Kerítésen innen
Geszti Péter: mintha rólunk írták volna a Nyomorultak című musical egy változatát
Geszti Péter reklámszakember, dalszövegíró, előadóművész, rapper. A zenész elmondta, tény, hogy a koronavírus járvány miatt neki is elmaradtak a koncertbevételei és kiestek a darabjai után járó jogdíjak.
A sokoldalú művésszel a 168 óra készített interjút.
Van tartaléka….
„Nagyon sajnálom, hogy a támogatásokról szóló vitából ennyire kínos és felfújt médiasztori lett, ez nagyon-nagyon szomorú történet, olyan, mintha a Nyomorultak című musical egy változatát rólunk írták volna. Szomorú azért is, mert az egész mögött egy jó szándékú kezdeményezés állt: az Artisjus a Kulturális Alappal közösen kezelt alapítványból segélyt akart adni azoknak a zenészeknek, akiknek a bevétele most lenullázódott. Ez jó döntés volt, ha sajnos csak akkora összegről szólt is, amely aligha menti meg a szakmát több hónapnyi kiesés veszteségétől. Négyszáz zenész kapott egyenként 160 ezer forintos segélyt. ”
„Mindenből többet, jobbat, nagyobbat, színesebbet, édesebbet akarunk, de azonnal….”
Szerinte a mai magyar társadalomban eleve nagyon kevesen néznek előre. Csak a munkavállalók többségétől vonják le a nyugdíjjárulékot, az emberek zöme a pillanatnak él:
„Mindenből többet, jobbat, nagyobbat, színesebbet, édesebbet akarunk, de azonnal. Akár van értelme, akár nincs. Talán a mostani karantén egy kicsit mindenkit elgondolkodtat erről. Persze, a felelőtlenség, a hedonizmus nem áll távol a művészvilágtól, lehet emlegetni a régi mesét a tücsökről és a hangyáról. Csakhogy a művészvilág tücskei nem maguknak hegedülnek ám! Kölcsönösen szükségünk van egymásra, és méltatlan dolog, hogy azt, aki éppen nem tud minket szórakoztatni, hagyjuk elsüllyedni. Erre generációk óta nem találjuk a megoldást.”
„Ez sokkal nagyobb játszma, mint a vírus…”
A napokban jelent meg egy rajzfilmes klipje a Noé. Ezt a dalt még tavaly írta, csak most hirtelen közös aktualitása lett. Arról szól, amit már többször érzett az életében, hogy összeomlanak körülötte dolgok:
„Szóval a véletlen hozta, hogy jött a COVID-járvány, és ez a dal új értelmet is nyert, már valami közös érzés is megfogalmazódik benne. Túl kell jutnunk a vírustól való félelem időszakán, sőt, van még egy sokkal nagyobb, sokkal nehezebb dolgunk is. A klímaváltozás ügye olyan, mintha együtt ülnénk egy olyan hullámvasúton, amelyről nem tudjuk, hová tart. Ez sokkal nagyobb játszma, mint a vírus, amelytől remélem, szabadulóban vagyunk, de a felmelegedés itt marad nekünk.”
„… vissza kell fognia a hedonizmusban tapicskolást…”
Szóba került az is, nagyon valószínű, hogy a klímaváltozás miatt, és azért, mert gyakoribbá válhatnak a járványok, a korábbinál kevesebbet fogunk röpködni:
„Nem tartom kizártnak, hogy a jövőben csak az igazán jómódú emberek engedhetik majd meg maguknak, hogy kifizessék a repülőjegyet. Biztos, hogy sokan elgondolkodnak azon, amiről mi is beszéltünk a feleségemmel, lehet, hogy a jövőben nem úgy lesz, hogy akár egy hosszú hétvége kedvéért repülőre ülhetünk. Lehet, hogy az egész fejlett világ nyaralási, utazási szokásai átalakulnak. Szóval kicsit talán mindnyájunknak belátóbbnak kell majd lennünk. Annak is vissza kell fognia a hedonizmusban tapicskolást, aki eddig megtehette.”
„…engem inspirál, hogy a lányaim időnként átszaladnak a színen, adnak nekem egy puszit…”
Az elmúlt hónapokban kiderült, a közös munkájuk döntő része megvalósítható videokonferenciákon keresztül. Az utóbbi két hónapban több kampányt is végigcsináltak így, és kiderült, a webes jelenlét valójában még hatékonyabbá is teszi a munkát, mert nincs benne annyi üresjárat:
„Én például nagyon jól érzem magam itthon, engem inspirál, hogy a lányaim időnként átszaladnak a színen, adnak nekem egy puszit, én meg megsimogathatom a hajukat. Nekem ez bejött, és ráadásul sokkal jobban tudok úgy írni, hogy nem kell a városban rohangálnom. És még valami: nem megyek be a városba kocsival. Általában is kevesebb autó jár a városban, ami mindenkinek jó, kevesebb szennyezést is jelent. Igazán azt gondolom: ez lesz a jövő. Fogadni mernék, hogy belátható időn belül lakóépületekké alakítják majd az irodaházak egy részét, mert kiderül, nincs rájuk szükség.”
Szerző
