni a tűz átterjedését egyik térből a másikba.

Életem hetvenöt évéből ötvennégyet a vasfüggöny körüli lézengéssel töltöttem. Jóval többet mögötte, mint előtte.

Műszakilag: a vasfüggöny rendeltetés szerű használatához a járásában semmilyen akadályt nem lehet elhelyezni: sem bútort sem díszletelemet, dobogót, emelvényt, lépcsőt, korlátot, kijáratot, bejáratot, ajtót, ablakot, erkélyt stb.

Művészileg: a nagy szerepeket,/ Cyranó, III.Richárd, Othelló, Lear király stb./ játszó művészek meghalási jelenetüket, ha az a felvonás vagy előadás végére esik, kizárólag a vasfüggöny előtti vagy mögötti területre rendezzék. Ha a zenekari árok nem fedett mindenképpen a vasfüggöny mögötti részt válasszák. A vasfüggöny szabad mozgását akadályozó esetleges műtárgyakat kötelessége eltávolítattni: a díszlettervezőnek, a műszaki vezetőnek, színpad mesternek, ügyelőnek, munka és tűzvédelmi előadónak, rendezőnek, főrendezőnek, művészeti vezetőnek, igazgatónak, vezérigazgatónak.

A művészek, ha közlekedési biztonságukat védő berendezéseket a vasfüggöny szabad mozgatása miatt eltávolítják, csendben jelezzék félelem érzetüket, ha van bátorságuk ne menjenek be a színpadra.

Ide kívánkozik egy régi emlék:

Nemzeti Színház, 1970, Arthur Miller: Bűnbeesés után, rendező Marton Endre, díszlettervező Varga Mátyás, a fő szerepekben Váradi Hédi és Kálmán György.

Bonyolult emelvény rendszer, sok- sok ki és bejárattal, lent, fent. Hédike gyors öltözések garmadával jelenetről-jelenetre ki be szaladgál a díszletből, a takarásokban mindenhol két-három-négy lépcsőfok. A jelenet változásoknál sötét, a művésznő kilép, a színpad aljában várja az öltöztető a fodrász, de ott áll a takarásban Kadelka László ügyelő, fehér hosszúujjú ingben/minden előadáson/, hogy a sötétbe kilépő színésznő őt lássa, és kinyújtott karjába kapaszkodva le tudjon lépni a lépcsőkön. Másodpercek alatt át öltöztetik, megigazítják a parókáját és a hófehér kar vissza segíti a színpadra /Kadelka megtanulta a díszletet/.

Eltelt 50 év és én azóta csak sötét ruhába öltözött színpadi munkásokat látok ügyelőtől zsinórosig mindenkit.

Azt pedig, hogy egy velejéig kizsigerelt idősödő színésznek, /azon a héten három beugrásra volt/, aki ráadásul egy halottat játszó kolleganőjét tartja a karjaiban, segítséget nyújtson 3 m magasságban valaki…? „a többi néma csend”!

Jelenetfotó: Nemzeti Színház

Óh, Ti Hallhatatlanok, Érdemesek és Kiválóak, a Nemzet Művészei és Színészei, zsebetekben Kossuth és Jászai. /Akiknek talán még adnak a szavára?/ Milyen stallumot kell még rátok aggatni, hogy tükörbe nézve a szégyen pírja borítsa el orcátokat. Szakmánk legmegrázóbb történetéhez nincs egy szavatok sem?! Egy csak egy leány volt talpon a vidéken. /Udvaros Dorottya/

Benyelitek a legcinikusabb és legundorítóbb mondatot, mert ez nektek is szól:

„tanuljátok meg a díszletet”.

Elfogadjátok nyolc arcnélküli, köztük két színésznek egybehangzó ténymegállapítását,

nincs felelőse a zuhanásnak.

Két kollégánk ihletett szárnyalását, a Nemzet Színházának szürke deszkái zúzták pozdorjává. Ti mikor csapódtok a morál sebeket osztó penge éles talajára. A szakma, a társulat választ vár. Tőletek.

De lehet, hogy tévedek?

Itt már senki nem akar semmit? Egyetlen szempont, a túlélés?. Ez egy szomorú szakma, egy szomorú társulat,

• egy boldogtalan szakma, egy boldogtalan társulat,
• egy megalázott szakma, egy megalázott társulat
• egy átvert szakma, egy átvert társulat,
• egy hazugságba kényszerített szakma, egy hazugságba kényszerített társulat.
• ez egy megfélemlített szakma, egy megfélemlített társulat.

Fortélyos félelem igazgat. Ő a te igazgatód.

És most, ha azt mondjátok nem igaz, akkor hazudtok. Kizökkent az idő oh kárhozat, Nektek kéne helyre tolni azt!

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” /József A./

Forrás

A félelem fészke, avagy a Nemzeti Színház felett az ég - Szavazás Vidnyánszkyról

Háttér

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó szenvedtek színpadi balesetet a Nemzeti Színházban november 10-én, amikor a Rómeó és Júlia előadása közben lezuhantak a díszlet egyik csaknem három méter magas eleméről. Ennek következtében súlyos végtagsérüléseket szenvedtek, meg is operálták őket. A kórházat először Szász, majd Horváth is elhagyhatta néhány nap után, előbbi viszont ismét orvosi beavatkozásra szorult. Úgy tudni, egy kisebb mellkasi sérülés miatt került vissza egy időre a Semmelweis Egyetem klinikájára. A történtek után rendőrségi nyomozás is indult, a vezérigazgató pedig felajánlotta lemondását. A kulturális vezetés, és a színház menedzsmentje igyekszik egy egyszerű munkahelyi balesetté szürkíteni Magyarország legsúlyosabb színházi balesetét, vizsgálat ide, vizsgálat oda egyre csak a kérdések sokasodna a válaszok helyett.

A Nemzeti Színházban november 10-én történt balesettel kapcsolatban a színház belső vizsgálata lezárult, egyszemélyi felelősség senkit sem terhelhet. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója visszavonta lemondását, amelyet elfogadtam

– közölte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Facebook-oldalán.

Udvaros Dorottya 2002 óta a Nemzeti Színház társulatának tagja, azon kevesek egyike, akik Vidnyánszky 2013-as érkezése után is maradtak a színházban. A színpadi balesetről a színésznő így beszélt a Telexnek:

„Amikor Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti igazgatója, tudtam hinni abban, hogy különleges előadásokat fogunk létrehozni, és nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz az ő különös, költői színháza. Ez az expresszív megközelítés egészen más, mint az a realista színházcsinálás, amit viszont Ascher Tamáséknál tényleg senki nem csinál jobban. És ott van még a Nemzeti nagy lehetősége, a nemcsak az országban, de Európában is egyedülálló színpadtechnika, amitől sok rendező megmámorosodik. Ennek a technikának volt egy drámai pillanata ez a mostani baleset.

A nagyszínpadon nagy és bonyolult díszletek vannak, de akkor sem történhet meg, hogy három méter magasan egy szereplő kiléphet hátra a vak sötétbe, a semmibe, és nincs ott egy védőkorlát. Ezért ennek az ügynek precedensértékűnek kell lennie, keressék tovább a felelősöket, nem lehet mismásolni, mert nem szabad, hogy még egyszer ez megtörténjen.”